Szegedi Tudományegyetem Biztonságszervezési Osztály A munkavédelemről, munkavállalóknak

1. Szegedi Tudományegyetem Biztonságszervezési Osztály A munkavédelemről, munkavállalóknak

2. A munkavédelemről általában • Munkavégzés közben a munkavállalók egészségét, testi épségét – kellő védelem, vagy védőintézkedés hiányában – különféle károsodás érheti. • A munkabiztonság célja: a sérülések, ártalmak elleni védelem, ezek kockázatának megszüntetése, vagy csökkentése és ez által a munkavállaló munkaerejének, testi épségének megóvása. • A munkavédelem feladata: munkavállalók testi épségének védelme, egészségének megóvása a munka során keletkező ártalmaktól, műszaki, egészségügyi, jogi, szervezési, oktatási, nevelési eszközök igénybevételével.

3. Munkavédelmi fogalmak: Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Szervezett munkavégzés:a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Munkavállaló:a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató:aki a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

4. A munkavédelem szakterületei Munkabiztonság:a munkahelyi balesetek megelőzése, a baleseti kockázatok mérséklése. Munkaegészségügy: • Munkahigiéné:a munkakörnyezet kóroki, vagy kockázati tényezőinek feltárása (kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők) • Foglalkozás-egészségügy:a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése a munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével. A két szaktevékenységi terület együttműködik a munka humanizálása, a munkakörnyezet és a munkaszervezés ergonómiai követelményeinek kialakítása során. Szociális munkavédelem:magában foglalja a kiemelt csoportok / nők, fiatalkorúak, terhes nők / védelmét, a munkaidő és pihenőidő védelme szabályait is.

5. Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok • Célja: egészségügyi szempontból elbírálni a munkavállaló alkalmasságát a választott pályára. • Az alkalmassági vizsgálat lehet: • Előzetes - munkavégzés megkezdését megelőző vizsgálat • Időszakos (gyakoriságát a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján, a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó határozza meg. A gyakoriság függ a munkahelyi ártalom minőségétől, a munkavállaló életkorától. • Soron kívüli (a munkavállaló egészségi állapotában változás következik be, amely alkalmatlanná teszi a munkakör ellátására) • Záró vizsgálat (jogszabályban felsorolt esetekben) • A munkavállaló köteles megjelenni a vizsgálaton.

6. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményei • Munkahely, létesítmény, technológia, munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, követelmények megtartásával történhet. • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

7. A munkavégzés tárgyi feltételei:minden munkavállaló részére biztosítani kell • Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet • Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget • Rendet, tisztaságot, a keletkező hulladék, szennyvíz kezelését oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzon és a környezetet ne károsítsa • Biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret • A munkavégzés jellegének megfelelő természetes és mesterséges megvilágítást • A zajhatások, a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások határértéken belüli tartását • Elegendő mennyiségű és minőségű levegőt és klímát • Munkavállalók időjárás elleni védelmét, a melegedés lehetőségét, jogszabály által előírt esetekben a védőitalt • Munkahely céljára szolgáló olyan építményt, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú, amelyben megfelelő belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat alakítottak ki

8. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: • Annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik • Foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja • Foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent • Mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult

9. A munkavégzés - technológiai folyamat munkavédelmi követelményei • A munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát, valamint a környezetet nem lehet veszélyeztetni. • A biztonságtechnikai felülvizsgálatokat (pl.: villamos berendezések) rendszeresen el kell végezni. • Munkavégzés feltételeit, az eljárási szabályokat a munkavállalónak ismernie kell (képzettség, képzés, oktatás). • Védőeszközöket biztosítani kell és azok használatát megkövetelni. • Veszély esetén a munkavégzést be kell szüntetni. • A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell. • Üzemzavar, vészhelyzet kezelése (intézkedési- mentési terv készítése, személyek kijelölése, anyagok- eszközök biztosítása), mentés, menekülés gyakorlása.

10. A munkavégzés hatókörében tartózkodók Alvállalkozók Takarítók Saját, vagy külső karbantartó szolgálat Szállítók Látogatók Hallgatók, tanulók, gyakornokok Járókelők Szolgáltatást igénybe vevők, ügyfelek, fogyasztók, vásárlók, betegek Veszélyhelyzeti szolgáltatók (mentők, tűzoltók, rendőrség)

11. A munkáltató feladataiaz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során • Utasítást és tájékoztatást ad a munkavállalónak • Megfelelő munkaeszközöket biztosít • A biztonságos munkavégzést akadályozó körülményt haladéktalanul kivizsgálja • Biztosítja a védőeszközöket és a védőfelszereléseket • A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően eljár • Biztosítja a foglalkozás- egészségügyi szolgálat és a munka-biztonsági szaktevékenység működésének feltételeit • Rendszeres munkahelyi ellenőrzést végez • A kockázatokat értékeli és kezeli

12. A munkavállalók jogai A munkavállaló jogai: • Biztosítani kell számára az előírt védőeszközt, védőfelszerelést, védőruhát, védőberendezést. • Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, betanulási időt. • Joga van a munkát megtagadni, ha olyan tevékenységet kell végeznie, ami a biztonságos munkavégzés feltételei nélkül valósulna meg. • Joga van megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások testi épségét fenyegeti.

13. A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles: • A számára kijelölt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni a munkaidőt ott eltölteni. • A biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani (munkavédelmi oktatás.) • Munkakezdés előtt meggyőződni a rendelkezésére álló munkaeszközök állapotáról. • Kizárólag olyan munkát végezni, amire kiképezték, kioktatták. • Olyan ruhában végezni a feladatait, mely nem akadályozza a munkavégzésben. • Védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni. • Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani a munkaterületen. • A számára előírt orvosi vizsgálaton részt venni. • Munkatársakkal együttműködni, olyan magatartást tanúsítani, hogy a munkatársai munkáját ne zavarja, azok testi épségét ne veszélyeztesse. • Veszélyt jelentő rendellenességet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni a munkahelyi vezetőjének.

14. Munkára képes, munkaképes állapot A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha: • Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel • A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra • Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította • Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja, • Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná

15. Hogyan biztosítható egy munkaeszköz kockázatmentes használhatósága • Rendszeres ellenőrzés, időszakos biztonsági felülvizsgálat, karbantartás, felújítás a kor technikai színvonalának megfelelően. • A hiba elhárítására hozott intézkedés nem csökkentheti a meghibásodás előtti biztonsági állapotot. • A gyártó használatra vonatkozó (magyar, vagy a munkavállaló által értett nyelvű) előírásait minden esetben be kell tartani. • Ha az elvárható biztonsági állapot nem tartható fenn, a munkaeszközt selejtezni kell.

16. A villamos berendezések biztonsága • Erősáramú berendezést csak villanyszerelő javíthat. • A munkáltató az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatot a meghatározott időszakonként elvégezteti. • A berendezés és a csatlakozó szerelvények csak szabványosak és sérülésmentesek lehetnek. • Az adattáblán feltüntetett üzemeltetési értékeket (pl.: 230 V) be kell tartani. • A kábel és a hosszabbító is csak ép, sérülésmentes, a vonatkozó szabványoknak megfelelő lehet. • Védőérintkező nélküli kábelhosszabbítót, csatlakozót csak a kettős szigetelésű készülékeknél szabad alkalmazni. • Javítás idejére biztosítani kell a berendezést az akaratlan elindítás ellen.

17. A kézi anyagmozgatásról Személyi feltételek Az anyagmozgatási munkát végzőnek orvosi szempontból alkalmasnak és munkavédelmi szempontból kioktatottnak kell lennie.A munkavédelmi oktatás célja a vonatkozó jogszabályban foglaltak [25/1998. (XII.27.)EüMrendelet - az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézitehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről] és a helyi sajátosságok megismertetése.

18. A kézi anyagmozgatásról • Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás során felnőtt nők legfeljebb 20 kg, felnőtt férfiak legfeljebb 50 kg terhet emelhetnek fel és vihetnek legfeljebb 50 méter távolságra. • A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók, • Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet, • A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.

19. Kézi anyagmozgatás, segédeszköz nélkül A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni

20. Létra alkalmazása Székre, asztalra, ablakpárkányra, vagy nem stabil, erre a célra alkalmatlan eszközre állni nem szabad. A létrát használat előtt szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Sérült létra nem használható. (Törött, fokhiányos) A létrát úgy kell elhelyezni, hogy az a használata alatt végig stabil legyen. A kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége biztosított legyen. A létra használatakor csúszásmentes talpú zárt lábbelit kell viselni, a papucs baleseti kockázatot jelent. Ha létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét. Szükség esetén másik munkatárs segítsen a létra megtartásában

21. Legfontosabb tudnivalók az egyéni védőeszközökről • Biztosítása és használata kötelező (ha nincs, akkor a munkavállaló megtagadhatja a munkát, illetve ha a munkavállaló nem használja, el kell tiltani a munkavégzéstől). • Írásban kell rögzíteni a védőeszközök juttatásának rendjét. • Átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. • Használatát oktatni, gyakoroltatni kell, ezek megtörténtét a munkavállaló aláírásával igazolja. • Csak azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek munkavédelmi megfelelőségét dokumentumok tanúsítják. • Védőeszközt tilos elvinni a munkahelyről - kivéve írásbeli engedély. • Amennyiben a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott a védőeszközben, kártérítésre kötelezhető. • Ha a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell.

22. Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: • Az 1. kategóriába tartozó védőeszköz, védőfelszerelés rendelkezik-e az érvényes gyártói megfelelőségi nyilatkozattal. A 2. és 3. kategóriába tartozó, illetve nemzetközi szerződés hiányában az EU területén kívül gyártott 1. kategóriába tartozó védőeszköz rendelkezik-e típusbizonyítvánnyal. • A védőeszköz védelmi képessége biztosítsa a szükséges védelmi szintet. • Használata ne jelentsen egészségkárosító kockázatot, a viselése többletterhelést ne okozzon a munkavállalónak.

23. A balesetekkel kapcsolatos fogalmak: Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Az ilyen típusú balesetek az úgynevezett úti balesetek. Ez a TB törvény hatálya alá tartozik, a megnevezése üzemi baleset.

24. Balesettel kapcsolatos eljárás • A balesetet szenvedett munkavállaló köteles jelezni a közvetlen munkahelyi vezetőjének a balesetet. A legkisebb sérülést is jeleznie kell. • A baleset tényét, a sérült adatait rögzíteni kell a helyszínen található „Munkabaleseti napló”-ban. • A balesetről tájékoztatni kell az Egyetem Biztonságszervezési Osztályát is, ahol intézkednek. A munkatársak kivizsgálják és dokumentálják a balesetet. Munkaképtelenség (táppénzes állomány) esetén a dokumentumokat elkészítik és továbbítják a sérültnek, a felügyeleti és TB szerveknek.

25. Eljárás hallgatók balesetekor Hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során bekövetkezett baleset, munkabalesetnek minősül és a munkabalesetekkel azonos módon kell kivizsgálni, nyilvántartani.

26. Tűzjelzés Aki tüzet, vagy annak veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak A tűz jelzésekor közölni kell: • A tűzeset, káreset pontos helyét (cím) • Mi ég, milyen anyag, milyen terjedelemben • Emberélet van-e veszélyben • A tüzet jelző személy nevét • A jelzésre használt telefonkészülék számát Tűzjelzést követően a tűzriadó tervben foglaltakat be kell tartani - környezetben tartózkodók riasztása, tűzoltás, mentés, közművek (gáz, villany) szükség szerinti lekapcsolása, a kiérkező tűzoltók informálása. Hívószámok: Tűzoltók: 105 Mentők: 104 Rendőrség: 107