Mekkora készletet tartsunk?

1. - az anyagi javak készlete sokáig a gazdaság egyik fontos mércéje volt, mennyire független a társadalom az időjárás és a nem várt eseményektől → biztonsági kérdés volt - az ipari forradalom → sok anyagi jószág felhasználása → gyártása → magas készletek → csökkentése szükséges - készletekben lekötött tőke ki nem használt erőforrás Akkora készletet tartsunk, amekkora biztosítja a zavartalan anyagáramlást a legalacsonyabb készletszinten Mekkora készletet tartsunk?

2. A rendszer működését befolyásolja: 1. Általános inputok: külső és belső feltételek: - a szükségletek jellege - vállalat üzletpolitikája, stratégiája 2. A rendszer korlátai - pénzügyi - fizikai megvalósítási korlátok 3. A rendszer költségei → Outputok: rendelések feladásának ütemezése, a készlet nagysága és összetétele Készletgazdálkodási rendszerek

3. 1. Stratégiai szintű döntések irányulnak: - vállalat aggregált készletszintje - készletek szerkezete - készletbefektetési célok meghatározása Hosszú távú döntések Tervezési folyamattal támogatjuk Készletezési modellek 2. Tétel szintű döntések Tétel szintű döntések a készletezési folyamat modellezése segíti EOQ A készletezési döntések két szintje

4. A, kiszolgálási színvonal tekintetében - termelés egyes fázisainak üteme valamint a termelés és értékesítés üteme eltér egymástól - cél a zavartalanság biztosítása - megoldás a kereslet-kínálat összekapcsolása-JIT - ellátás rendszere: a termelés és a külső beszállítások kapcsolatainak szervezése - az ellátás kiszolgálási színvonala: az ellátás hatékonysága - feltétele: korszerű információs rendszerek (EDI, POS stb.) Stratégiai szintű döntések

5. B, A lekötött tőke hatékony felhasználása tekintetében - értékelés abszolút értelemben: az adott készletmennyiség funkcionálisan betölti-e azt a szerepet, amelyre a befektetést létrehoztuk - gyakran múltbeli eredményekre alapozunk, amelyek nem mindig biztosítják, hogy valóban a szükséglet szerinti - jó tervezés alapja a műszaki tervezés: 1. termelőberendezések kapacitásai 2. minimálisan megvalósítható gyártási sorozatok és átfutási idők 3. beszerzési feltételek és pü-i lehetőségek 4. a vevőkiszolgálás módja

6. - relatív értékelés: készletforgás mérőszámai 1. pénzügyi értelemben: az árbevételhez szükséges készletlekötést mint tőkemegtérülést értékeli 2. nem azonos a készletek fizikai forgásával: Hány nap alatt fogy el az átlagos készletmennyiség

7. A készletgazdálkodást a kereskedelmi vállalatoknál három döntő szempontból vizsgálják: 1. Logisztikai oldal: - készlet időbeli rendelkezésre állása, -a készlettel kapcsolatos anyagi és információs folyamatok szervezése 2. Marketing oldalról: - a készlet a forgalom előfeltétele -milyen készlet kell az elérni kívánt forgalom eléréséhez. A készletgazdálkodás a kereskedelmi vállalkozásokban

8. 3. Vállalatgazdasági szempontból: - a készletek árunként és együttesen hogyan befolyásolják a vállalat jövedelmezőségét és tőkeszükségletét, - azaz a vállalkozás rentabilitását és likviditását. Vállalatgazdasági szempontból a készletek alakulását alapvetően a beszerzés és az értékesítés határozza meg, hiszen a készletek a vállalati beszerzési és értékesítési politika függvényei.

9. A minta utáni értékesítés és központi raktárról történő kiszolgálás mellett igen fontos, hogy a számítógépes készletgazdálkodási rendszer kezelni tudja a szabad és a foglalt készletet. Foglalt az a készlet, amely fizikailag még a raktárban van de, tulajdonképpen már eladták. A foglalt készlet

10. A készletgazdálkodás hatékonyságának mérésére a kereskedelemben a következő mutatókat használjuk: Készletek forgási sebessége fordulatszám = Értékesítési forgalom Átlagos készlet Készletek forgási sebessége napokban = átlagos készlet x időszak napjai Értékesítési forgalom

11. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy mennyi idő alatt fordul meg a készletünk. Minél kevesebb nap alatt fordul meg a készlet annál nagyobb a cikkek forgási sebessége. A készletek forgási sebessége az áruforgalom hatékonyságát mutatja: -Egy áru forgási sebességének kiszámítása -Egy árucsoport forgási sebességének számítása, -Egy üzlet illetve a vállalatnál az átlagos forgási sebesség számítása -A forgási sebesség alakulását befolyásoló tényezők -A forgási sebesség jövedelmezőséget és likviditást befolyásoló szerepe.

12. -kisebb kamatköltség, illetve kisebb hiteligény, ha a kereskedelmi vállalkozás a forgalom egy részét hitelből finanszírozza, -kisebb a biztosítási költség, -kisebb helyigény, -jobb az eladótér hatékonysága, -nő az értékesítés, -és újabbak, frissebbek a készletek. A gyors forgási sebesség előnyei:

13. - nagyobbak a beszerzéssel kapcsolatos költségek, (levelezési, árukezelési, szállítmányozási költségek, kisebbek az elérhető mennyiségi engedmények) - a kisebb készletek miatt értékesítés eshet ki, - nagyobbak a hiány miatti veszteségek. (hiányköltségek) A gyors forgási sebesség hátrányokkal is járhat:

14. Készlethatékonyság =átlagos készlet forgalom A készlethatékonyság azt mutatja, hogy 1000 Ft készlettel mekkora forgalmat tudtunk realizálni, illetve 1000 Ft forgalomhoz mekkora készletre volt szükség. A készlethatékonyság nő, ha fix forgalom mellett csökken a készlet, vagy adott készlet mellett nő a forgalom. Mindkettő növekedése esetén a forgalom nő gyorsabban. Készlethatékonyság

15. Vevőállomány = egy napra jutó forgalom x forgási napok Készletrugalmasság: regálási fok %-a = készletváltozás %-a Forgalomváltozás %-a Készletkövetési mutató = készlet %-os változása Nettó árbevétel %-os változása A kereskedelmi készletelemzés használja a vevőállomány és a készletrugalmasság mutatókat