GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK

1. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CSR HUNGARY 20082008. október 30.

2. Gazdasági szabályozók Gazdasági szabályozók

3. Gazdasági szabályozók Termékdíj – Betétdíj Gazdasági eszközrendszer átalakítása Cél Keletkező hulladékok csökkentése Keletkezett hulladék mennyiség nagyobb arányú hasznosítása Szabályozási rendszer fejlesztése EU szabálysértési eljárásnak megfelelő rendszer Újrahasználat mellett a hasznosítás erőteljesebb ösztönzése Betétdíj alkalmazásának ösztönzése – az újrahasználható betétdíjas kereskedelmi csomagolás termékdíjmentes (gyártó és kereskedő)

4. Gazdasági szabályozók Zöld közbeszerzés Cél: példamutatás - piac befolyásolása környezetbarát termékek és szolgáltatások Cselekvési Terv Központosított közbeszerzések (néhány kiválasztott „zászlóshajó”-termék; építési tenderek, papír, elektronikai berendezések, stb.) EMAS, ISO 14000 tanúsított beszállítók, öko-címkés termékek Tapasztalatok alapján közbeszerzési szabályok módosítása Adórendszer zöldítése Cél: Csak a környezet használója fizessen Adóreform keretében – a szerkezet átalakításával Összterhek ne növekedjenek Kompenzálás a terheléstől független adók csökkentésével (pl. munkaerőt terhelő adók és járulékok)

5. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás

6. Stratégiai célok • A megelőzés, az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján, a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét • a technológia fejlesztésével (tiszta technológiák alkalmazásával), • a termékek fejlesztésével (minimális hulladéktartalmú, illetve hulladékként jól hasznosítható termékek előállításával) • A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása: • a hulladék ismételt felhasználása, • a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítése, • a hulladék energiahordozóként való felhasználása. • Ártalmatlanítás • Gyártói felelősség elve

7. Hulladékgazdálkodás Települési hulladék KEOP fejlesztési támogatások Megelőzés (házi komposztálás, újrahasználati központok, szemléletformálás) Szelektív gyűjtés (általánossá tétel, hatékonyság növelés) Szerves hulladék (komposztálás, biogáz előállítás, mechanikai-biológiai kezelés) Folyékony hulladék kezelés – szennyvízkezelési program KEOP-ROP támogatás Nem megfelelő lerakók bezárása; 1500 db lerakó rekultiválása (ROP-ból 650 MFt alatti helyi kisprojektek) SZJA 1% Elhagyott hulladék, illegális lerakás felszámolása – sikeres pályázat

8. Célkitűzések I. • A 2009-2014 közötti tervezési időszak végére • A képződő hulladék mennyisége ne haladja meg a 2000. évi szintet • A hulladék anyagában történő hasznosítási aránya emelkedjen • Az energetikai hasznosítás aránya nőjön

9. Célkitűzések II. • Ne kerüljön lerakásra • csak a nem hasznosítható hulladék • a gumiabroncs hulladék 2003-tól • A nem megfelelő lerakók legkésőbb 2009-ben kerüljenek bezárásra • A biohulladék lerakásának arányát csökkenteni kell (2016-ig 35%-ra)

10. Elkészültek a hulladékkezelési programok • A biohulladékot hasznosítjuk, nem visszük lerakóra (2005-ben már 38%-ot) • Az ipari hulladék 30 %-át hasznosítjuk • A PCB-tartalmú berendezéseket 2010-ig lecseréljük • A csomagolási hulladékot hasznosítjuk (2012-ben 60%-ot)

11. További feladatok • Erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét. • Fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét. • Gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését. • Támogatni kell a helyi, illetve a helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására.

12. Éghajlatváltozási stratégia

13. Az EU klímapolitikája • Európai Tanács 2007. májusi döntése: • EU 1990-hez képest 2020-ra 20%-kal csökkenti a kibocsátásait • Globális összefogás esetén az EU 30%-os kibocsátás-csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest. • Ennek érdekében: • 2020-ra megújuló energia EU átlagban 20%, • bioüzemanyag részaránya 10% legyen.

14. Magyar kibocsátási célok Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: • az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; • 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

15. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Miért fontos? • Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok • Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni • A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, gazdaságot • A nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik • Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban • A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés)

16. Kapcsolódás más hazai stratégiákhoz • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció • Országos Területfejlesztési Koncepció • ÚMFT • Nemzeti Környezetvédelmi Program II. • Magyarország Energia Stratégiája • Megújuló Energia Stratégia • Energiahatékonysági Cselekvési Terv Fontos az összhang!

17. A NÉS szerkezete, intézkedései Mitigáció Adaptáció • Helyzetkép • Jövőkép • Lehetőségek a szektorokban Helyzetértékelés, célok, intézkedések • vízgazdálkodás, • Mezőgazdaság • erdőgazdálkodás, • egészségügy, • természetes élőhelyek, • épített környezet és infrastruktúra. végrehajtás

18. NÉS intézkedései ÜHG csökkentés: • potenciál az egyes ágazatokban • milyen eszközökkel érhető el kibocsátás-csökkentés • állami eszközök lehetséges köre Alkalmazkodás: Helyzetértékelés, célok, intézkedéseka köv. szektorokban: vízgazdálkodás,mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, egészségügy, természetes élőhelyek, épített környezet és infrastruktúra. A NÉS folyamata: • A 2007. évi LX. tv. Rendeli el • Első stratégia: 2008-2025-re szól • 2008. március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a NÉS-t • A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el • A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek

19. Zöld Beruházási Rendszer • Mo. rendelkezik többlettel, tárgyalásokat folytat. • Kiotói egységek – állami vagyon, amelynek vagyonkezelője a KvVM miniszter. • A bevételek csak igazolt kibocsátás csökkentésre fordíthatók pályázati rendszerben. • Támogatandó területek: • Energiahatékonyság a lakossági és közületi szektorban: • meglévő épületek felújítása, épületgépészeti modernizációja, épületszigetelés, nyílászáró-csere… • új épületek (alacsony energia-igényű épületek, passzív-házak) • Távfűtés hatékonyságát növelő intézkedések • Megújuló energia felhasználás támogatása • Közvilágítás korszerűsítése • Közlekedési szektor, pl. biogáz hasznosítása közlekedési célra

20. Megújuló energia

21. Kihívások a magyar energiapolitikában • Energiaimport függőség (több mint 70%) • Ellátásbiztonság • Az energiahordozók drágulása • Az éghajlatváltozás kezelése • Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

22. Uniós stratégiai célok (3 x 20 %) ET 2007. márciusi ülése, EU energia-klíma csomag: • EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait • Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest • Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) • A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni • EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra

23. Megújuló energiaforrások Új EU irányelv tervezet • Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét, • Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is, • A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet-bizonyítvány rendszert vezet be, • A tagállamok közötti kereskedést az eredet-bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

24. Új EU irányelv tervezet • A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra, • Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra, • A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni, • Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja, • A tervezet a bioüzemanyagok termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

25. Hazai stratégiák, programok • Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, 2008-2020 konkrét intézkedések, programok, célok • Az új stratégiát 2008. szeptember 3-án fogadta el a kormány • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2008-2016) • NÉS (2008- 2025) Kiemelt cél a fenti stratégiák összehangolása • A jelzett stratégiák, tervek keretét „ Magyarország energiapolitikája 2008-2020”-című stratégia adja

26. Megújulók hazai helyzete, 2006. • Összes megújuló energiatermelés: 4,7% • Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) • Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, 2006-ban ez 1,7% volt Megújuló energiafelhasználás 2006-ban (55 PJ) • 47% tüzifa • 38,3% egyéb biomassza • 1,7% bio-üzemanyag • 0,8% biogáz • 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia • 0,3% szélenergia • 0,2% napenergia • 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része

27. Pályázati lehetőségek

28. Környezetvédelmi pályázati lehetőségek • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): • Környezet és Energia OP, • Gazdaságfejlesztési OP, • Regionális OP-ok • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) • Európai Területi Együttműködés (ETE) • Nemzetközi Finanszírozási Alapok

29. Környezeti és Energia Operatív Program • Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) • Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, víz-gazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) • Természeti értékeink jó kezelése • Megújuló energiahordozók növelése • Hatékonyabb energiafelhasználás • Fenntartható termelési és fogyasztásiszokások ösztönzése • Projekt előkészítés • Technikai segítségnyújtás

30. KEOP 2009-2010-es Akcióterv prioritásai • Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése 1.2.0. Szennyvíz-elvezetés és tisztítás 1.3.0. Ivóvíz-minőség javítása • Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) 2.1.1. Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések 2.1.2. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések 2.2.3. Ivóvízbázis-védelem 2.3.0. Rekultiváció 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése • Természeti értékeink jó kezelése 3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése 3.3.2. Élőhely-védelem, vonalas létesítmények kiváltása • Megújuló energiahordozók növelése 4.1.0. Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása • Hatékonyabb energia felhasználás 5.1.0. Energetikai hatékonyság fokozása 5.2.0. Harmadik feles finanszírozás • Fenntartható termelési és fogyasztásiszokások ösztönzése • Projekt előkészítés • Technikai segítségnyújtás

31. KEOP prioritásai

32. KEOP prioritásai

33. Vállalkozásokat érintő környezetvédelmi fejlesztések

34. Eddig beérkezett KEOP pályázatok

35. Vállalkozásokat érintő környezetvédelmi fejlesztések Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP 2.1.4.) - Cél: környezetvédelmi szemléletmód, fenntarthatóság figyelembevétele bekerüljön a kkv-k működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé - 2008-ra rendelkezésre álló összeg: 4,9 milliárd Ft - Támogatás mértéke: 50% (5 millió - 50 millió Ft) - Jelentkezők várható száma 2008-ban: 150-200 kkv - Pályázhatnak: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók - Támogatható tevékenységek: -Környezetközpontú technológiai fejlesztés (Anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák; BAT; alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák; környezetbarát csomagolástechnológia)és ahhoz kapcsolódó -Fenntarthatósági tematikájú, ill. környezetirányítási belső auditor képzés és/vagy -A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás és/vagy -Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése - Pályázatok benyújtása: 2008. július 18-tól 2008. december 15-ig - Pályázatok elbírálása: folyamatos

36. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2009-2010 Akciótervek prioritásai Véglegesítés alatt, a társadalmi egyeztetés függvényében még változhat

37. Környezetvédelmi fejlesztések a ROP-okban • Belterületi bel- és csapadékvíz rendezés; • A 2000 Le alatti agglomerációk és települések szennyvízkezelése (2000 Le felett KEOP); • Rekultiváció - szilárd hulladék lerakó (650 M Ft feletti rekultiváció esetén KEOP), dögkutak, dögterek, települési folyékony hulladéklerakó • Barnamezős beruházásokhoz kapcsolódva a szennyezett területek kármentesítése • Ökoturisztikai fejlesztések • Települési zöldterületek fejlesztése • Középületek azbesztmentesítése • Környezetbarát térségi közlekedés fejlesztése • Vizeink mennyiségi és minőségi védelme intézkedés regionális jelentőségű vízvédelmi területeken (országos jelentőségű víztestek esetén KEOP) : • Meder rehabilitáció a „jó állapot” elérése érdekében – vízpótlás, vízminőség javítása, rehabilitáció (vízfolyások- tározó építés és rekonstrukció, meder és hullámtér rehabilitáció-,, tavak, holtágak, mellékágak) • Felszíni és  felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása, • Vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” elérése érdekében

38. ÚMVP környezetvédelmi vonatkozásai - Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (támogatható az energiahatékony, környezetkímélő gépbeszerzés, megújuló energia felhasználása, energetikai célú ültetvények telepítése) - A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra (támogatható pl. a víz és energiatakarékos öntözés kialakítása) - A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések (pl.: Agrár- környezetgazdálkodási kifizetések intézkedés) - Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések (pl.: Erdő- környezetvédelmi kifizetések intézkedés, Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés) - Falumegújítás és -fejlesztés intézkedés - A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése (pl.: A kulturális örökség megőrzése alintézkedés)

39. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!