Kutatási összefoglaló III.: Kvantitatív kutatás a rendezvények előtt és után

1. Kutatási összefoglaló III.: Kvantitatív kutatás a rendezvények előtt és után

2. A kutatás háttere és céljai Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – FOODLAWMENT EGYESÜLET a KEOP 6.1.0/C/09-2009-0005 szám alatt futó projektjéhez tartozó közvélemény-kutatási feladatok lebonyolításával bízta meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet. A megbízás tartalma kvalitatív és kvantitatív kutatások lebonyolítása a Kajamustra kampányhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan. Kvantitatív kutatás a rendezvények előtt és után A kutatás célja: A rendezvények hatásának vizsgálata a rendezvények látogató körében Résztvevők: a rendezvényeket megtekintő diákok A kutatás: a rendezvények előtt és után 100-100 fő személyes megkérdezésével végzett kérdőíves vizsgálat

3. A minta jellemzői rendezvény előtt rendezvény után

4. A rendezvények látogatóinak jellemzése • A kampány hatékonyságát mérő kutatások eredményeit tekintve a rendezvényeken a kelet-magyarországi egyetemisták, főiskolások átlagánál környezettudatosabb diákok vettek részt. • A résztvevők az átlagosnál tudatosabb fogyasztónak is tekinthetők, gyakrabban járnak piacra, kistermelőktől vásárolni; jellemzőbb rájuk, hogy megnézik, honnan származik a tojás, amit vásárolnak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatosságra is. • A fenntartható élelmiszerlánchoz kapcsolódó témákban is tudatosabban, környezetkímélőbben viselkednek az átlagnálés jelentősen kisebb feszültség van a náluk az elvek és a viselkedés között. • A rendezvény és a kampány témájához szorosan nem kapcsolódó, a környezettudatosságot és a fogyasztói szokásokat vizsgáló kérdések alapján azt láthatjuk, hogy a rendezvény előtti és utáni minta nagyjából megegyezik; a rendezvény előtti egy nagyon kicsivel környezettudatosabb fogyasztó, mint a rendezvény utáni: • A rendezvény előtti minta 64 százaléka gondolja úgy, hogy érdemes többet fizetni a környezetbarát módon előállított élelmiszerekért; miközben a rendezvény utáni mintában csak 58 százalékot ér el ennek aránya és 29 százalék vélekedik úgy, hogy nem érdemes többet költeni, hiszen az élelmiszerek már egyébként is nagyon drágák.

5. Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? rendezvény után rendezvény előtt

6. Önök otthon szelektíven gyűjtik a szemetet? rendezvény után rendezvény előtt

7. Amikor tojást vesznek, meg szokták nézni a tojáson vagy a csomagoláson lévő feliraton, hogy ketrecben tartott vagy szabadtartású tyúktól származik a tojás ? rendezvény után rendezvény előtt

8. Ön mennyire ügyel arra a mindennapokban, hogy egészséges élelmiszereket válasszon? (%, átlagok 5-ös skálán) átlagok

9. Környezettudatosság vs pénz Melyik véleménnyel ért inkább egyet: rendezvény után rendezvény előtt

10. A rendezvény hatása • A rendezvénynek hatása az élelmiszerfogyasztás környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos tudásban mutatható ki: • Egy, a kiállítás témái közül kiragadott kérdéssel vizsgálva a tudásszintben bekövetkezett változásokat, azt láthatjuk, hogy a rendezvény hatására jelentősen nőtt a fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos ismeretszint: 35-ről 51%-ra nőtt azok aránya, akik tudják, hogy 1 kg marhahús előállítása környezetszennyezőbb, mint 1 kg csirkehúsé. • Gyengén nőtt azok aránya is, akik szerint környezetvédelmi szempontból fontos, hogy biogazdálkodásból származó élelmiszert válasszunk, és azoké is, akik szerint csökkenteni kell a húsfogyasztást az élelmiszerlánc fenntarthatósága érdekében. • A kimagasló többség által eredetileg is fontosnak tartott magatartásformák (környezetbarát csomagolású élelmiszer vásárlása; magyar termék vásárlása) terén a rendezvény nem változtatott a véleményeken, illetve ezzel kapcsolatos tudáson.

11. Ön hogy tudja, egy kilogramm marha vagy egy kilogramm csirkehús előállítása környezetszennyezőbb? rendezvény előtt rendezvény után

12. A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? rendezvény előtt rendezvény után

13. A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? rendezvény előtt rendezvény után

14. A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? rendezvény előtt rendezvény után fontos

15. A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? rendezvény előtt rendezvény után fontos

16. Feszültség az elvek és a viselkedés között Azok aránya, akik fontosabbnak tartják a szempontot, mint amennyire figyelembe veszik a mindennapi gyakorlatukban

17. A különböző érdekelt csoportok mekkora szerepet töltenek be az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóságának elérésében? (átlagok 5 fokú skálán) rendezvény előtt rendezvény után

18. A környezettudatos viselkedés társadalmi-demográfiai és attitűdbeli összetevői • A kelet-magyarországi lakossági mintában azt láthattuk, hogy a nők valamivel környezettudatosabb magatartásformát követnek, mint a férfiak. A rendezvény látogatóinál nem találunk ilyen összefüggést, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy a látogatók az átlagosnál környezettudatosabbak és a férfiak közül is azok jöttek el, akiknek fontosabb a környezetvédelem. • A rendezvények látogatói elsősorban egyetemisták voltak, mindössze hét százalék a nem diákok aránya és a minta 81%-a 24 éves vagy fiatalabb emberekből áll; de még itt is kimutatható, hogy az életkor előrehaladtával nő a környezettudatos viselkedés valószínűsége. • Az egészséges táplálkozás és a tudatos fogyasztói viselkedés a látogatók között is erősen meghatározza, hogy mennyire viselkednek környezettudatosan az élelmiszervásárlás során: az egészséges táplálkozásra odafigyelők között jóval nagyobb arányban találunk környezettudatosakat, mint a kevésbé odafigyelők között és azok, akik tojás vásárlásakor megnézik annak származását, nagyobb valószínűséggel vesznek figyelembe környezetvédelmi szempontokat is a vásárlásaik során.

19. A környezettudatosság csoportjai (az egyes magatartásformák átlagai két, klaszteranalízissel létrehozott csoportban*) *A módszer a csoportok kialakítása során a különböző magatartásformákat együtt veszi figyelembe.

20. A környezettudatosság* társadalmi-demográfiai összefüggései, valamint összefüggései egyéb tényezőkkel *A kampányhoz kapcsolódó környezettudatos magatartásformákból klaszteranalízissel képzett csoportok alapján.

21. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!