A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok

1. A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja működött közre XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Balatonalmádi 2009. szeptember 3.

2. A világ 2007 nyaráig (a Kánaán) • Gyors és stabil gazdasági növekedés, alacsony és kevéssé változékony infláció • Világméretű likviditásbőség, azaz pénzbőség – mind éhesebbek lettünk a kockázatra – növekvő tőkeáttételek

3. A tornádó és oldalszele: 2008. őszéig • Az amerikai jelzálogpiacokról kiinduló, a „mérgezett” értékpapírok révén gyorsan terjedő pénzügyi válság • Az „oldalszél”: kockázatosnak ítélt országok finanszírozási költségeinek emelkedése, de! „decoupling” – mindenesetre lassítani kellett volna…

4. A cunami: a pénzügyi válság a Lehman bukása (2008. 09.15) után • a pénzügyi közvetítőrendszer iránti teljes bizalomvesztés - a kockázatosnak és „biztonságos kikötőnek” ítélt piacok (termékek, országok) radikális szétszakadása • a súlyos recesszió rémképe • széleskörű, országhatárokon átnyúló, kormányokat, nemzeti bankokat átfogó együttműködés kell

5. 2008. október 9. Magyarország Megáll a bankközi devizapiac – elkezd leértékelődni a forint. Zuhan a tőzsde. Több lejáraton nincs árjegyzés az állampapírpiacon.

6. Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába ? Magas forinthozamok Magas államadósság „Fiskális alkoholizmus” 1. Az állam kockázata KÜLSŐ ADÓSSÁG Magas infláció Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer Devizahitelezés 150% hitel/betét arány 2. A bankszektor kockázata Liberalizált tőkemérleg

7. I. Válság két hullámban

8. Válság két hullámban • 2008. október: • Kiváltó okok: rövid lejáratú külső kötelezettségek meghaladják a devizatartalékot, piacok likviditásának kiszáradása, félelem, hogy az anyabankok nem újítják meg a hazai leányoknak nyújtott hiteleket • A hazai folyamatok elválnak a régiótól • Következmény: árfolyamgyengülés (jelentős short-pozíciók), hozamemelkedés, külföldiek állampapír-eladásai • 2009. február-március: • Kiváltó okok: bizalmi válság, az árfolyamgyengülés és a recesszió megrengetheti a a régió országainak bankszektorát • Hazai folyamatok a régióval összhangban • Következmény: árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, de nincsen tőkekiáramlás (anyabanki elköteleződés)

9. CDS felárak országonként Forrás: Datastream

10. CDS felárak CEE Forrás: Datastream

11. A forráshozjutás költsége: ismét CDS felárak Forrás:Datastream

12. Devizaárfolyamok Forrás: Datastream

13. II. Helyzet és kilátások – 2009. nyárvég

14. Reálgazdaság: külső alkalmazkodás, de súlyos recesszió árán(Jelentés az infláció alakulásáról, 2009. augusztus) • Az infláció a monetáris politika számára releváns horizonton a cél alatt marad • az inflációs prognózis annak ellenére nem változott jelentősen, hogy a meghatározó tényezők érdemben elmozdultak • 2010-ig recesszió, 2011-ben határozott növekedés • rövidtávon erősebben esik a belföldi felhasználás, de jobban javul a külső egyensúly • Erőteljes munkapiaci alkalmazkodás, de valamivel lassabb, mint korábban feltételeztük • Erőteljesen javuló külső egyensúly • a külső egyensúlyban reálgazdasági oldalról némileg erőteljesebb a javulás mint májusban, a jövedelemegyenleg is kedvezőbb lehet • A költségvetési hiánypálya 2009-re a tartalékok zárolásával tartható, 2010-es cél is elérhető feszes kiadás kontroll mellett • a 2011-re az adócsökkentésnek nincs fedezete • 2010-től a felfelé mutató kockázatok jelentősek

15. Az ÁFA emelés nagyon kis részben épült be a júliusi indexbe, 2010 végére újra a cél alatt lehet az infláció (Az infláció legyezőábrája) Forrás: MNB

16. Nemzetközi konjunktúra: folytatódó javuló trend, de messze még az egyértelmű bővülési fázis,… (A legfontosabb üzleti bizalmi indexek alakulása) Forrás: MNB

17. …ennek megfelelően az ipari termelés csökkenése megállt 105 105 100 100 95 95 90 90 2008. jan. = 100 2008. jan. = 100 85 85 80 80 75 75 70 70 2008.júl. 2009.jan. 2008.jan. 2008.jún. 2008.ápr. 2009.jún. 2008.okt. 2009.ápr. 2008.dec. 2008.aug. 2008.máj. 2009.máj. 2008.nov. 2009.febr. 2008.febr. 2009.márc. 2008.márc. 2008.szept. Euroövezet* Németország Csehország Magyarország (KSH) Lengyelország Szlovákia (Az ipari termelés alakulása a különböző országokban) Forrás: MNB

18. A hazai reálgazdaság komoly visszaesésével kell számolnunk… (A GDP-előrejelzés legyezőábrája) Forrás: MNB

19. …mivel ez az ára a külső egyensúly javulásának (A külső finanszírozási igény szerkezete a GDP arányában, szez. ig. értékek) Mnb-előrejelzés (külső fin. képesség) Forrás: MNB

20. Helyzetkép a pénzügyi szektorról • A költségvetés és a háztartások pozíciója javul, ez érvényesül a külső egyensúly javulásában is • A háztartási szektorban a hitelezés stagnál, a betételhelyezés növekszik, a vállalatoknál a hitelállomány csökken • Ez a típusú alkalmazkodás a banki hitel/betéti mutatók mérséklődéséhez és a külső forrásokra való ráutaltság csökkenéséhez vezet • Az alkalmazkodással járó recesszió másik következménye a jelentősen romló portfolióminőség, növekvő hitelezési veszteségek • Ugyanakkor mérsékelten csökkenő banki jövedelmezőség • jelentős lehet az egyszeri tételi javító hatása • Stabil tőkemegfelelés

21. A kiigazodás hatására a vállalati hitelek csökkennek, a háztartási hitelek stagnálnak (A bankszektor által nyújtott hitelek havi nettó állományváltozása, árfolyamszűrt értékek) Forrás: MNB

22. Közben a nem-teljesítő adósok száma jelentősen, de az MNB várakozásaival összhangban növekszik (A 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya a bankszektorban) Forrás: MNB

23. III. Válságkezelés – konvencionális és nem konvencionális monetáris eszközök

24. Jegybanki lépések 2008 október – 2009 augusztus • az árfolyam érdekében: • 300 bázispontos kamatemelés októberben, majd fokozatos csökkentés • (regionális) verbális intervenció februárban (MT elköteleződés) • EU-források piacra vezetése • a devizalikviditás fenntartásáért: • kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése • devizaswap rendelkezésre állás és tenderek • 1 napos EUR/HUF • 1 hetes CHF/EUR • 3 hónapos EUR/HUF • 6 hónapos EUR/HUF • (6 hónaposnál feltétel: vállalati hitelezés, külföldi forrásbevonás) • a forintlikviditás bővítése érdekében: • kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender • tartalékráta-csökkentés • fedezeti kör bővítése (jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények) • az állampapír piacon: • megállapodás az elsődleges forgalmazókkal • állampapír vásárlási aukciók

25. A 300 bp emelést követően fokozatos – a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető - kamatcsökkentés (Az MNB alapkamatának alakulása) Forrás: MNB

26. IV. Egy kiemelt kérdés: a vállalati hitelcsökkenés – okok és kezelési lehetőségek

27. A vállalati hitelállomány – a fejlett országokhoz hasonlóan – folyamatosan csökken (A bankszektor vállalati hiteleinek éves, árfolyamhatástól tisztított állománynövekedési üteme, a hazai adat 2009-2010-re MNB-előrejelzés) Megjegyzés: A 2009-2010-re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén. Forrás: MNB, EKB, Fed

28. A vállalati hitelezés lehetséges korlátai • Mennyiségi korlátok: • A vállalatok hitelhez jutása nehezebbé válik, mivel a bankok szigorítanak a hitelezési feltételeken (hiteladagolás?) • Árjellegű korlátok: • Az ország kockázati prémiuma miatt magas kamatszint • A bankok finanszírozásának kockázati és likviditási felára magas • A növekvő kockázatok miatt emelkedik a hitelkockázati felár • A bankok kockázatvállalási hajlandósága csökken

29. A jegybanki alapkamat és a hitelkockázati prémium miatt magasak forinthitelkamatok (A hazai bankok által kínált vállalati hitelek kamatai, 3 havi mozgóátlag) Forrás: MNB

30. A vállalati hitelezés csökkenésében egyre kisebb szerepe van a likviditási korlátoknak (MNB SLO felmérés: A hitelezési sztenderdek/feltételek változásának okai) Forrás: MNB

31. Értékelés • Minden közvetlen beavatkozásnak fiskális költsége van • Különbség: a költségvetés vagy a jegybank mérlegét használja (explicit vagy implicit), a költség azonnal megjelenik vagy csak később • A garanciavállalás a legkevésbé rossz megoldás! • A jelenlegi garanciarendszer problémái • csak új hitelekre, hitelkiváltásra nem, rossz helyzetbe lévő vállalat esetén nem adható, bizonyos ágazatoknak nem elérhető • Max. 90%-os garancia adható, mely nem lehet nagyobb a vállalat éves bérköltségénél • aki kapott egyszer támogatást még egyszer nem veheti igénybe • Ezek lebontása mellett a következőkre lenne szükség: • Jobb minőségű „garantor” (pl. EBRD) -> Alacsonyabb garanciadíj • Veszteségmaximalizálási megoldások • Nagyobb rugalmasság