250 likes | 597 Views
Népegészségügyi és egészségfejlesztési programok Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Program. A népegészségüggyel kapcsolatos tennivalókat, prioritásokat és célokat, az Országgyűlés határozatával megerősített Egészség Évtizedének Nemzeti Programja fogalmazza meg.
E N D
Népegészségügyi és egészségfejlesztési programokMagyarországon
A Nemzeti Népegészségügyi Program • A népegészségüggyel kapcsolatos tennivalókat, prioritásokat és célokat, az Országgyűlés határozatával megerősített Egészség Évtizedének Nemzeti Programja fogalmazza meg. • A program 19 alprogramból áll, az alprogramok 4 főcsoporthoz kapcsolódnak.
I. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása • Egészséges ifjúság • Idősek egészségi állapotának javítása • Esélyegyenlőség az egészségért • Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein
II. Egészséges életmód programja • Dohányzás visszaszorítása • Az alkohol és drogmegelőzés • Egészséges táplálkozás és élelmiszer-biztonság • Aktív testmozgás elterjesztése • Közegészségügyi és járványügyi biztonság • Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram
III. Az elkerülhető halálozások megelőzése • Koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása • Daganatos megbetegedések visszaszorítása • A lelki egészség megerősítése • Mozgásszervi betegségek csökkentése • AIDS-megelőzés
IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer • Népegészségügyi szűrővizsgálatok • Ellátásfejlesztés • Erőforrás-fejlesztés • Monitorozás-informatika
NEMZETI CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM • A figyelem ráirányítása a gyermekek egészségére, a csecsemő- és gyermekegészségügyi ellátórendszerre, mely jelentősen befolyásolja a jövő generáció egészségkultúráját, egészségi állapotát. • A jelen helyzet bemutatása, a célkitűzések, feladatok meghatározása • Valamennyi érintett bevonásával a társadalom széleskörű mozgósítása az eredményes megvalósítás zálogaként. • Az eredményes végrehajtás érdekében a monitorozás és rendszeres felülvizsgálat kereteinek meghatározása.
A program alapelvei 1/ Életszakasz-megközelítés • a fogamzástól 18 éves korig tartó időszak különböző fejlődési szakasz, minden egyes része meghatározó az egészségi állapotra és az egészséges viselkedésre a fejlődés későbbi stádiumaiban. 2/ Esélyegyenlőség • Az „elérhető legmagasabb szintű egészségi állapot” minden gyermek és serdülő alapvető joga, melyet a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Konvenció alapoz meg. 3/ Ágazatközi megközelítés • Bár az egészségügyi ágazatnak kulcsszerepe van az egészség megőrzésében és fejlesztésében, a megelőzésben és a gyógyításban, számos más, mint pl. az oktatási, szociális, pénzügyi ágazat is kulcsfontosságú az egészséget meghatározó tényezők befolyásolásában. 4/ Társadalmasítás • A civil társadalmat és a fiatalokat is be kell vonni a szakpolitikák és egészségügyi szolgáltatások tervezésébe, végrehajtásába és monitorozásába.
STRATÉGIAI PRIORITÁSOK • Az anya és az újszülött egészsége • Táplálkozás • Fertőző betegségek • Sérülések és erőszak • Fizikai környezet • Serdülők egészsége • Pszichoszociális fejlődés és lelki egészség
Nemzeti Rákellenes Program A program célja: • Csökkentse a daganatos betegségekből adódó terheket • Csökkentse a megbetegedési és halálozási mutatókat • Növelje a betegek és hozzátartozóiknak életminőségét • Az érvényes gyakorlatot átalakítva a komplex onkológiai szemlélet megvalósítása • Kiegyenlített betegellátást biztosító hatékony ellátórendszer kialakítása és működtetése
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS GYÓGYÍTÁSÁNAK NEMZETI PROGRAMJA • I. cél: A szív és érrendszeri betegségek kialakulását elõsegítõ (kockázati) tényezõk elõfordulásának visszaszorítása az egészségmegõrzõ programok és az elsõdleges megelõzés hatékonyságának és társadalmi támogatottságának növelésével • II. cél: A teljes lakosság figyelmének felhívása, oktatása a szív és érrendszeri kockázat önértékelésének elvégzésére, a szűrõvizsgálatokon való aktív részvételre, az egészségmegõrzés és egészségfejlesztés, valamint a korai betegség felismerés és az eredményesebb gyógyítás érdekében • III. cél: Érrendszeri Központok egységes Hálózatának kialakítása • IV. cél: monitorozási, értékelési és ellenõrzési rendszerek kialakítása, illetve fejlesztése • V. cél: fel kell mérni a lakosság szív és érrendszeri egészségi állapotát
VI. cél: esélyegyenlőséget biztosító strukturális változtatásokat kell végrehajtani a szív és érrendszeri betegségek ellátásában • VII. cél: korszerű diagnosztika és gyógyítás feltételeinek fejlesztése • VIII. cél: A szív és érrendszeri betegek komplex ellátásának javítása érdekében a betegellátásban részt vevő szakemberek európai szintű képzése • IX. cél: A betegek társadalomba és családba való visszailleszkedésének elősegítése érdekében ki kell alakítani a szív és érrendszeri betegek komplex rehabilitációs rendszerét
AJÁNLÁSOK 1. Húsok • A büfé választékban a sovány húsok különféle szendvicsekben 2. Húskészítmények • Elsősorban sovány húskészítményekre van szükség • (baromfipárizsi,pulykasonka, zalai felvágott, zöldséges felvágott), • Felhasználhatók: szendvicsben vagy saláta részeként. 3. Belsőségek, ill. belsőség-készítmények • belsőségek önállóan nem jelennek meg a büfékínálatban, csak készítményként. • felhasználhatók: szendvicsek készítéséhez (például különböző májkrémek, • kenőmájas).
Hal, halkonzervek • Halkonzervekből halas szendvics készíthető, igény szerint. • 5. Tej, kefir, joghurt • A tejnek a gyermekek táplálkozásában kiemelt jelentősége van, ezért állandóan jelen kell lennie a büfékínálatban. • Sajt, túró • Szeletelhető kemény, ill. félkemény sajtok szendvicsek részeként, a kockasajt szintén szendvicsben vagy önállóan, darabonként árusítható. • A sajt- ill. túrókrémek elsősorban szendvicsek elkészítéséhez használhatók. • Margarin, vajkrémek • Szendvicsek elkészítéséhez kerülnek felhasználásra. • Cukor, méz • A hozzáadott cukortartalom minél kevesebb legyen
Gabonapelyhek, gabonakészítmények • Müzli-szeletek • Teljes értékű gabonát tartalmazó kekszfélék, • puffasztott gabonaszeletek, • extrudált kenyerek • Natúr (nem édesített) müzli, natúr- vagy gyümölcsjoghurttal • 10. Kenyérfélék, péksütemények • A kenyérből, zsemlékből ill. kiflik választékából elsősorban a magvas-, • korpás-, barna-, rozs-, graham típusúak kerülhetnek a büfé polcaira. • A péksütemények közül a nagy só- és zsiradéktartalmúak, illetve hozzáadott cukorban gazdag termékek helyett a túrós, diós, mákos • változatok legyenek jelen a napi választékban. • A cukrozott pékárú kínálata kerülendő! • Sós kifli helyett magvas perec, sajtos pogácsa ajánlható • Burgonya • A különféle, sóban és zsiradékban gazdag burgonya készítmények semmilyen formában nem tartoznak a kínált élelmiszerek közé.
Zöldségfélék (friss, saláta, konzerv) • Minden szendvics tartalmazzon zöldséget is. • Felhasználhatók saláták alapanyagaként is. • 13. Gyümölcsök (friss, befőtt, kompót, aszalt) • Kompót kimérve, műanyag dobozokban, evőeszközzel. • Aszalt gyümölcsök, kis adagokban. • 14. Tojás • Keményre főzve salátához alapanyagként, vagy szeletelve szendvicsek • készítéséhez. • Szendvicskrém formájában. • 15. Olajos magvak • Felhasználható kis csomagolásban; tisztított napraforgómag, tökmag, mandula, dió, „diák csemege”. • Földimogyoró nem javasolt az esetleg előforduló allergiás reakció veszélye miatt. • Sózott olajos magvak nem tartoznak a napi fogyasztásra ajánlható élelmiszerek közé, ezért az iskolabüfében sem ajánlott az árusításuk.
Lekvár • Felhasználható: kis műanyag dobozokban (20 g-os) árusítva. 17. Rostos üdítők • Rostos gyümölcs- és zöldséglé árusítása ajánlott illetve 100%-os gyümölcslé legyen a választékban. 18. Egyéb italok • A szénsavas-, és szénsavmentes ásványvizeknek mindenképpen helye van az egészséges iskolabüfé kínálatában.