Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében

1. Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében Útügyi Napok Sopron, 2009. szeptember 9. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes, egyetemi tanár

2. Az ITS stratégia szükségessége • Az ITS rendszerek/szolgáltatások fejlesztési irányainak, prioritásainak rögzítése/megfogalmazása szükséges a közlekedés-politikaicélok eléréséhez. • Az ITS stratégia prioritásainak meghatározása a hazai helyzet, a fejlődés várható tendenciái és a stratégiai jellegű dokumentumok figyelembevételével történik. • A prioritások meghatározása mellett feladat-meghatározás: műszaki és nem műszaki jellegű feladatok rögzítése. • Közúti közlekedéshez kapcsolódó stratégia – a minden egyes közlekedési ágazatot magába foglaló stratégia részeként– kapcsolódási pontokkalkell rendelkezzen a többi alágazatirányába.

3. Az ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák • A közlekedés globalizációja elkerülhetetlen Európában, az új EU országok csatlakozása felgyorsítja ezt a folyamatot. • Európai és regionális együttműködés felerősödése (MIP I-II; euró-regionális projektek: CONNECT; EasyWay indítása). • Közlekedésbiztonság szerepének felerősödése: eSafety kezdeményezés (EU közlemények, ajánlások, eCall MoU).

4. ITS rendszerek fejlődésének irányai • Általánossá válnak a mindenki számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások. • A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést használókra, egyéb úthasználókra is. • A lehetséges műszaki megoldások széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesznek lehetővé. • Az ITS rendszerek/szolgáltatások alkalmazása terén megnő az igény a Public Private Partnership (PPP) iránt. • A rendszerintegráció szerepe felerősödik.

5. Stratégiai jellegű EU dokumentumok • „White Paper: Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni” (2001. szeptember), • „Keep Europe moving – sustainable mobility for our continent”, mid-term review (2006. június), • „Freight Transport Logistics Action Plan”(2007. október), • „Intézkedési Terv az ITS rendszerek európai alkalmazásához”(2008. december), • „Keret-rendszer meghatározására az intelligens közlekedési rendszereknek közúti közlekedés területén, és a más közlekedési alágazatokkal való kapcsolódásuk vonatkozásában történő alkalmazásához” az Európai Parlament és a Tanács Direktívája (2008. december).

6. „ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia A fenntartható közlekedés biztosításának feladatai: • A rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználása, a torlódások csökkentése. • A közlekedésbiztonság, a szállítás biztonságának növelése. • A káros környezeti hatások csökkentése, hatékonyabb energiafelhasználás elérése.

7. Az ITS lehetőségei • Torlódások csökkentése 5-15%-kal (dinamikus forgalmi menedzsment, útvonalajánlás, navigáció, EFC stb.). • A halálos kimenetelű, és a súlyos kimenetelű balesetek számának 5-15%-os csökkentése (ESC, intelligens jármű funkciók stb.). • 10-20%-os CO2 kibocsátás csökkentés (intermodalitás, EFC stb.).

8. „ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia Kiemelt jelentőségű területek: • Közúti és forgalmi adatok optimalizált használata. • TERN hálózat forgalmi menedzsmentje. • Közlekedésbiztonság és az áruszállítás biztonsága. • Járművön belüli alkalmazások integrálása az ITS rendszerekbe. • Adatbiztonság, személyes adatok védelme. • Európai szintű együttműködés és koordináció az ITS rendszerek területén. Részletes feladatok rögzítése 2009 – 2014 között minden egyes területre

9. ITS Direktíva • Az európai ITS alkalmazások keretét adja meg a következő évekre vonatkoztatva. • Meghatározza az EU tagországok feladatait. • Az ITS alkalmazásokat specifikálja. • Jelentési kötelezettséget ír elő az előrehaladásra vonatkozóan (Tagországoknak az EU Bizottság felé, Bizottságnak a Parlament felé).

10. Stratégiai jellegű hazai dokumentumok • „Magyar közlekedéspolitika 2003–2015” c. dokumentum, GKM, 2003. • „Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)” c. dokumentum, IHM, 2003. • „II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja: 2007–2013 között”; ITS széleskörű alkalmazása kiemelten kezelendő irány a KözOP-ban. • „Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2020” • „Zöld könyv”: vitaanyag; • „Fehér könyv”: stratégiai dokumentum; • Alágazati stratégiák.

11. Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 • A GKM új dokumentuma a 2020-ig tartó infrastrukturális fejlesztések keretét adja. • A „Fehér Könyv” harmonizált stratégiát ad a személyközlekedés, az áruszállítás és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, horizontális hatásokat is meghatározva. • A dokumentum része az egységes közlekedésfejlesztési stratégia célkitűzéseit megvalósító al-ágazati fejlesztések.

12. Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 A horizontális hatásoknak nevezett, általánosan érvényesítendő célok kiemelése: • közlekedésbiztonság javítása, • környezetterhelés csökkentése, • a közlekedés energiahatékonyságának javítása, • a korszerű IT megoldások alkalmazása. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások a közlekedéspolitika részét képezik!

13. Az ITS rendszerek és szolgáltatások prioritással rendelkező területei • ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment. • Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei. • Forgalomirányító központok. • Multi-modális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek. • Elektronikus útdíjgyűjtés. • Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing). • Teherszállítás/logisztika ITS alkalmazásai. • Közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek (eCall).

14. ITS alkalmazások a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment Jelentősége • A modern útüzemeltetés egyik kiemelt területe a forgalomlefolyás szabályozása, a járművezetők folyamatos informálása. • A valósidejű forgalmi menedzsment célja, a mobilitás biztosítása az aktuális forgalmi igény és a meglévő forgalmi kínálat befolyásolásával, összehangolt intézkedéscsomag segítségével. • Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon át (autópálya – Budapest; autópálya – főútvonalak), ill. országhatáron átnyúlóan (Duna korridor: magyar-osztrák-szlovák együttműködés).

15. Kapcsolódó feladatok • Az útmeteorológiai információs rendszer és a forgalmi információs rendszer további kiterjesztése; a gyűjtött adatok, feldolgozott információk felhasználása más információs rendszerekben, az úthasználók részére az információk rendelkezésre bocsátása, hozzáférés más rendszerszolgáltatók részére. • A forgalmi menedzsment tervek/intézkedések minőségi továbbfejlesztése és térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton; az autópálya hálózat forgalomszabályozó rendszereinek összekapcsolása a budapesti forgalomirányító központtal. • A „Duna-korridor” közös forgalmi menedzsment tervének közös elkészítése és üzemeltetése.

16. Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei Jelentősége • Forgalmi menedzsment eszköztárában a VJT-t felhasználó forgalomszabályozó- és információs rendszerek a legjelentősebbek. • A „White Paper” szerint az európai szinten összehangolt forgalomirányítási intézkedések a forgalmi körülmények általános javulását eredményezhetik. • A jövőben a VJT-t felhasználó integrált forgalomszabályozó- és információs rendszereknek kell az autópálya forgalomszabályozás alapját képezniük.

17. Kapcsolódó feladatok • A meglévő forgalomszabályozási- és információs rendszerek minőségi továbbfejlesztése, illetve térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton. • A hálózat kritikus szakaszain (fővárosi bevezető-szakaszok) érzékelők telepítése (videokamerás megfigyelés) a rendkívüli forgalmi helyzetek azonnali érzékelésére. • A forgalomszabályozó- és információs rendszerekre alkalmazási kritériumok (forgalmi terhelés, baleseti helyzet) figyelembevételével prioritási lista készítése a hosszú távú fejlesztési/beruházási tervekhez.

18. Forgalomirányító központok Jelentősége • A forgalmi információs központok (TIC – Traffic Information Centre) és a forgalomirányító központok (TCC – Traffic Control Centre) magas színvonalú működése a forgalmi menedzsment intézkedések, valós idejű információs szolgáltatások alapja. • Autópálya forgalomirányító/forgalmi információs (fő)központ az üzemeltetési határokon átnyúló, más központokkal való együttműködést, illetve a hatékony forgalmi menedzsmentet teszi lehetővé. • Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon, infrastruktúrák közötti határon és valóságos országhatáron keresztül.

19. Kapcsolódó feladatok • A meglévő forgalomirányító központok/ forgalmi információs központok átfogó elemzése. • A hazai TIC/TCC hálózat lehetséges központjainak meghatározása. • Az ÁAK zrt. forgalomszabályozó központjának migrációja, fejlesztése (követelmények meghatározása, szolgáltatások koncepciója). • Követelmények meghatározása a központok különböző funkcióihoz (adatgyűjtés, -tárolás, -csere stb.). • Központok közötti együttműködés (szolgáltatások koncepciója, „PPP” együttműködés, üzleti modellek, marketing modellek).

20. Multimodális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek Jelentősége • Az utazás előtti és utazás alatti szolgáltatások azonos jellegű információkat használnak, gyakran azonos technológián keresztül jutnak el a járművezetőkhöz: „utazási információs szolgáltatások” szerint kezelhetők. • A felhasználók/közlekedők számára intermodális, személyre szabott információk, minden helyen, időben. • Alapfeltétel:átfogó multimodális adatbázis rendelkezésre állása, ill. a szükséges információk továbbítása/cseréje („PPP” szerepe).

21. Kapcsolódó feladatok • Az úthálózatra vonatkozó statikus adatbázisok kiegészítése aktuális mérési adatokkal, „on-line” információkkal. • A kibővített adatbázis segítségével az útvonalajánlásoknál az aktuális forgalmi viszonyok figyelembevétele. • Kapcsolódó feladatnak tekinthető az együttműködés a mérési adatok rendelkezésre bocsátására és az információk aktualizálására az adatbázisok tulajdonosaival.

22. Elektronikus útdíjgyűjtés Jelentősége • A közúti infrastruktúra finanszírozásához a költségvetés forrásain kívül egyéb pénzügyi eszközök is szükségesek. • A gazdasági célokon kívül ökológiai célok is elérhetők, így megfontolandó a forgalom okozta externális költségek alapján a használatfüggő költség-hozzájárulás. • Új rendszer kialakításakor figyelembe veendő a 2004. évi 2004/52/EK sz., a „Közösségen belüli elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek átjárhatóságáról szóló” „interoperabilitási” irányelv. • A díjpolitika állami hatáskör, de szükséges az EU vonatkozó elveit, szabályozását is figyelembe venni.

23. Kapcsolódó feladatok • A jövőben a hazai autópálya-hálózaton jelenleg alkalmazott rendszerek mellett, majd később azt felváltva létezhetnek az elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek. • Szükséges az útdíj-szintekre, az érintett útszakaszokra és gépjármű-kategóriákra, a díjszint-kategóriák közötti differenciálására vonatkozó díjpolitikai döntések meghozatala és a stratégiai díjpolitikai elvek kialakítása. • A rendszer bevezetése ütemezésének meghatározása. • A rendszer üzleti-kereskedelmi modelljének elemzése, elfogadása. • A díjpolitikai elvek értelmében részletes gazdasági, környezeti és társadalmi hatáselemzés elvégzése; és a szükséges jogszabályi háttér kialakítása.

24. Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing) Jelentősége • A „Fehér könyv” feladatként fogalmazza meg az integrált, egységes jegyrendszer kialakítását a személyközlekedési rendszerekben, a tarifapolitika átláthatóságának biztosítása céljából. Az „EKSF” külön pontban foglalja össze az elektronikus közlekedési és jegy- és bérletrendszer témakörét. • Az érintett intézmények és vállalatok által aláírt szándéknyilatkozat előmozdítja az országosan egységes elven működő közlekedési kártyarendszer bevezetését.

25. Kapcsolódó feladatok • Az ELEKTRA keretrendszer működéséhez szükséges központi irányítást igénylő döntések elfogadtatása. • A kapcsolódó törvények módosítási igényeinek rendezése (pl. kedvezmények, informatikai rendszer védelme). • A rendszer üzleti-kereskedelmi-pénzügyi modelljének elfogadása; az Országos Közlekedési Kártyaközpont létrehozása, az elszámoláshoz szükséges interfészek kidolgozása stb. • Az elektronikus jegyrendszer továbbfejlesztési lehetősége lehet a további integráció.

26. Teherszállítás / logisztika ITS alkalmazásai Jelentősége • Az EU „Áruszállítási logisztikai intézkedési terve” azonosította az e-áruszállítási (e-freight) és az intelligens közlekedési rendszerek beavatkozási területeit. • Az EKFS az áruszállítás területén a logisztikai szolgáltatások javításának költség-hatékony módszereként jelölik meg az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazását. • A 2007-2013 évekre vonatkozó „Magyar logisztikai stratégia (MLS)” tervezete célja, hogy 2013-ra Magyarország a régió egyik logisztikai szolgáltató központja és ún. „cargo hub”-ja legyen.

27. Kapcsolódó feladatok • A hazai közúti teherszállítási ITS alkalmazási terület jövőbeli fejlődését meghatározó kiemelt két célterület a jármű- és küldeménymenedzsment, valamint az e-áruszállítási lánc. • A feladatoknál szükség van a köz- (szakminisztériumok, hatóságok) és az érintett magán-szektor (szállítási és logisztikai szolgáltatók, szakmai szervezetek) együttműködésére. • A közszféra feladatai a szabványosítási-szabályozási, illetve a korszerű megoldásokat előmozdító támogatási keretrendszer kialakításában elsődlegesek.

28. A közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek Jelentősége • Az eSafety kezdeményezés célja a TERN-hálózat balesetei számának csökkentése korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával (potenciál: 25 %). • eSafety önálló jármű-rendszerek prioritásai: ESP, holt-tér monitoring, alkalmazkodó fényszóró, akadályra figyelmeztető rendszer, sáv-elhagyásra figyelmeztető rendszer (eSafety Fórum). • eSafety külsőinfrastruktúrán alapuló rendszerek prioritásai: eCall, RTTI, dinamikus forgalmi menedzsment (VJT), helyi veszélyre figyelmeztető rendszer, kibővített mozgó járműadatok, speed alert.

29. Kapcsolódó feladatok • Az eSafety rendszerek közül számunkra elsősorban külső infrastruktúrán alapuló rendszerek megvalósítása szerepel prioritásként. • A kedvező hatásuk miatt az RTTI (valós idejű közlekedési és forgalmi információk), dinamikus forgalmi menedzsment és a helyi veszélyre figyelmeztető rendszerek jelentősek. • A hazai tevékenységeket jelenleg a CONNECT, a jövőben pedig az EasyWay projekt integrálja. • Külön kezelendő az eCall integrált segélyhívó szolgáltatás, amelyre vonatkozó európai „MoU” aláírása magyar részről még nem történt meg.

30. Összefoglalás • Az EU Bizottság „Intézkedési Terve” szerint az ITS megoldások egyértelmű előnyökkel és hozzáadott értékekkel rendelkeznek a közlekedés fenntarthatóságára, hatékonyságára, biztonságára nézve, hozzájárulnak az EU célkitűzéseinek megvalósításához a belső piac és a versenyképesség területén. • Az új EU dokumentum a következő évek ITS alkalmazásának/fejlesztésének a keretét biztosítja harmonizált, határon átnyúló, interoperábilis ITS megoldásokkal. • Az „Intézkedési Terv” keretet biztosít az EU Bizottság által támogatott közös európai EasyWay projektnek a 2008-2013 közötti időszakban.

31. Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE, PMMK e-mail: interut21@tvnetwork.hu