Krúdy Gyula

1. Krúdy Gyula Ruck Brigi és Mezei-Rácz Janó

2. Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”– Kosztolányi Dezső

3. Krúdy Gyula • Született: Nyíregyháza, 1878. október 21. • Elhunyt: Budapest, 1933. május 12. (54 évesen) • Író, hírlapíró, a modern magyar próza mestere

4. Családja • Apja: id. Krúdy Gyula dzsentri volt • Anyja: Csákányi Julianna paraszti származású • Törvénytelen gyerek volt mert szülei csak tízedik gyermekük születése után kötöttek házasságot • Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot

5. Tanulmányai • Az elemi iskolát (1883-1887) szülővárosában, Nyíregyházán járta ki • A gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (1891-1895) végezte • Debrecenben majd Nagyváradon újságíró • 20 éves kora előtt megjelent első novellás kötete • Címe: Üres fészek és egyéb történetek • Számos folyóiratnak (pl.: Nyugat) munkatársa • Nem akart leérettségizni amiért apja kitagadta

6. Első fontos művei • Szindbád-sorozat • 1913-ban jelent meg • Országos hírnév és igazi közönségsiker • Vörös postakocsi • Regény • Másik híres műve minek hírnevét köszönheti

7. Krúdy stílusa • belső monológok • időfelbontás módszere • realitás és irrealitás egymásba játszása • lírai hang • uralkodó a hangulat, háttérbe szorítja a cselekményt és a jellemeket => régi Pest, Nyírség, ódon házak, különc figurák

8. Krúdy különcsége • Hatalmas termetű, szívós ember volt Krúdy. Egy estén a Brittania Szállóból egy egész katonatiszti társaságot „kiszórt”, mert nem viselkedtek tisztelettudóan.

9. Krúdy stílusa • Prózájának ihletője és meghatározó hangulati eleme a nosztalgia. • Nem békül meg jelenével, folyton a régi szép időket idézi, utánuk sóvárog. • A félmúlt álomszerű és visszahozhatatlan. Ebben rejtezik ereje.

10. Krúdy stílusa • Novellái egy megállított időben játszódnak, ahol csak az emlékezés és az emlékek hangulata ad kapaszkodót, a történet hősei elvesztik ebben az „időnkívüliségben” kontúrjaikat.

11. Krúdy stílusa • A jelen ebben a világban képzettársítások szövevénye => minden pillanata mögül felsejlik a múlt, emlékek, látomások tűnnek elő. • A emlékidézés krónikása Krúdy.

12. Krúdy stílusa • Az emlékidézési módszeréhez tartozik az is, hogy szabad teret enged az asszociációknak, s az egyes emlékképek nem időrendben, hanem az emlékezés belső idejének megfelelően bukkannak fel a prózájában.

13. Krúdy stílusa • Prózájában az események nem a maguk valóságában elevenednek meg, hanem ahogy a lélek belső síkján tükröződnek.

14. Krúdy stílusa • Alteregója: Szindbád, az Ezeregyéjszaka hajósa valamint Rezeda Kázmér

15. Krúdy stílusa • Szindbád utazása valós és egyben a lélek belső tájain tett kalandozás. • Szindbád egy olyan magyar világnak a vándora, melynek utolsó perceit rögzíti Krúdy.

16. Krúdy stílusa • A Szindbád-novelláknak kevés vagy szinte semmi eseménye sincs, helyette egy igazi tér-idő utazást tehetünk a lélek világában.

17. Krúdy stílusa • Hol az a világ, amiről Krúdy mesél? Létezett egyáltalán? => Létezett egy szebb világ, ez volt Szindbád ifjúsága. Boldogabb volt ez a (élet)kor, hiszen még hitt a jövőben. => Nem csoda hát, ha Szindbád e korszakhoz fordul vissza, s nem létezik számára csak a múlt.

18. Krúdy stílusa • Bergson elmélete => Külső, órával mérhetőOBJEKTÍV IDŐ =>Belső történések órával nem mérhető, megélt ideje SZUBJEKTÍV ÍDŐ

19. Krúdy stílusa Hatalmas összetett mondatok indáznak a szövegben. Segítségükkel adható vissza leginkább a múlt álomszerű volta. Valami furcsa belső zene mozgatja Krúdy prózáját.

20. Krúdy stílusa • Hasonlatfüzérek • Szeszélyes időkezelés • Asszociációs gazdagság • Elégikus hang, melankólia

21. Pályája • A XX. Század magyar irodalmában sajátos jelenség • Késői romantika kiteljesedése • Emellett modern, impresszionisztikusés realizmus • Sajátos, rendkívül egyedi társadalom- és lélekábrázolás

22. Pályája • lírai, hangulatba olvadó, idősíkokat feloldó próza alkotója • magányos, egyetlen írói csoporthoz sem tartozott • nem kedvelte az irodalmi életet, ám annál inkább az éjszakázást, ivást, ízletes ételeket, a nőket és a kiskocsmákat Termékeny író: összesen 60 regény 3000 elbeszélés 5 színmű

23. 1896, Budapest

25. Munkássága • 1892-ben diáktársaival megalapítja a Nyíregyházi Sajtóirodát • Első novellája Szabolcsi Szabad sajtóban jelent meg • 1893-ban riport sorozat a Pesti Naplóban • 1895-ben debreceni ellenőr • Majd a Nagyváradi Szabadság munkatársa • 1896-ban első díjat nyer a Képes Családi Lapok novellapályázatán • Havonta 7-8 új novellát jelentett meg • Az Egyetértésben és Fővárosi Lapokban dolgozik

26. Magánélet • 1899. december 27-én feleségül veszi Spiegler Bella tanítónőt • Felesége is író (Satanella) • 1900-ban fia született (Gyula) • 1902-ben lánya (Ilona) • 1907-ben lánya Mária • A háború kitörésekor visszaköltözik családjához

27. Magánélet • Vidéken előfizetőket keres • 1916-ban megkapja a Ferenc József irodalmi díjat • 1918-ban kiköltözik a Margit szigetre • 1919-ben nagyriportot készített a kápolnai földosztásról • Később aktív részese az őszirózsás forradalomnak • 1919-ben elvált első feleségétől és elvette Rozsa Zsuzsannát, majd lánya született (Zsuzsanna)

28. Magánélet • A Tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indul ellene • Anyagi helyzete romlott • Műveit csak elvétve adták ki • Újra előfizetőket gyűjtött kevés sikerrel • Majd Bécsben vendégeskedik Hatvany Lajosnál • 1926-27-ben eddig lappangó betegsége ledönti a lábáról • Szervi szívbaj, nehéz légzés, beteg gyomor, máj, tüdő beteg le kell szoknia a lakomákról, ivászatokról

29. Magánélet • 1928-29-ben ötvenedik születésnapján Krúdy-est a rádióban • Tízkötetes gyűjteményét kiadták új kiadásban • Nyáron féloldali szélütést kapott de felgyógyult • A világgazdasági válságra hivatkozva nem jelenítették meg műveit • 1930-ban Baumgartner díjat kap • Nagyon eladósodik

30. Magánélet • Az élet álom című művét önköltségen adja ki • A szigetről családjával Óbudára költözik (Templom u. 15) • Szegényes körülmények között él • Újra rászokik az italra • Csődeljárás indult ellen majd ismét kórházba került • 1933-ban egészsége rosszabbodott • Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is levágták • Május 12-én hajnalban hunyt el

31. Krúdy életének utolsó napjáról szól Márai Sándor Szindbád hazamegy című regénye.

34. Nincstelenül, gyertyafényben halt meg 1933-ban.

35. Sírja mellett pincérek, kofák, zsokék, kártyások gyászolták.

36. Főbb művei • Üres a fészek (1897), első novelláskötete • Az aranybánya (1900), regény • A podolini kísértet (1906), regény • Szindbád ifjúsága és utazásai (1911), novelláskötet • Francia kastély (1912), regény • A vörös postakocsi (1913), regény • Palotai álmok (1914), regény • Szindbád: A feltámadás (1915), novelláskötet • Aranykéz utcai szép napok (1916), novelláskötet • Őszi utazások a vörös postakocsin (1917), regény • Napraforgó,(1918), regény • Asszonyságok díja, regény (1919) • N. N. (1920), regény • Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, regény (1921) • Nagy kópé (1921), regény • Hét bagoly (1922), regény • Az útitárs (1922), regény • Álmoskönyv (1925) • Valakit elvisz az ördög (1928), regény • Boldogult úrfikoromban (1930), regény • Az élet álom (1931), elbeszéléskötet • A kékszalag hőse (1931), regény • A tiszaeszlári Solymosi Eszter (1931) regény • Purgatórium (1933), kisregény • Rezeda Kázmér szép élete (1933), regény

37. Szindbád • Fiatalkori olvasásélménye (Ezeregyéjszaka meséi) miatt választotta Szindbádot novellái hősének • Szindbád az „ezeregy éjszaka hajósa” így utal rá • Bár Szindbád az elején a történettel együtt hasonlít az eredetire, az új novellákban egyre jobban önállósul • Bár Krúdy tagadta az irodalomban Szindbádja mint saját alteregója maradt meg • A korai novellákban Szindbád felkeresi volt nőit mert újra át akarja élni a múltat • Mindent átélt az életben amit csak lehetett (volt gazdag és volt szegény…stb.) • Majd összemosódnak az idősíkok • Szindbád romantikus szerepben tetszeleg (hazudik a nőknek…stb.) • Minél jobban hajszóllja az élet örömeit annál kilátástalanabb a helyzete • A Szindbád-novellák kritikát mondanak a múltban élő nemesi világról

38. Hét bagoly • A regény a XIX. Század Pestjére hozza az olvasókat • Bemutatja a Pesti kocsmákat, az öreg múltban élő és az ifjú írójelölteket • Nincs igazi epikus cselekménye • Ezen novella füzete impresszionista-romantikus hangulatképek sorozata • Főalakja, Józsiás, a fiatal író és az öreg ügyvéd Szomjas Guszti • Minden fejezet a régi Pest egy-egy negyedének egyszerre impresszionista és realista rajza • Az egészet áthatja egy szomorú mesedallam • Józsiás szerelmi kalandjai tragikomikusak: boldogtalanságát nők okozzák majd szerelme Áldáska mellett inkább unalmat talál egy újság szerkesztőségében mint életet

39. Asszonyságok díja • Krúdy legfurcsább regénye • Szinte posztmodern stílusú (több olvasata is lehetséges) • Már az első mondat megadja a mű lírai realista dallamát • A regény főalakja Czifra János temetésrendező aki egy nap saját álmával (megállapodott mesterember) találkozik • Az álom ezután végigkíséri a Ferencváros tájain • Az olykor bizarr históriát nem a cselekmény hanem inkább az író hosszú káprázatos körmondatai teszik nagy művé • Az arab mesék elbeszélésmódját utánozza amit több történetszál fűzi össze • A legjelentősebb történetszálban egy szülés előtt álló leányanya, Natália sorsának alakulását láthatjuk. A szerencsétlen nő belehal a szülésbe. Az árva gyermekét a temetésrendező fogadja örökbe

40. 1878 - 1933

41. Köszi a figyelmet!