A képszerűség szerepe a retorikában

1. A képszerűség szerepe a retorikában 14.

2. 1. A képszerűség fogalma • Szándékos nyelvi hibákat ejtünk • Céljuk a szöveg érzékletessé tétele • Pl.: „Add meg életemnek letört szárnyát” „Mit akarsz, te majom?”

3. 2. Metafora • Nevezhetjük ikonnak • Jelentése: névátvitel, azonosítás (majom → ember) • Létrejötte: nincs annyi szavunk, ahány dolog a világon, így egy szóval több dolgot is jellemzünk • Többjelentésű szavak is ilyenek (ld.: hangalak és jelentés) • Típusai: névszói, igei (A nap hintaja, Fütyül a szél) • Régi, új (babér, gáz) • Kéttagú, egytagú (A nap égi hintaja; Az égi hintó) • Idővel új metaforákat alkotunk: babér, gáz, stb.

4. 3. Metonímia • Nevezhetjük indexnek • Névátvitel • Kapcsolatban van a jelzett szóval • Térbeli: „Rozmár-hidegek” (Szabó Lőrinc) • Anyagbeli: „Gyorsabb volt a vas” (Arany János) • Rész-egész (szinekdoché): „Küzdött a kéz” (Vörösmarty Mihály) • Időbeli: „A XIX. század nagyot alkotott.”

5. 4. Hasonlat • Hasonlóságon alapuló szókép • Nincs kapcsolat, csak párhuzam • Mint • Mintegy • Valamint • Mintha • Miként • Akár • Gyanánt • Valamiként

6. 5. Allegória • Egész szövegen végigvonuló összetett kép, amely pontról pontra lefordítható. (Pl.: Walesi bárdok) • Az allegória nem azonos a jelképpel, de attól nem mindig választható el világosan. • Parabolikus: egyetlen gondolat a fontos • Valóságos: minden részletnek allegorikus jelentése van • Pl.: A magyarokhoz I. című Berzsenyi-vers híres tölgy-allegóriája

7. 6. Szimbólum • Az egész szövegen végigvonuló képsor, mint az allegória • DE: • Csak egészében értelmezhető + homályosabb értelmű • Ugyanakkor érzékletesebb, plasztikusabb • Pl.: A fekete zongora (Ady Endre)

8. 7. Érzékszintváltás • Az érzékszintváltás is metafora (más néven: szinesztézia) • Az érvényes érzékterületre jellemző jelző helyett egy másikat mondunk (oboa-édes) • Eszközei: névátvitel, azonosítás • Mindenképpen nyelvi hibát ejt

9. 8. Megszemélyesítés • A megszemélyesítés is metafora • Nem emberi lényeket, tárgyakat emberi tulajdonsággal és érzésekkel ruházunk fel • Eszközei: névátvitel, azonosítás • Hasonlatosan a föntiekhez ez is nyelvi hibát ejt • Pl.: „sziszeg a por”; „beszél a tej” (József Attila)