Válság az eurozónában , kihívások és válaszok

1. Válság az eurozónában,kihívások és válaszok Csermely Ágnes 2010. Október 1.

2. Tartalom • Egy kis ország megbillenti Európát? A fertőzés csatornái • Mi tartja egyben Európát: • Mit gondoltunk eddig? • Mit kell újragondolni? • Új javaslatok az Eurozóna kohéziójának megerősítésére

3. Görögország: klasszikus adósságfenntarthatósági probléma • Tartósan magas költségvetési deficit (csalások) • Nem volt konvergencia • Kamatok elszállása után elszálló adósságdinamika, • koncentrált lejáratok • IMF mentőcsomag: 110Md euró + 5 éves terv

4. Csak részben ikerdeficit

5. De miért nem rendeződött minden a mentőcsomag után? • Volt már ekkora kiigazítás, de leértékelés nélkül még nem: primarybalance +15% • Belső leértékelődés relatív árakon keresztül = tartósan alacsony növekedés • Ha nem tudja kinőni az adósságot, még durvább adósságdinamika • (politikai korlátok)

6. Egy kis ország megbillenti Európát? • Szuverén kockázatok szétrobbanása + euró leértékelődése • Fertőzéses csatornák: • fizetési mérleghiány mégis számít, de nem az árfolyamkockázat, hanem a pénzügyi egyensúlytalanság jele • Európai governance problémák: • Közös monetáris politika de nincs közös fiskális politika • Szolidaritás korlátai

7. A görög válság a PIIG országokat fertőzte meg5 éves CDS felárak az eurozóna egyes tagországaiban

8. A leértékelődés viszont közös

9. Kiket fertőzött meg a görög válság? • Görögország alapvetően a fiskális fegyelmezetlensége miatt került bajba • A PIIG országok 2007-ig alapvetően fegyelmezett fiskális politikák, különösen Spanyolo. és Íro. • Bankválság jelentős teher: • Elsődleges deficit EA átlag: +5% (eltűnt bevételek) • Adósság EA átlag: +19%, ebből bankmentés +13%

10. Bár nem mindig mindenki tartotta az SGP-t, az európai adósságdinamikák csak a válságban szálltak el

11. Ha nem a fiskális politika, akkor mi volt a közös a megfertőzött országokban? • Pénzügyi egyensúlytalanságok: • Magas bérnövekedés, reálfelértékelődés • Magánszektor eladósodása: hitelboom • Ingatlanárboom • Magas fizetési mérleghiány

12. Bár az Eurozónaegyensúlyban volt, jelentős belső egyensúlytalanságok a régión belül

13. Versenyképességi történet: a belföldi kereslet bővülése és a szolgáltatószektor expanziója jelentős reálfelértékelődést okozott

14. Tőkeáramlási történet: a tőkebeáramlás elsősorban a magánszektor eladósodását fűtötte

15. A PIIGS országokban kiugró mértékű vállalati eladósodás alakult ki

16. Az ingatlanár-boom nemcsak a PIIGS országokra volt jellemző

17. Ma már fiskális szempontból is elég hasonlóak ezek az országok • A pénzügyi egyensúlytalanságok súlyos fiskális problémákká transzformálódtak: • A tartósnak hitt bevételek egy része ciklikus volt • Bankmentés extra terhei • Kockázati feláremelkedés • A deleveraging miatt tartósan lassú növekedés

18. Miért nem tudta az Eurozónamaga rövidre zárni a görög problémát? • Adósságátütemezés(default) • Minden euro eszközre rávetül • Bankrendszeri bizalmi válság kiújulhat • Segítségnyújtás: • egy korai EA szintű kötelezettségvállalás nehezebbé tette volna a spekulációt • az alapvető intézményi struktúrát kérdőjelezi meg

19. A Lehman utáni azért fagytak le a pénzpiacok, mert senki nem tudta pontosan, hogy hol voltak a kockázatok

20. Intézményi akadályok: Közös monetáris politika de nincs közös fiskális politika • Hogyan lehet kikényszeríteni a fiskális fegyelmet és kiküszöbölni a kockázatmegosztásból fakadó morális kockázatot? • Önálló, de szabályalapú, passzív, automatikus stabilizátorokra építkező, koordinált, monitorozott fiskális politikák • Úgy, hogy nincs kockázatmegosztás • No bailout • Monetáris finanszírozás tilalma • (EKB-nak nincs lender of lastresort funkciója)

21. Megoldási javaslatok • Külső javaslatok, több szolidaritás és kohézió • Közös ktgvetés a la USA • Közös kötvény a GDP 60%-áig, a többire defaultrisk • Tűzoltás: • Görög segítségnyújtás: • Nem közvetlen bailout, hanem egy alapon keresztül • Nem is bailout, hanem erős feltételekhez kötött finanszírozás • EKB eszközvásárlási program a transzmisszió zavarainak elhárítása érdekében

22. A tartós megoldás körvonalai • Most már tényleg fegyelem: SGP megerősítése • Utólagos ellenőrzés helyett előzetes javaslatok • Adósságdinamika fontosabb szerepe • Büntetés • Válságkezelési eszköz felállítása: European Financial StabilityFacility: 440 mrd€ • Csak három évre szól • SpecialPurposeVehicle, nincs igazán integrálva az EU intézményrendszerébe • Nincs „orderlybailoutprocedure” • Drága forrás

23. És mi lesz a pénzügyi egyensúlytalanságokkal? • Európai szemeszter: strukturális költségvetési javaslatokat is megfogalmazhat • Makrostabilitási felügyelet, hasonló a Túlzott deficit eljáráshoz • Prevenció: túlzott egyensúlytalanság megállapítása, score-board • Korrekció: ajánlások + betartatás • Makroprudenciálisfelügyelet: • Jelentős szellemi kapacitás, de nincs önálló eszköze, csak javaslatokat fogalmazhat meg

24. Összefoglaló • A közös valuta és az árstabilitást célzó monetáris politika önmagában nem elég a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez • Új fékek kellenek, amelyek segítenek elkerülni a túllövéseket • Fegyelmezett de legalábbis szigorúan monitorozott Európa. Ki fogja betartani? • Mitől fogunk növekedni?