Tartalmi feltárás

1. Tartalmi feltárás bevezetés

2. könyvtár dokumentum dokumentum dokumentum információ dokumentumok gyűjtése feldolgozás / feltárás dokumentumok rendszerezése könyvtári szolgáltatás felhasználó

3. a feltárás célja: • nyilvántartása • rend(szer)ezése • megtalálásának biztosítása dokumentumok információk

4. bibliográfiai tétel a leírás tárgyát képező dokumentum összes feltárt ismérve • leíró (bibliográfiai) adatok • besorolási adatok • tartalmi jellemzők

5. feltárás • formai • bibliográfiai feltárás, címleírás • tartalmi • tartalmi feltárás / osztályozás / szakozás !!nem különíthető el teljesen egymástól!!

6. rendszerezés / formai feltárás • a dokumentumok formai jellemzőit emeli ki • a legalapvetőbb rendezési mód – a betűrendbe sorolás - alapja

7. rendszerezés / formai feltárás • rendszó: a besorolás alapjául szolgáló szó • a mű szerzőjének (szerkesztőjének, egyéb közreműködőjének) a neve • a mű címe • a közreadó intézmény neve • betűrend: • könyvtári katalógusok (betűrendes / tárgyszó) • lexikonok, enciklopédiák, szótárak • tárgy- és névmutatók

8. rendszerezés / tartalmi feltárás • tartalmi ismérvek, ismertetőjegyek megállapítása • szakozás, osztályozás: • csoportképzés az azonos tulajdonságok alapján • csoportok megkülönböztetése a különbségek alapján • eszköze az osztályozási (információkereső) nyelv

9. osztályozási nyelv • rendszer • a dokumentum / információ tartalmának meghatározására • a dokumentumok / információk ismertetőjegyek szerinti rendszerezésére • alapja: • az ismeretek fogalmi felosztása (tudományfelosztás) • a köztük lévő kapcsolatok feltárása (ETO, tezaurusz) • az ismeretek szervezésének egyik módszere • a dokumentumtárolás része

10. osztályozási nyelv szavai: • szövegszó • címszó • kulcsszó: tartalmi feltárásra alkalmas szövegszó • tárgyszó: szabványosított kifejezés • deszkriptor (- nemdeszkriptor): információkereső nyelvi kifejezés • szimbólum

11. rendszerezés / tartalmi feltárás lehetővé teszi • a dokumentumok tartalmukalapján való visszakeresését • egy témával kapcsolatos dokumentumok összegyűjtését • azonos témájú dokumentumok csoportosítását • a kialakított dokumentum-csoportok rendezését • egyedi tartalmi informácók leírását • szisztematikus katalógusok szerkesztését • a lekérdezést, böngészést

12. osztályozáselméleti iskolák • tudományfelosztáson alapuló • nyelvészeti • statisztikai

13. osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások jellemzőik: • filozófiai tudományfelosztás + természetes logika (a klasszikus logika szabályai szerint) • szerkezetük hierarchikus Dewey tizedes osztályozása, Cutter kiterjesztő osztályozása, Egyetemes Tizedes Osztályozás, Library of Congress rendszere, Ranganathan rendszere stb. • egy adott kornak a dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözik

14. osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások korlátaik: • szigorú logikai elvek határozzák meg • nem lehet átfedés: !! egy tudományág : egy hely  egy könyv : egy hely !! • nehézkessé válhatnak /nehezen fejleszthetőek

15. osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat • információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl • szavaik: • szövegből vett szavak • címszó • kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi feltárásra alkalmas • tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelvű szó • deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ nyelvi kifejezés • nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem használható kifejezés • osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)

16. osztályozáselméleti iskolák 3. statisztikai irányzat • matematika szűkebb területeinek felhasználása elméletben és gyakorlatban • elvei: • alapja a természetes nyelv • ennek statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg • ezek alapján hozza létre osztályait, a klasztereket. • számítógépek megjelenése  lehetőség szöveges információk nagy tömegének kezelésére  automatikus osztályozás

17. az információkereső nyelvek csoportosításának szempontjai: • az alkalmazott nyelv • módszerek • mélység • szerkezet • tartalom • az automatizálás mértéke • a felhasználás célja

18. információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv • természetes nyelven alapulók • szabályozott nyelvű: tárgyszavas, deszkriptoros rendszerek • mesterséges nyelvű: ETO

19. információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelvtermészetes • adott dokumentum eredeti szövegéből való kifejezések, ill. • ezek egységesített formája

20. információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelvtermészetes kulcsszó: átmeneti elem a formai és tartalmi feltárás között (pl. címek tartalmilag releváns szavai) könyvtári rendszerekben: címekben, szerzőségi közlésben előforduló szavak tágabb értelemben: tartalmi feltárásból (alcímek) Peter Luhn: Key-Word-In-Context: a jellemző kifejezések előfordulnak /annál többször, minél lényegesebbek

21. információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelvszabályozott természetes nyelvű kulcsszavak szabályozása: • szóalakok összevonása • homonímák megkülönböztetése • szinonímák elemzése tárgyszó: egy tárgykört vagy annak részletét a legrövidebben megfogalmazó kifejezés • szabványosított • természetes nyelvű • a dokumentum tartalmi jellemzésére felhasználható • lehetővé teszi a tárgyi alapú visszakeresést

22. információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelvszabályozott információs tezaurusz : • az osztályozási kifejezések egymás közti (nyelvi/logikai) kapcsolatainak szabályozása fogalmi összefüggéseik feltüntetésével • a lexikai egysége a deszkriptor: • az információk feltárására és keresésére közvetlenül alkalmazható, • tartalmilag kitüntetett kifejezés

23. információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelvmesterséges információkereső a dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írja le pl. számokkal: Dewey, ETO

24. információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei • mellérendelő • alá/fölérendelő

25. információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszereimellérendelő a nyelv fogalmai • önállóak (kulcsszó, tárgyszó) • egymástól függetlenek • természetes nyelvűek • egy-két szintig bármely kapcsolatot ki tudnak fejezni

26. információkeresõ nyelvek csoportjai2. szempont: az osztályozás módszerei hierarchikus • az osztályozandó fogalmak: egyetlen egész • hierarchia: a legáltalánosabb fogalomtól lefelé • alapjuk: filozófiai tudományfelosztás • további bontás: természetes logikával • a fogalmak közötti alá/fölérendeltségi összefüggések kifejezése • az alá- és fölérendeltséggel kialakított hierarchia-szinteket terminológiailag is megkülönböztetik egymástól: ETO: főosztály, osztály, alosztály, szakcsoport stb.

27. információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei hierarchikus • újabb szintek beillesztése megoldható • az egyes fogalmak részletezhetők • a bontások döntési pontok: csak egy felosztást lehet a további bontás alapjának tekinteni  merevek • a dokumentumok tartalmának differenciált feltárására nem alkalmasak • nem kedveznek a visszakeresésnek

28. információkeresõ nyelvek csoportjai 3. szempont: az osztályozás mélysége • generalizáló: • átfogó problémák leírására szolgáló rendszerek • osztályozási fogalmaik általánosak  deduktív (nemzetközi információcserében, szakterületek speciális információkeresõ nyelveinek összefogásában) • individualizáló: • mély tartalmi feltárást biztosítanak • egyedi információkat írnak le  induktív

29. információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezet • prekoordinált • posztkoordinált

30. információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezetprekoordinált: • meghatározott • az osztályok sorrendje • kapcsolatrendszere • az osztályozási fogalom helye • független a dokumentum tartalmától • osztályozási folyamat • valamely jelzethez való besorolás • a jelzetelemek meghatározott szabályok szerinti összekapcsolása ETO

31. információkeresõ nyelvek csoportjai4. szempont: szerkezetposztkoordinált: • a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függõen rendelhetõk egymás mellé • fogalmak sorrendje elõzetesen nem szabályozott • nem kapcsolja össze az ismérveket • nincs jelzetalkotás • az elemek összekapcsolása a keresés szakaszában jön létre pl. tárgyszavazás

32. információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom • egyetemes • speciális

33. információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalomegyetemes • felölelik az emberi tudás egészét • a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el.

34. információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalomspeciális • szakterületi osztályozási rendszerek: • egy-egy tudományterület / szakterület / ágazat ismereteit tartalmazzák • szakemberek, kutatók sajátos igényeit is figyelembe vehetik

35. információkeresõ nyelvek csoportjai 6. szempont: az automatizálás mértéke • nem automatikus: nem használ gépi megoldásokat • félautomatikus • lexikai egységek megállapítása intellektuális úton • rendezés és a szelektálás számítógéppel • automatikus: géppel történik az osztályozási fogalmak • meghatározása • csoportosítása

36. információkeresõ nyelvek csoportjai 7. szempont: a felhasználás célja • tudományokat osztályozók (filozófiai, történeti stb.) • ismeretközvetítők (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.) • ismeretszervezők (kutatási, irányítási stb.).

37. az osztályozás szintjei: • regisztráció  formai leírás adatai alapján határozza meg a tartalmat • tartalmi feltárás  a dokumentum formai jegyeinél mélyebb • referálás  tartalmi kivonat • tömörítés  minden lényeges tartalmi elemet tartalmaz (helyettesíti a dokumentumot) • analitikus-szintetikus feltárás  több, hasonló témával foglalkozó dokumentum tartalmi szintézise (pl. szemle, trendtanulmány, döntéselőkészítő prognózis)

38. osztályozási fogalmak • fogalom: tárgyakról szóló tudásrendszer • fogalom tartalma: ismertetőjegyek együttese • fogalom terjedelme = a fogalommal általánosított objektumok összessége FO R D Í T O T T V I S Z O N Y

39. osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Bacon 1605: Instauratio magna (The two books of Francis Bacon on the proficience and advancement of learning divine and human): • a tudományos megismerés alapja a tapasztalat • az emberi értelem feladata a tapasztalatok feldolgozása, általánosítása • három forrás  három emanáció: • emlékezet  történelem • képzelet  költészet • értelem  bölcsészet

40. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Nathaniel B. Shurtleff 19. század első fele: először használja az osztályozásban tízes számrendszert

41. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Dewey 1885 Dewey Decimal Classifiation = DDC (Tizedes Osztályozás) • alapja: filozófiai tudományfelosztás • jelzeteit gyakran összekapcsolják a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavaival (LCSH) és osztályozási jelzeteivel (LCC) • 30 nyelvre fordították le • 2000 elején 22 keresőszolgáltatás használta

42. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Dewey jellemzői: • gyakorlati jellegű • jelzetelés, tizedes törtek használata • a tízes számrendszer merev keretei között mechanikus: tíz főosztály tíz-tíz osztály tíz-tíz alosztály

43. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Dewey tudományfelosztás és jelzetek: • 100 philosophy and related disciplines • 200 religion • 300 social sciences • 400 language • 500 pure sciences • 600 technology (applied sciences) • 700 arts • 800 literature and rhetoric • 900 general geography, history, etc

44. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Dewey • közös alosztások: formai, nyelvi, földrajzi, irodalmi műfajok (nullával kezdődő számjegyek) • a nyelvek jelölése a nyelvészet és az irodalom osztályaiban megegyező számjegyekkel • a földrajzi helyek jelölésére külön függelék • a hierarchikus táblázat mellett betűrendes mutató (relatív index - a szakrendszer szerves része) 

45. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás • a fogalmak hasonlóságán és különbözőségén alapul • fogalmak alá- és fölérendeltségét fejezi ki • mindig a tágabb fogalom alá rendeli a szűkebb fogalmakat • Magyarországon a legelterjedtebb osztályozási rendszer • a természetes nyelvektől független jelzetek: számjegyekből, írásjelekből, betűkből • a tizedestörtek rendszerének szabályai szerint épül fel

46. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás • átfogó osztályozási rendszer • 60 000 osztályból és segédtáblázatokból áll • teljes kiadás négy, rövidített 20 nyelven • internetes szolgáltatásokban is alkalmazható

47. osztályozási rendszerek1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás kereshetősége • a számformátumú jelzeteknek nincsenek nyelvi korlátaik • nem felhasználóbarát osztályozó rendszer: • fogalmaira az ETO-számok természetes nyelvű feloldásait ismerve lehet keresni • a központozások / mellékjelek használata bonyolult

48. osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás tárgyszó: • nyelvtanilag szabványosított formájú, • természetes nyelven alapuló kifejezés • a dokumentum, információ lényegének, leírására alkalmas • rövid, tömör, egyértelmű

49. osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás tárgyszóként használhatók: • tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések • objektumok, élőlények, dolgok nevei • tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései • intézmények, szervezetek, testületek nevei • események nevei • földrajzi nevek • korszakok, időpontok és időtartamok nevei • személynevek, alkotások nevei • közismert rövidítések

50. osztályozási rendszerek2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás a tárgyszavak formai szabályai: • előnyös, ha főnév • jelzőt csak szerkezetben lehet használni • lehetőleg egyes számban használjuk (kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak neveit és a plurale tantum-okat) • tárgyszóalkotásnál figyelembe kell venni: • a szinonimákat (a rokon értelmű fogalmakat) • homonimákat (azonos alakú, de különböző értelmű szavakat)