282/2011/EU Végrehajtási rendelete

1. 282/2011/EU Végrehajtási rendelete

2. Az EU jogrendben legmagasabb szabályozó eszköz az irányelv. • Az általános forgalmi adóra vonatkozóan az ún. HÉA irányelv a keret, amely alapján a magyar szabályozást az áfa törvény tartalmazza. • 2011. július 1-től automatikusan életbe lépett egy végrehajtási rendelet, amely minden EU vállalkozásra érvényes anélkül, hogy a nemzeti áfa-szabályok változnának.

3. A nemzetközi színtéren is működő vállalkozásoknál nagy a csábítás (és kockázat) arra, hogy az egyes teljesítményeiket az alacsonyabb adójú országban minősítsék teljesítettnek, hiszen így kisebb lehet a teljesítmény után fizetendő forgalmi adó. • Ennek megakadályozása végett született a rendelet, s ezért kötelező érvényű az EU minden vállalkozására.

4. Mivel e rendelet kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, az egységes alkalmazást a rendelet biztosítja a legjobban. • Ezek a végrehajtási intézkedések egyedi rendelkezéseket tartalmaznak bizonyos alkalmazási kérdésekre vonatkozóan, amelyek célja, hogy – kizárólag ezekben az egyedi esetekben – az Unió egészében egységes bánásmódot biztosítsanak. • Más esetekre ezért nem lehet azokat kiterjeszteni, és – megfogalmazásuk figyelembevételével – azokat megszorítóan kell alkalmazni.

5. Tehát a konkrét szabályokban nincs változás, „csupán” egyes fogalmak értelmezése változott meg. • Bár első gondolata minden vállalkozásnak az lehet, hogy őt ezek biztosan nem érintik, de ez nem így van, mert minden nemzetközi kapcsolattal rendelkező cégben a változásoknak megfelelően kell eljárni. • A vállalkozás fogadja be vagy állítja ki egy teljesítményről a számlát, ezért neki kell helyesen alkalmaznia az áfa szabályokat 1) HÉA irányelv, 2) végrehajtási rendelet, 3) magyar áfa törvény. Mivel a könyvelés – az esetek többségében – utólag történik, már nem elégséges, ha a könyvelő fedi fel a nem megfelelő áfa alkalmazást. (Arról nem is beszélve, hogy a könyvelő sok egyéb körülményt nem ismert az ügyletre és a cégre vonatkozóan!)

6. A nem megfelelően kiállított vagy nem megfelelő adózással befogadott számla - jelentős adókockázatot vagy - a partnerrel tetemes egyeztetést jelent, úgy a számlát kiállítónak, mint a számlát befogadónak. • Azzal a ténnyel is tisztában kell lenni, hogy a nemzeti adóhatóságok az EU rendszerében most már egymással szoros együttműködésben dolgoznak. Ezt nem csupán a hivatalos híradások, hanem számtalan átélt vizsgálat is bizonyítja.

7. Egyértelművé kellett tenni: • hogy a más nevében és javára eljáró, a szállodaiparban történő szállásnyújtásban közreműködő közvetítők által nyújtott szolgáltatások nem tartoznak az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásra vonatkozó különös szabály hatálya alá. • Meghatározott feltételek mellett a hitelkártyával vagy bankkártyával történő fizetés kezelési költségével nem lehet csökkenteni az adott ügylet adóalapját.

8. 4. cikk • Az az adóalany, akinek az irányelvvel összhangban a Közösségen belüli termékbeszerzései nem adókötelesek, továbbra is jogosult arra, hogy ezek után ne adózzon, még akkor is, ha a szóban forgó irányelv 214. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján az adóalany héa azonosító számot kapott az általa igénybe vett olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek után ő az adófizetésre kötelezett, vagy az általa másik tagállam területén nyújtott olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében a héa megfizetésére kizárólag a szolgáltatás igénybevevője kötelezett.

9. Ha azonban ez az adóalany ezen héa-azonosító számot valamely Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében közli az értékesítővel, akkor úgy kell tekinteni, hogy élt az említett irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott választási lehetőséggel.

10. Adóztatandó ügyletek: • Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásraszánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. • Az éttermi szolgáltatás: az említett szolgáltatásoknak aszolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtólétesítményein kívül történő nyújtása.

11. (2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.

12. Tájékoztató a cukrászsütemények értékesítése esetén alkalmazandó adómértékről 2009.10.16 APEH • A cukrászsütemények értékesítése során abban az esetben, ha az adott cukrászsütemény beletartozik az áfatörvény 3/A. számú melléklet I. részében meghatározott körbe, az alkalmazandó adómérték 18%. Az alkalmazandó adó mértékére nincs befolyással az, hogy a cukrászsüteményt elviszik, vagy helyben fogyasztják. Természetesen a 18%-os adómérték alkalmazásának feltétele az is, hogy az adóalap (ellenérték) önállóan meghatározott legyen.

13. 2011.06.28. Tájékoztató • Amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik – vagyis az adóalany a termék fogyasztásához biztosítja a felszolgálást, terítést, megfelelő eszközöket, azok tisztántartását, megfelelő környezetet, helyiséget stb., vagyis az értékesítés jellegében a szolgáltatás dominál, annak csak egy részeleme az adott „termék eladása”, akkor szolgáltatásnyújtásról van szó, mely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) alkalmazásában nem tartozik a kedvezményes adómérték alá.

14. A 2006/112/EK irányelvben meghatározott, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség. • Szoftverek, azok frissítése, webhely weboldal, internetes szolgáltatói csomagok stb. I. sz.melléklet felsorolás.

15. AZ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI HELYE • A 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkének alkalmazásában „az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye” a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. • Az (1) bekezdésben említett hely meghatározásához figyelembe kell venni a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelyét, és a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét. • Amennyiben ezek a kritériumok nem teszik lehetővé a gazdasági tevékenység székhelyének bizonyossággal történő meghatározását, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődleges kritériumként figyelembe venni.

16. (3) Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként. • Talán ez az egyik legnehezebb és leginkább bizonyítást igénylő (s így dokumentálandó) feladat! Ki kell deríteni a következőket: A megrendelőnek hol van a Vhr szerinti „székhelye” (gazdasági letelepedettsége)? • Vannak-e állandó telephelyei? • S ezek közül ki (székhely vagy valamely állandó telephely) veszi igénybe az adott szolgáltatást?

17. A Vhr. szerint az állandó telephely olyan adószámmal rendelkező idegen országban való letelepedés, ahol az személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez. • Amennyiben az adott erőforrásokat a telephely kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz – pl. könyveléshez, számlázáshoz és követelések beszedéséhez – használja fel, akkor ezek nem tekinthetők a teljesítéséhez felhasznált erőforrásoknak.

18. Az új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében okozhat problémát, amelyek szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől: • melynek bejegyzett székhelye belföldön van, • és áfát számít fel a társaság felé, • de valójában a szolgáltató végrehajtási rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye nem Magyarországon van, mivel nem itt hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket.

19. Teljesen jogos a kérdés - honnan ismerheti fel egy szolgáltatást igénybe vevő az ilyen helyzetet? Természetesen ez a szituáció csak azokban az esetekben fordulhat elő, amikor a szolgáltató nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezik. • Akkor viszont elvárható a szolgáltatótól, hogy erre vonatkozóan valamilyen módon nyilatkozzon, illetve előre tájékoztassa a partnereit. • Gyakorlati problémák!

20. Ha egy Magyarországon bejegyzett cég alapvető döntéseit Ausztriában hozzák meg, (székhelyszolgáltatás) akkor székhelynek ezentúl Ausztria számít, és ez azt jelenti Magyarországon igénybevett szolgáltatásai teljesítési helye Ausztria lesz. • Ha egy Luxemburgban bejegyzett cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák meg, akkor székhelynek ezentúl Magyarország számít, és ez azt jelenti hogy Magyarországról igénybevett szolgáltatásokra áfá-t kell felszámítani. • Ha egy szlovák székhelyű cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák meg, akkor székhelynek ezentúl Magyarország számít, vagy is Magyarországról igénybevett szolgáltatás ÁFA-s lesz.

21. székhely, telephely • Ha az igénybe vevő egyetlen országban bír illetőséggel: a teljesítési hely meghatározásakor ezt a helyet kell figyelembe venni • Ha az igénybe vevő illetősége határozza meg a teljesítési helyet, és az igénybe vevőnek több ilyen helye van: első körben a székhelyet kell alapul venni • Ha azonban a szolgáltatást a székhelytől eltérő telephelynek nyújtják: ezt a telephelyet kell alapul venni

22. A közösségen belüli termékbeszerzések teljesítési helye 16. cikk • A termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállam, amelyben a 2006/112/EK irányelv 20. cikke értelmében Közösségen belüli termékbeszerzésre kerül sor, attól függetlenül gyakorolja az adóztatási jogkörét, hogy a termék feladásának vagy fuvarozásának kiindulási helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen héamegítélést alkalmaztak.

23. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a beszerzés tagállamának adóztatási jogát nem érinti, hogy a feladás, illetve a fuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen elbírálást alkalmaztak. • Közösségi beszerzés esetén a rendeltetés tagállamában a beszerzőnek akkor is adót kell fizetni, ha az eredet tagállamában az értékesítő – a Héa-irányelv rendelkezéseivel ellentétben – nem adómentesen, hanem héával terhelten értékesítette a terméket.

24. A szolgáltatás igénybevevőjének jogállása 17. cikk • (1) Amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybe-vevő jogállását a 2006/112/EK irányelv 9–13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni. • (2) A 2006/112/EK irányelv 43. cikke értelmében adóalanynak minősül az olyan nem adóalany jogi személy, amely az említett irányelv 214. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében héa-azonosító számmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene, mivel a Közösségen belüli termékbeszerzései a héa hatálya alá tartoznak, vagy azért, mert élt azzal a lehetőséggel, hogy ezen ügyleteit a héa hatálya alá vonja.

25. amennyiben az igénybevevő közölte vele az egyedi héa-azonosító számát,és a szolgáltatásnyújtó a hozzáadott-érték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 31. cikkével összhangbanbeszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;

26. 19. Cikk • A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkében előírt szabályok alkalmazásában azon adóalany, aki kizárólag magáncélra részesül szolgáltatásokban, beleértve a személyzete általi igénybevételt is, nem tekintendő adóalanynak. • A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása, - (például a nyújtott szolgáltatások jellegét illetően) úgy tekintheti, hogy a szolgáltatásokat az igénybevevő gazdasági tevékenység céljából veszi igénybe, amennyiben az igénybevevő az érintett ügylet tekintetében közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.

27. Magáncélnak tekinthető, ha a megrendelő nem a vállalkozási tevékenységéhez, vagy dolgozói számára veszi igénybe a szolgáltatást. Mivel ennek megítélése a szolgáltatást nyújtó oldaláról szinte lehetetlen lenne, ezért a Vhr. ad ehhez iránymutatást: • EU országból való megrendelés esetén - Ha a megrendelő megadja a közösségi adószámát, akkor a szolgáltatást nyújtó azt feltételezheti, hogy a megrendelő adóalanyként veszi igénybe a szolgáltatást.

28. Nem EU országból való megrendelésnél a megrendelő megadta a saját adóhatóságának igazolását arról, hogy adóalanyként gazdasági tevékenységet folytat (pl.: cégjegyzékszám, adószám, adóhatósági igazolás). • Tehát ahhoz, hogy a szolgáltatást nyújtó áfa-mentes számlát adjon ki, meg kell kapnia a megrendelő adószámát. Ha ez nem történik meg, akkor csak áfásan lehet a szolgáltatást a külföldinek számlázni. Az adószámot célszerű már előzetesen, pl. a szerződésben rögzíteni.

29. Szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítési hely: • Mindig a konkrét ügyletet kell minősíteni. - Meg kell határozni, hogy: • Milyen tevékenységről van szó? • Ki végzi a tevékenységet és kinek? • Hol végzi a tevékenységet? • E kritériumok alapján dől el, hogy kinek és hol kell az áfát megfizetnie. • Az áfát abban az országban kell megfizeti, ahova a törvény a „teljesítés helyét” megnevezi.

30. Megállapítás módja: 1 lépés – annak eldöntése, hogy a szolgáltatás nem tartozik-e a speciális szabályok alá. • E szabályok, illetve a hozzájuk tartozó teljesítés hely: • Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások – az ingatlan fekvése • Személyszállítás, termékfuvarozás – ténylegesen megtett útvonal • Közösségen belüli termék fuvarozás nem adóalany részére – indulás helye

31. Kulturális, művészeti, tudományos, oktatás, szórakoztatás – ahol az esemény ténylegesen történik. • Szakértői értékelés, terméken végzett munka (nem adóalany részére) – ahol a munkát ténylegesen elvégzik • Közlekedési eszköz rövidtávú bérbeadása – ahol birtokba adják • Vendéglátóipari szolgáltatás – ahol végzik.

32. 2. lépés – Ha a fenti szabályok alá nem tartozik a szolgáltatás, akkor lép életbe a „fő szabály”, azaz meg kell vizsgálni, hogy ki a megrendelő: Ha a megrendelő: • adóalany: teljesítés helye a megrendelő székhelye (gazdasági letelepedése) • nem adóalany: teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó székhelye • Ha a megrendelő nem adóalany, akkor részére a számlát /az esetek többségében/ a nyújtó ország áfá-jával kell kiállítani.

33. Az adóalanyiság tisztázása nélkül nem lehet számlát áfa-mentesen kiállítani. Ezért • EU országból való megrendelés esetén a szolgáltatás igénybevételekor (!) el kell kérni a partner közösségi adószámát és ellenőrizni kell az alábbi linken: • http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/lang.do?fromWhichPage=vieshome&selectedLanguage=HU • (Fontos a teljesítéssel egyidejű lekérdezés, mert az adatbázis nem tud visszamenőlegesen adatot adni, s külföldön is él pl. az adószám felfüggesztés intézménye!)

34. Nem EU országból való megrendelésnél egyéb azonosítás szükséges. Pl. Megrendelő adóhatóságától vagy cégbíróságától való igazolás. • Az ellenőrzés eredményét ki kell nyomtatni és archiválni kell! Későbbi adóellenőrzésnél csak ezzel tudja a cég bizonyítani a megrendelő adóalanyiságát. • Ezt követően kell megállapítani, hogy ki a megrendelő – székhely, vagy állandó telephely, azaz hol van a megrendelő gazdasági letelepedettsége, a korábban felvázoltak szerint, illetve figyelni a magán célt is.

35. Közlekedési eszközök bérbeadása • Közlekedési eszközök pontos felsorolása - kivétel: a tartósan helyhez rögzített járművek és a kontínerek. 39. cikk • (1) A 2006/112/EK irányelv 56. cikke alkalmazásában abérbeadás tárgyát képező közlekedési eszköz folyamatos birtoklásának vagy használatának időtartamát az érintett felek között létrejött szerződés alapján kell meghatározni. • (2) Amennyiben ugyanazon közlekedési eszközugyanazon felek közötti bérbeadása egymást követő szerződések tárgyát képezi, akkor a közlekedési eszköz folyamatos birtoklása vagy használata időtartamának megállapításához az összes szerződés szerinti időtartamot kell figyelembe venni.

36. Összefoglalva a témával kapcsolatosan leszögezhetjük a következőket. • Az áfa szabályok ismerete és a tranzakciókban rejlő kockázatok felmérése a nemzetközi színtéren is működő vállalkozásoknál nélkülözhetetlen. • A könyvelés nem adótanácsadás – a könyvelés utólagosan regisztrálja a gazdasági eseményekről készült bizonylatokat a számviteli törvény előírásai szerint, a konkrét ügyletek adószabályoknak való megfelelését az ügyletek (számlázás) előtt és alatt ismerni kell. • Az áfa szabályok betartásához szükséges dokumentumokat az ügylettel egyidejűleg (de ha lehet, akkor már előzetesen) be kell szerezni. Sok esetben utólag ezek utólagos pótlására nincs mód.

37. Munka Törvénykönyv módosítás 2011 augusztus 1

38. A Munka Törvénykönyv legfrissebb változásai 2011. augusztus 1-én lépnek érvénybe, kivéve a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok, mert ezek 2011. december 1-étől hatályosak. • PRÓBAIDŐ Maradt a 3 hónap maximális próbaidő 2011. augusztus 1. után is, amennyiben nincs kollektív szerződés, ha van akkor a mértéke maximum 6 hónapra növelhető. • EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS • Amennyiben kitöltik az Egyszerűsített foglalkoztatási szerződést (Blanketta Szerződést), nem kell munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet) vezetniük az egyszerűsített foglalkoztatottaknak (alkalmi munkásoknak)

39. CSÚSZTATÁS • Nagyon sok helyen alkalmazzák a “csúsztatást”, ami 2011. augusztus 1-ig jogszabályba ütköző gyakorlat volt.Ha a munkavállaló egyik nap többet dolgozott, akkor nem kaphatott helyette szabadidőt és ki kellett fizetni túlóraként.2011. augusztus 1-től a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék (50%-os túlórapótlék) helyett szabadidőt ad. Amennyiben a munkavállaló ma többet dolgozott pl: 2 órával, holnapután annyival később jön be dolgozni vagy hamarabb hazamegy, nem kell túlórát fizetni.

40. MUNKÁBA ÁLLÁS GYES, GYED UTÁN • Nem volt szabályozva eddig, de a munkavállalónak egy hónappal előzetesen kellett volna bejelentenie szándékát, hogy újra munkába szeretne állni a GYES vagy GYED lejárata után. • Ez 2011. augusztus 1-től szabályozásra került, hogy a GYES vagy GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, ha a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított hat hónap elteltével kíván munkába állni, a szándékát legalább 60 nappal előtte közölnie kell.Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a szándékát legalább 30 nappal előtte közölnie kell.

41. GYES, GYED IDEJÉRE JÁRÓ SZABADSÁG • Bizonyára mindenki tudja, hogy a szülési szabadságot követően az anyukának minden gyereke után a GYES vagy GYED első évére járt a szabadság.Az egy éves szabadsággal érintett időszak 2011. augusztus 1-től fél évre 6 hónapra csökkent. • SZABADSÁG PÉNZBELI MEGVÁLTÁSA • 2011. augusztus 1-től lehetőség van arra, hogy a GYES-ről, GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, a fél éves időszak(ok) ideje alatt felhalmozott szabadságát, a munkáltató kifizesse.Ezen szabadságok pénzbeli megváltására írásos megállapodás kell készüljön a munkáltató és munkavállaló között.Nagyon fontos, hogy továbbra sem váltható meg pénzben az egyéb jogcímen felhalmozódott szabadság.

42. SZABADSÁG KIADÁSA, HA AZ ESEDÉKESSÉG ÉVE LETELT • A szabadságokat esedékességük évében ki kell adni!!!A mai napig találkozom olyan illetőkkel, akik azt vallják, hogy következő év március 31-ig kiadhatók az előző évi szabadságok.Ez igaz a devecseri iszapkatasztrófa elhárítóira.Ha a munkavállaló 183 napot meghaladó ideig van betegállományban vagy GYES-en, GYED-en, stb. van, ha újra munkába áll 183 napon belül ki kell adni az előző évi szabadságait.Ha 183 napnál kevesebb ideig van betegállományban, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell kiadni az előző évi szabadságait.

43. SZABADSÁG ENGEDÉLY • A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésének megfelelően lehet kiadni!!!Ezért kell vezetni a szabadság engedély tömböt, DE lehet helyettesíteni azzal, hogy:- a munkavállaló ír egy pár sort hogy el szeretne menni szabadságra,- küld egy e-mailt,- van egy más formanyomtatványuk szabadság engedélyezés céljára.Az a lényeg, hogy legyen írásban és lefűzve a szabadság engedély.

44. 2011. Évi CIII. Tv. Népegészségügyi termékadó

45. Adókötelezett: • Az előrecsomagolt terméket forgalomba hozó, 2 § pontosan meghatározza a VTSZ szerinti termékeket. Adó mértéke: • Üditőital esetén 5 Ft/liter • Energiaital esetén 250 Ft/liter • Előrecsomagolt cukrozott készítmény esetén 100 Ft/kg • Sós snack esetében 200 Ft/kg • Ételizesítő esetében 200 Ft/kg Az adó alapja. Az értékesített mennyiség kilógrammban vagy literben, csomagolás nélkül.

46. Megköszönöm figyelmüket! Orbánné Németh Magdolna