250 likes | 345 Views
makroökonómia. 5. előadás. A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. reálbér =. A MUNKAPIAC
E N D
makroökonómia 5. előadás
A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. reálbér =
A MUNKAPIAC Rövid távon a kínálat (vállalati szektor kibocsátása) elsősorban a felhasznált munka mennyiségének megváltoztatásával alakítható – a tőkeállomány nagysága és a technológia adott. A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki a foglalkoztatás (amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát)
Termelési függvény A felhasznált termelési tényezők és a velük elérhető legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt (tőke/munka) feltételezve: Y = f(K,N) Rövid távon a tőke nagysága adott, a kibocsátás mértéke a felhasznált munka mennyiségétől függ ha a munka mennyisége nő, a kibocsátás növekszik új munkások felvételével a termelés csökkenő ütemben nő f(λK, λN) = λf(K,N)
A munka határtermelékenysége (határterméke): MPN • azt fejezi ki, hogy mennyivel változik meg a termelés a munka mennyiségének egy-egy egységgel való növelése esetén (a termelési függvény N szerinti deriváltja) • rögzített tőkeállomány mellett az alkalmazott munkások számának növelésével folyamatosan csökken (a termelési függvény maximális értékénél éri el a nullát)
A termelési függvény helyzetét meghatározza a rendelkezésre álló tőkeállomány nagysága: a tőkeállomány növekedésével a kibocsátási függvény megnyúlik
A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a maximális profitot éri el a profitmaximum feltétele: adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik a reálbérrel (W/P) tehát a munka határtermékfüggvénye egyben a munka keresleti függvénye is
A munkakínálati függvény Munkakínálat: a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség A munka kínálati függvénye: a jövedelem és a kínált munkamennyiség közötti kapcsolat
A munkapiac statisztikája Összlakosság - munkaerőforrás (munkaképes népesség) - munkaerőforrásba nem tartozó népesség fiatalkorúak munkaképtelen betegek Munkaerőforrás - munkaerő-állomány (aktívak) - inaktívak szociális támogatásból élők főiskolások sorkatonák
Aktívak (N) foglalkoztatottak (F) önállók és segítő családtagjaik bérből és fizetésből élők munkanélküliek (U) önkéntes kényszerű Munkanélküliségi ráta (u) =
A munkanélküliség okai Okai szerint a munkanélküliség három nagy csoportra osztható: - súrlódásos munkanélküliség - szerkezeti munkanélküliség - ciklikus munkanélküliség
Frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség • a munkapiaci kereslet/kínálat találkozásának nehézségeiből adódik: • időre van szükség, míg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással • rövid időtartamú • lehet önkéntes/kényszerű • folyamatosan észlelhető
Strukturális (szerkezeti) munkanélküliség • abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól • szakmai • regionális • nem/kor szerint • oka lehet, hogy a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik, mint a munkakínálat szerkezete.
Konjuktúrális (ciklikus) munkanélküliség A gazdasági folyamatok ciklikusak. Konjuktúrában a munkanélküliségi ráta csökken, dekonjuktúra esetén nő.
munkakínálati függvény: • valamely minimális bérnél kezdődik (ennek a reálbérnek fedeznie kell az adott országban, adott időszakban minimálisnak tartott szükségletek kielégítését) • a reálbér növekedésével a kínálat mindaddig növekszik, amíg a kínálat el nem éri az aktív népesség nagyságát (innentől kezdve nem nő tovább) • meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni (fejlett országokban rugalmasabb a munkakínálat) • felülről korlátozott • maximális nagysága: aktív lakosság létszáma
A munkanélküliség típusai Önkéntes munkanélküli: gazdaságilag aktív személy, aki adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni (adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége) Kényszerű munkanélküliség: amikor az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást (adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbsége) – túlkínálat