Download
1 / 23
671 likes | 1.99k Views
XIV. Lajos és kora. Franciaország a XVII. században. Franciaország a XVI-XVII. században. A reformáció hatása Franciaországban →vallásháború ( 1562-1598). » A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban hugenották : francia protestánsok (10%- D-Fr.)
E N D
XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században
A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború(1562-1598) »A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban • hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.) • főleg a városi lakosok és parasztok körében katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔) 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valois/ → 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok → vallási és polgárháború (1572-1589) IV. (Bourbon) Henrik a király (1589-1610) „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)
A francia abszolutizmus kiépítése IV. Henrik • 1598 nantes-i ediktum→ szabad vallásgyakorlás • belső béke megteremtése • paraszti adóterhek csökkentése • gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus) • támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet XIII. Lajos(1610-1643) » (Dumas:Három testőr) • Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom) • hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása) • 1614 után nem hív össze rendi gyűlést • királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő
XIV Lajos előtt Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos) »1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz hugenotta: francia protestánsok gallikán egyház: franciák katolikus egyháza • kiűzi a hugenottákat Franciaországból • folytatja az állam központosító törekvéseit • a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése • polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)
A 30 éves háború (1618-48) »az első európai háború ami vallási okokból is zajlott (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga) • I. szakasz: 1618. cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv • II. szakasz: 1625-1629. dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen)zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe • III. szakasz: 1630-1635. svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király. 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység • IV. szakasz: 1635-1648. francia (svéd) háborúRichelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben
1648. Westfáliai béke • augsburgi vallásbéke visszaállítása • Németország széttagoltságát szentesíti • Svájc függetlensége • Hollandia függetlensége • Svédország megkapjaElő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép) • Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és Verdun püspökségeket
Az abszolutizmus létrehozása »Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti: • a tőle függő állami hivatalszervezetet • zsoldossereget • Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó »az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)
Összefoglalás • Franciaországban a kálvini reformáció hódított teret (hugenották: D-Fr.o; 10%). • A katolikusok és a hugenották harca vallási és politikai szinezettel is bírt, kölcsönös kegyetlenséggel. 1572-ben Szt.Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát gyilkoltak le a katolikusok IV.Henrik esküvőjén. • IV.Bourbon Henrik (1589-1610) hatalma megszilárdítása érdekében katolizált, és az 1598-as nantes-i ediktummal korlátozottan szabad vallásgyakorlatot biztosított. Királyi manufaktúrákat alapított (luxuscikkek) és csökkentette az adóterheket. • XIII.Lajos (1610-1643) gyakorlatilag bábkirály volt államminisztere, Richelieu bíboros mellett. Cél: egységes abszolutista állam -Elfoglalja La Rochelle-t, a hugenotta központot -királytól függő hivatalszervezet kiépítése -központi zsoldoshadsereg fenntartása ( emelkedő jövedelmek) -30 éves háború (1618-48): német tartományok megszerzése • 1614-től nincs rendi gyűlés
XIV. Lajos (1643-1715) a „Napkirály” miniszterei: • Colbert – gazdaságügy → merkantilizmus • Mazarin – államminiszter → rendi ellenállás felszám. • Louvois – hadügyminiszter → reguláris hadsereg
A merkantilista gazdaságpolitika • XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki • cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte → ezért még több manufaktúrát hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet – ezeket pénzzel, és a közlekedés (utak) javításával is támogatta • Egységes mértékegység és pénz bevezetése az országban »magas vámokkal kell kiszorítani az idegen termékeket az országból
Erős hivatalszervezet • Államtitkárok segítik munkáját a rendeleti kormányzásban • A főhivatalnokok rendszeresen beszámolnak munkájukról a királynak • Vidéken az intendánsok teljhatalommal képviselték az uralkodót. • „Mindezen okoknál fogva eme aláírásunkkal ellátott levéllel Önt igazság-, közbiztonság- éspénzügyi […] megbízással rendeltük és küldtük ki, illetve rendeljük és küldjük ki említettChampagne tartományunkba, hogy ott ezen minőségében és az ezzel járó tiszteletadás,tekintély, előjogok, kiváltságok és illetmény [birtokában] gondoskodjék azigazságszolgáltatás megfelelő működéséről, valamint minden bűntény és vétségrendeleteinknek megfelelő szigorúsággal történő megbüntetéséről és megtorlásáról.” (Intendánsi megbízólevél, 1642)
A nantes-i ediktum visszavonása, (1685) az egységes állam érdekében • „Jelenleg úgy látjuk, hogy (...) fáradozásainkkal elértük a magunk elé kitűzött célt, mivel az úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb és nagyobb része katolikus hitre tért. S mivel ennek következtében a nantes-i ediktum (...) feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy királyságunkban e hamis vallás terjedése által okozott zűrzavarok, felfordulás és bajok emlékének eltörlése érdekében semmi jobbat nem tehetünk, mint (...) a nantes-i ediktum teljes visszavonását.”(XIV.Lajos rendelete, 1685) • A protestánsok tömegei hagyják el Fr.o-t.
A hadsereg fejlesztése • Louvois hadügyminiszter • Reguláris hads. • Tisztképzés • Folyamatos toborzás • Egységes szervezeti felépítés • Fegyverzet és egyenruha • Kaszárnyákban történő állomásoztatás • Terjeszkedés: Rajna felé: Elzász, Lille, Strassburg, Luxemburg
Spanyol örökösödési háború(1701-1714) • az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le. Részt vettek benne: • Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália • osztrák Habsburg-jelölt mellé álltak félve a francia hegemóniától • Franciaország és szövetségesei: Spanyolo., Bajoro., (és Erdély) • II.Károly végrendelete szerint XIV.Lajos unokája, Fülöp az örökös • A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytak végeredmény: • Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek. Fülöp a spanyol király, de Sp.o. és Fr.o. egyesítése tiltott.
Összefoglalás • XIV. Lajos Versailles-ban megépítette királyi rezidenciáját. • Megerősítette a hivatalszervezetet: államtitkárok, vidéken az intendánsok segítették, képviselték az uralkodót. • Colbert magas vámokkal igyekezett kiszorítani az idegen termékeket, támogatta a manufaktúrákat. • Louvois megszervezte a regulárishadsereget. • XIV. Lajos erős hadseregével jelentős sikereket ért el, azonban vetélytársai a spanyolörökösödésiháborúban vereséget mértek Franciaországra.
