300 likes | 441 Views
Dr. Kincses Gyula MEDINFO. Saját magamról. Tanult mesterség: fül-orr-gége szakorvos „űzött” mesterségek: „egészség-politológus” információ-politikus. Az „informatika” dimenziói. Ismeret-reprezentáció adatfeldolgozás („számítás-technika”) kommunikáció
E N D
Dr. Kincses Gyula MEDINFO
Saját magamról • Tanult mesterség: fül-orr-gége szakorvos • „űzött” mesterségek: • „egészség-politológus” • információ-politikus -2-
Az „informatika” dimenziói • Ismeret-reprezentáció • adatfeldolgozás („számítás-technika”) • kommunikáció • A három tengely közül a hangsúly időről időre eltolódik. • A MEDINFO mindhárom dimenziót komolyan akarja venni. -3-
Az egészségügyi információs társadalom dimenziói • e- egészségpolitika • e- gyógyítás • e-egészség -5-
e- egészségpolitika • Az adat-alapú tervezés felértékelődése„evidence based Health Policy” • A hatékonyság felértékelődése • A minőségügyi kérdések felértékelődése • A megosztott viszonyokra épülő, egyre bonyolultabb rendszerré váló egészségügy másként már nem követhető és nem ellenőrizhető -6-
e- gyógyítás-Az információs társadalom hatása az egészségügyi ellátókra, szolgáltatásokra • főirány: a szolgáltatók kommunikációja, az orvos-orvos közötti kommunikáció, a telemedicina fejlesztése • hálózatfejlesztés (VPN jelleggel) • szabványfejlesztés • technikai szabványok (CEN, HL7, stb.) • szakmai szabályok • az orvosi tudás kiterjesztése és globalizációja • a szakmai tudás és szabályozás egységesülése • IT alapú képzés, továbbképzés, szakképzés, tudás-ellenörzés. -7-
e-egészség- Az információs társadalom hatása a lakosokra, betegekre • Az információs társadalom hatása az egészségre: • egészségtudatos magatartás, gondolkodás, az egészség értékszerepének visszaállítása • életmód-kultúra segítése, • öngyógyítás, önsegítés, laikus segítség fejlesztése • Az információs társadalom hatása a tájékozott fogyasztói magatartás kialakulására • szolgáltatók tudatos választásának segítése • betegjogok, „garanciális szabályok” felértékelődésével kapcsolatos információk terjesztése -8-
Az ágazati informatika egységesítésének eszközrendszere • Egységes (az ágazat egészét érintő) informatikai stratégia készítése és elfogadása. • Az ágazati informatikai irányítás átszervezése, az Egészségügyi Informatikai Koordináló Tanács (EIKT) létrehozása • Az ágazati informatika koordináló háttérintézetének (MEDINFO - OEIK) megerősítése -10-
primer adatgyűjtők alapadatok EU SZOCSMI WHO Környezet-egészségügyi adatok OECD környezet PM ÁNTSz nemzetközi adatszolgáltatás struktúra GYÓGYINFOK másodlagos adatgyűjtő központ Vezetői Információs Rendszer teljesítés / ráfordítás EüM egészségügyi ellátórendszer szakmai adatok OEP minőség Országos Intézetek KVM demográfiai adatok évkönyvek, kiadványok, INTERNET lakosság szociális, gazdasági környezet KSH Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje -11-
KSH EU WHO primer adatgyűjtők OECD OM alapadatok környezet Környezet-egészségügyi adatok SZOCSMI ÁNTSz struktúra GYÓGYINFOK másodlagos adatgyűjtő központ egészségügyi ellátórendszer EÜM EüM Vezetői Információs Rendszer teljesítés / ráfordítás szakmai adatok OEP minőség PM Országos Intézetek demográfiai adatok KVM lakosság évkönyvek, kiadványok, INTERNET szociális, gazdasági környezet KSH MÁK Az ágazati kommunikáció adatkapcsolati modellje -12-
EU WHO Egyesített nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség OECD érvényes beszámolási rend OSAP megújított nemzeti adatbázis revideált nemzeti adatgyűjtés felül- vizsgálat KI- KERES program Az ágazati beszámolási rend átalakítása -13-
Mit értünk egységes informatika rendszer alatt? • Egységes adat-definíciójú • osztott rendszer mely • megfelelő szabványok szerint • ellenőrzötten kommunikál • befele nyit, kifele zárt rendszer szabályozott adateléréssel • Az egységesség nem jelent egyformaságot • sem a szolgáltatók, szállítók tekintetében, • sem a szoftverek, rendszerek szintjén -14-
Az EüM rövidtávú informatikai project-tervei • Az ágazati és intézményi IT stratégiák egységesítése • Az egészségügyi intézmények zárt, IP alapú magánhálózatba szervezése (VPN) • Az adatvagyon-leltár folytatása • Az egészségügyi „tudásközpont” funkció kialakítása (MEDINFO project) • A népegészségügyi program IT megalapozása • A KTI folytatása • szakmai program meghagyása • osztott finanszírozás, új források keresése • TAJ alapú kártya tervezése, előkészítése -15-
Az ágazati virtuális magánhálózat (VPN) célja és technikája • Az egészségügy szereplőiközött (szolgáltató - finanszírozó -egészségügyi közigazgatás) • megfelelő biztonságú, • megfelelős sebességű, • megfelelő (elérhető) árú kapcsolat létesítése • A kapcsolatot vegyes technikával kell megteremteni: • állandó, nagysebességű kapcsolat az egészségügy irányítása és a finanszírozó között • vegyes (állandó vagy behívásos) kapcsolat az egészségügyi szolgáltatók felé -16-
A TAJ kártya kérdése • Az egészségbiztosítási kártya bevezetésének ma nincs jogi kényszere • minden magyar állampolgár jogosult az ellátásra • egy finanszírozó van • az EU csatlakozás megváltoztatja a helyzetet! • A klasszikus „adatkártya” funkció helyett a „kulcskártya” funkció a korszerű megközelítés. • A kártya költségeknek töredéke a kártyával kapcsolatos költségek, a valódi költség a mögöttes rendszer költsége. • Tisztán egészségbiztosítási kártyáról nem szabad beszélni, multifunkcionális kártya kell: • egészségbiztosítási információk • egészségügyi információk • határterületek (szociális,nyugdíj, stb.) információi. -17-
Az eü kártya javasolt funkciói • Autentifikációs terület (személyi adatok, biztosítási adatok, azonosítás) • Tartós egészségügyi adatok területe (EU normatívák!) • Tranzakciós terület (utolsó receptek, beutalások stb.) • Speciális felhasználók által definiálható terület(ek) • Elektronikus pénztárca funkció (pl.: közgyógy-ellátottak gyógyszer-kerete) • Egészségpénztárak, kiegészítő egészségbiztosítások saját adatai (azonosítás, jogosultság, szolgáltatások, stb.) • Speciális betegcsoportok adatai (vesebetegek, immunológiai betegek, SM betegek, stb.) • Egyes speciális szervezetek, funkciók adatai (pl.: donor kártya, a véradók területe) • Bonus rendszerek adatai -18-
A kártya helyzete ma • A bevezetésnek nincs jogi és technikai kényszere • egyintézményes • teljeskörű jogosultság • Egészségügyi kártyáról kell beszélni, nem TB kártyáról • Integrált kártyának van esélye (TAJ alapú ellátások kártyája vagy személyi kártya) -19-
A MEDINFO örökölt feladatai • A MEDINFO hagyományosan orvosi könyvtár, „központi könyvtár” • Az elmúlt 10 év változásai: • Orvosi könyvtár helyett egészségügyi információs intézet. • Elektronikus könyvtár funkciók. • Egészség-kommunikáció. -21-
A MEDINFO alapfeladatai • Az ágazati információ-politika koordináló háttérintézménye • az ágazati információpolitika koncepcionális és döntés-előkészítő szintje • Az egységes ágazati információ-technológia megalapozása és érvényesítése • az OEIKT döntés-előkészítő szervezete • az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium működtetése • Másodlagos adatgyűjtő központként • az EüM szakmapolitikai munkájának megalapozása • az ágazati „tudásközpont” funkció kialakítása • az információ újraelosztás és adathasznosítás megoldása -22-
A másodlagos adatgyűjtő központ (MEDINFO) feladatai • A primer adatközpontok (GYÓGYINFOK, OEP, ÁNTSz, stb.) közti fizikai adatkapcsolat kiépítése és üzemeltetése(data-management) • a clearinghouse, adat-tárház funkció működtetése (információ-management) • adat-hasznosítás, prezentáció, kutatás(tudás-management) -23-
A MEDINFO információ-politikájának alapelvei • Szektorsemlegesség (az ellátórendszer nemcsak az OEP által finanszírozott ellátókból és ellátásokból áll) • Az adatok többcélúsága(az adatokat egységesen, és nem adathasznosítók szerint külön-külön, párhuzamosan kell gyűjteni) • Az adatok lehetőleg a normál dokumentációs folyamatok melléktermékeként álljanak elő(ne pedig önálló jelentések készüljenek) -24-
A tudásközpont program céljai • Az egészségügyben keletkező és az egészségi állapotot meghatározó információk egységes rendszerbe és szervezése gyűjtése. • Az egyes nagy adatgyűjtők által gyűjtött adatállományok egységes, feldolgozható és prezentálható rendszerbe foglalása. • Az egészségügy főbb adatgyűjtői közötti adatkapcsolat megteremtése • Az adatok hasznosítása és hasznosíthatóságának biztosítása -25-
A tudásközpont program céljai I. • Az egészségügyi adatvagyon felülvizsgálata, a beszámolási rend átalakításának előkészítése • A megkezdett adatvagyon felmérés (KIKERES) folytatása és hasznosítása • A nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek áttekintése, egységes rendszerbe foglalása • Az egészségügy közhiteles nyilvántartásainak áttekintése, nyilvántartása, szabályozott hozzáférésének, karban-tartásának segítése -26-
A tudásközpont program céljai II. • Lakossági tájékoztatási rendszerek működtetése (WEB alapú és telefonos szolgáltatás) • Szolgáltatás katalógus típusú információk (mit hol találok) • Tanácsadás az öngondoskodás és önellátás, elsősegélynyújtás, laikus segítség javulása érdekében (mit tegyek, hova forduljak) • Életmóddal kapcsolatos szolgáltatások • Jogorvoslati információk -27-
Azonnal induló (már elindított) projectek I. • Vezetői információs rendszer készítése az EüM számára • Az EüM szakmai programjainak monitorozási és prezentációs rendszerének kialakítása • Országos intézetek adatszolgáltatási és szervezeti elemzése, javaslat az adatszolgáltatás átalakítására • A GYÓGYINFOK adatlap nem finanszírozás célú adatainak elemzése • Egyesített nemzetközi adatszolgáltatást megalapozó adatbázis kialakítása • A regionális szerveződést és tervezést (is) segítő térinformatikai rendszer kialakítása -28-
Azonnal induló (már elindított) projectek II. • Intézményelemzési (monitoring) rendszer kialakítása • A Magyar Egészségügyi Telematikai Egyesület (METE) megalapítása • Részvétel a PM kártyaprojectjében • Kardiológiai telemedicina program • OMSZ térinformatikai mentő-vezérlési project (ügyeleti rend térinformatikai ábrázolása, OMSZ-KÁNY közös rendszerben) -29-
Köszönöm a figyelmet http://www.medinfo.hu/egpolkonf.html -30-