Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia

1. Szerkezet • Növénytársulások térbeli struktúrája • vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia • Horizontális struktúra • kvadrát, mintavétel • analitikus és szintetikus bélyegek • Dominancia = borítás  A faj függőleges vetülete / a minta (kvadrát) területe • Relatív dominancia = A faj függőleges vetülete / az összes faj függ. vetületének összege • Gyakoriság =A fajt tartalmazó minták száma / összes minták száma • Relatív gyakoriság = A faj egyedszáma / az összes faj egyedszáma

2. Térbeli struktúra Vertikális– szintezettség, LAI, k Horizontális: Fajszám-telítési görbék Minimum area A térbeli eloszlás típusának hatása A mintavételi egység nagysága • Eloszlástípusok • Poisson • Normál • Aggregált

3. A fajösszetétel változása időben – temporális változások, szukcesszió A teret a geometriai eloszlás szerint felosztó struktúrából (kevés faj1. év) a lognormál eloszláshoz közelebbi eloszlástípus (sokkal több faj, ezek közül sok hasonló borítással)

4. Diverzitás=sokféleség Shannon diverzitási index: H=Σ-pi*ln(pi), ahol pi az i-dik faj relatív gyakorisága példa.. xls file A Shannon diverzitáshoz tartozó egyenletesség: E=H/ln(S), ahol S a fajok száma

5. A viszonylag „kicsi” relatív gyakoriságú (pi) fajok nagyobb súllyal járulnak hozzá a shannon diverzitást (H) adó összeghez: H=Σ-pi*log2(pi)

6. SZUKCESSZIÓ • Növényi társulások időbeli sorozata – a társulások váltják egymást • (irány, stádiumok, önszerveződés, „szuperorganizmus” • klímax társulás  Clements (természetes társulások) • (a fajössszetétel kevésbé rögzített, sztochasztikus kapcsolatok, • az esetlegesség és a véletlen események jelentőségének hangsúlyozása • Gleason (gyomtársulások)) • Az európai (svájci) iskola a Clements-i elképzeléshez áll közelebb • (a magyar is  emergens sajátságok) ld. A társulások máig használatos • nevezéktana példa erre. • Primer, szekunder • Allogén, autogén (ökogenetikus (abiotikus), szüngenetikus(biotikus)) • allogén: külső hatás • autogén: a rendszer sajátságaiból eredő (belső) • Klímax társulás: zárótársulás, a társulás faj/életforma összetétele a • makroklimatikus tényezők által meghatározott.

7. Primer szukcessziós változások a Krakatau kitörése után

8. Szekunder szukcesszió… általában valamilyen zavarás után indul. • Szekunder (másodlagos) szukcesszió indul el egy szántó felhagyásával, • egy erdő tarvágásával is. • Talaj (humusz, N-tartalom, pH), propagulumok. • Térben egymás mellett elhelyezkedő, különböző szukcessziós stádiumok (sok • évtizedes, de esetleg csak néhány méteres különbség). • Környezeti tényezők grádiensei, Zavarás(Grime rendszere) • Kompetíció (autogén, nem a stressz és nem a zavarás a meghatározó (Tillman)

9. A CSR (competitive, stress-tolerator, ruderal) stratégiák, JP. Grime, Sheffield • - Kompetitív , Stressz-toleráns, Ruderális, • kapcsolat az rK stratégiákkal • kapcsolat a szukcesszióval

10. r-stratégia

11. K-stratégia

13. Másodlagos szukcesszió CSR, Grime Az egyes stratégiák jelentősége szukcesszió lefolyásában sok és kevés kezdeti forrás esetén ( a körök nagysága a fitomasszával arányos) Az egyes stratégiák dominanciája és a források szintje a zavarás óta eltelt idő függvényében.

14. Facilitációs (pionír v. korai fajok) • Tolerancia és inhibíció • progresszív, szukcesszió (vö degr.) • ciklikus szukcesszió „Shifting mosaic” Az átlagos összetétel változatlan maradhat – még ha az egyes foltok – szukcessziós stádiumok változnak is. (ciklikus szukcesszió) „Steady state” Dinamikus egyensúly A stádiumot elhagyók száma megegyezik a stádiumba érkezők számával.

15. Gause, kompetitív kizárás • Minden forrásra nézve azonos kompetíciós képességű fajok előfordulása valószínűtlen (fajazonosság) • A (bármely kicsi) kompetíciós előnnyel rendelkező faj kiszorítja a másikat a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről.

16. Koegzisztencia Kompetitív kizárás niche, fundamentális és realizált Gause-féle kompetitív kizárás a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről. Mindkettőnek kísérletes bizonyítékai vannak. ? Ellentmondás ?

17. „Mire jó a diverzitás?” A forrás-gazdagság és a diverzitás kapcsolata.

18. A vegetációdinamika (pl szukcesszió) forrás hasznosítással és kompetícióval történő magyarázata. Az autogén (szüngenetikus, biotikus) szukcesszió esete (vö. allogén, ökogenetikus, abiotikusan meghatározott) • A tér egy adott pontja • valóban létezhet ilyen pont • a mellette lévő nem ilyen • környezeti heterogenitás Források (R1,R2) (N,P,K.. fény.. víz.. hőmérséklet)

20. Koegzisztencia a relatív forrásszegény élőhelyek esetében

22. Másodlagos szukcesszió Forrás-arány, Tillman megszerezni a fényt ÉS megszerezni a tápanyagokat AR+AS+AL=1 A: a kevés tápanyaghoz és sok fényhez adaptálódott faj E: a sok tápanyaghoz és kevés fényhez adaptálódott faj A szukcesszió kezdetén jellemző: sok fény és kevés tápanyag. A végén ennek az ellentettje.

23. Szukcesszió, diverzitás !

24. A csökkenés dinamikája az egyes fajok szaporodási rátáitól függ A szukcesszió csökkenő fajsűrűséget eredményez, Nagy szaporodási rátájú fajok részvétele esetén a fajszám gyorsabban „beáll” de: vö. r stratégista, korai vs késői szukcessziós fajok ,(a K stratégista fajok megjelenése egyben a kisebb szaporodási ráták megjelenését is hozza)

25. Közepes (erősségű) zavarás Intermediate disturbance hypothesis, IDH Zavarás és Diverzitás A zavarás hatása a diverzitásra -gyakori zavarás  a késői fajok hiánya  kisebb diverzitás - nincs zavarás  a késő szukcessziós fajok kompetíciója erős  kisebb diverzitás Diverzitás