1 / 17

Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből

Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből. 1. előadás: Az ókori Egyiptom 2014. szeptember 5. Egy kis történelem. Hékataiosz : Egyiptom a Nílus ajándéka (nem Hérodotosz!) Predinasztikus kor: i.e.~ 6000–3000 Óbirodalom : i.e.~ 2850–2052 Thaniszi kor i.e.~ 2850–2650

Download Presentation

Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 1. előadás: Az ókori Egyiptom 2014. szeptember 5.

  2. Egy kis történelem Hékataiosz: Egyiptom a Nílus ajándéka(nem Hérodotosz!) Predinasztikuskor: i.e.~6000–3000 Óbirodalom: i.e.~2850–2052 Thaniszikor i.e.~2850–2650 Piramisok kora i.e.~2650–2190 I. átmeneti kor i.e.~2190–2052 Középbirodalom: i.e.~2052–1570 Építkezések Karnakban (Amon), Szinuhe története II. átmeneti kor i.e.~1778–1610 Újbirodalom: i.e.~1570–715, Hatalmas templomépítmények Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  3. Írásrendszer Demotikus írás Hieratikus írás Hieroglif írás i.e. 3000 i.e. 2500 i.e. 700 Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  4. Az írásrendszer megfejtése Jean-François Champollion Thomas Young Polihisztor: A fény hullámelmélete Young-modulus Látás- és színelmélet Young–Laplace-egyenlet Orvoslás Nyelvészet Zene Nyelvész Francia, latin, görög, héber, arab, szír, kaldeus, amhara, szanszkrit, avesztaz, pehlevi, perzsa és kínai A kopt nyelv ismerete 17 évesen már rendes tag 1822–24: Rosette-i kő (1773–1829) (1790–1832) Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  5. Az írásrendszer megfejtése Rosette-i kő(Pierre-François Bouchard, 1799) Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  6. Számírás az ókori Egyiptomban Hieroglif számírás Hieratikus számírás Számrendszerük 10-es alapú, de nem helyiértékes: Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  7. Matematikai tárgyú leletek: Moszkvai papirusz Moszkvai-papirusz vagy Golenishev-papirusz: 25 darab, többnyire gyakorlati példát tartalmaz A szerző ismeretlen, kevésbé gondosan íródott A keletkezése kb. i.e. 1890-re tehető 457 cm hosszú és 7,6 cm széles The PushkinState Museum of FineArts (Moszkva) Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  8. Matematikai tárgyú leletek: Rhind-papirusz Rhind-papirusz vagy Ahmes-papirusz: 84 darab feladatot tartalmaz Ahmesirnok által készített másolat, az eredeti szerző ismeretlen A keletkezése kb. i.e. 1650-re tehető Kb. 5 méter hosszú és 33 cm széles British Múzeum (London) és Brooklyn Múzeum (New York) „Hozzáértő bevezetést minden dolgokba, minden létező, minden titok megismerését …” Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  9. Matematikai tárgyú leletek: Rhind-papirusz Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  10. Matematikai tárgyú leletek: Rhind-papirusz Sokféle problémát tartalmaz: bér felosztása több munkás között, kenyér és sör készítéséhez szükséges gabona mennyiségének, felület- és térfogatszámítások, gabona-mértékegységek átszámítása, de tartalmaz tisztán matematikai problémákat is (törtekkel való számolás nehéz technikájának gyakorlása). Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  11. Matematikai tárgyú leletek Akhmim-i fatáblák (i.e. 1950): két fa írótábla, melyek egy-egy oldala tartalmaz matematikai szövegeket. Kahun Matematikai Papirusz (más néven Lahun Matematikai Papirusz): FlindersPetrie fedezte fel II. Szeszosztrisz fáraó piramisának közelében El-Lahunban. Adminisztrációs, orvosi, állatorvosi és matematikai szövegek találhatók rajta (2/n táblázat). Londoni bőrtekercs (i.e. 17. század): 25 × 43 cm, Alexander Henry Rhindvásárolta 1858-ban és küldte el a British Múzeumnak 1864-ben, de 1927-ig kellett várni a kitekercseléssel, hieratikus írással. Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  12. Matematikai tárgyú leletek Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  13. A számolás technikája A szorzást ismételt kettőzések segítségével végzik. A 12 · 12 szorzat kiszámítása a Rhind-papirusz 32. feladatának nyomán: Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  14. A számolás technikája A gyorsabb haladás érdekében néha tízszereznek vagy feleznek is (pl.: Kahun-papirusz 6. feladat). Ez a számolástechnika egészen a hellénizmus koráig fennmaradt, a görög iskolai oktatásban „egyiptomi számolás” néven oktatták. Az osztás is szorzás egyik fajtája: „Szorozd 80-at, míg 1120-at nem kapsz.” (Rhind-papirusz, 69. feladat), azaz Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  15. Egyiptomi törtek Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  16. Módszerek • Hau-számítások ≈ elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása • „Egy sokaság és negyede összesen 15” (Rhind-p. 26. feladata) • „Számolj négyesével ennek negyedét kell venned, tudniillik 1-et; összesen 5. …” • Pesu-számítások≈ sör vagy kenyér készítéséhez szükséges gabona mennyiségének kiszámítása (vö.: pesu = sütési norma) Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

  17. Az egyiptomiak geometriája • Ferde síkok hajlása: • „Példa piramis kiszámítására. 360 az alapél, 250 a magasság, mond meg nekem a hajlást (śkd).” (Rhind-p. 36. feladat) • Területszámítás: • Háromszög, téglalap, trapéz () • Kör területe: , ahol • Térfogat: • Négyzet alapú csonkagúla térfogata: Fejezetek a matematika kultúrtörténetéből 2. Matematika az ókori Egyiptomban

More Related