1 / 16

III. Napóleon és Bismarck, a német egység

III. Napóleon és Bismarck, a német egység. A kor kihívásai. Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága Forradalmak Krími háború a rendszer bukása Ausztria szigetelődött el Olasz egység Német egység Belső ellentétek is 1864. 1866. 1870. III. Napóleon. I. Napóleon unokaöccse

gilles
Download Presentation

III. Napóleon és Bismarck, a német egység

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. III. Napóleon és Bismarck, a német egység

  2. A kor kihívásai • Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága • Forradalmak • Krími háború a rendszer bukása • Ausztria szigetelődött el • Olasz egység • Német egység • Belső ellentétek is • 1864. • 1866. • 1870.

  3. III. Napóleon • I. Napóleon unokaöccse • Carbonari • 1848. népszavazással elnök lett • 1851. puccs • 1852. dec. 2. császárra koronázzák • „Keresztények védelmezője” (Levante, Török Bir., Róma) • Monarchisták és felső osztályok támogatták • Gazdasági és szociális stabilitás • 1861. után liberális és szociális reformok

  4. Nem fogadták el legitim uralkodóként (bécsi rendezés?) • Mindig félt a külföldi beavatkozástól • Párizs új arcot kap – Haussmann báró • Külpolitika cél – bécsi rendszer bukása • Forradalmár, mert kiállt a népek önrendelkezése mellett • Algéria – állampolgárságot ad • Olaszok, lengyelek támogatása • Kongresszust szeretett volna EU újra rajzolására (1856-ban elnökölhetett)

  5. Későn értette meg, hogy a bécsi rendszer Fro-t is védte • Német Szövetség nem volt egységes és veszélyes • 1860. Nizza és Savoya – NBr ellenérzései • Francia ellenes érzés No-banMagenta és Solferino miatt • 1863. lengyel forradalom támogatása – Oo nem lesz szövetséges • 1859. Villafranca miatt nem értesítette Piemontot • A német egység kialakulásának nem tudott ellenállni

  6. Német egység • 1806. NRCS vége • Liberális eszmék, nyelv, kultúra – abszolút monarchiák ellen • 1818. vámunió – Poroszország a vezető • Csökkentette a versenyt és ellenségeskedést az államok között • 1815-ben még Ausztria lett volna a vezető, de lassan fejlődik • Dualizmus: kisnémet, nagynémet egység

  7. Nacionalizmus már a napóleoni háborúk alatt • A francia megszállás alatt végső soron egy államban éltek • Közös érdek lett a franciák kiűzése • 1813. Lipcse • 1815-ben Ausztria vezetésével, de frankfurti központtal létrejött a Német Szövetség • Felerősödött a kérdés, hogy ki legyen a vezető • A kulturális identitás egyre inkább territoriálissá válik • Utak, vasutak

  8. 1848. frankfurti parlament kísérlete az egyesítésre • Alkotmány • IV. Frigyes Vilmosnak ajánlották a koronát • Kisnémet megoldás • Erfurti Unió • 1850. olmützi dekrétum • Az egyesítés a bécsi rendszer alapjait érintené és befolyási övezeteket alakítaná át • Poroszország hatalma folyamatosan növekedett

  9. 1859. Poroszo a hadsereg újraszervezése • 1862. Bismarck • 1864. Ausztriával szövetségben Dánia ellen • Schleswig-Holstein • A többi nagyhatalom nem tett ellenlépéseket • Fro célja Ausztria és Poroszo háborúja volt (poroszokat gondolta gyengébbnek) • 1866. olasz szövetségben porosz háború az osztrákok ellen • Ausztria üzent hadat – Königgrätz

  10. Prágai béke • Német államok nem támogatták a háborút, gyors béke kellett • Oroszország is veszélyes volt • Kisnémet egység előtt megnyílt az út • Schleswig-Holstein, Hannover, Hessen, Frankfurt – Poroszo annektálta • Észak-német Szövetség • Dél-németek függetlenek, de külső támadás esetén kötelezőek segíteni Poroszo-t

  11. Bismarck ellenfele III. Napóleon lett • Szükséges volt a francia hadüzenet • III. Napóleon szövetségest keresett • Ausztria nem lehet – Kiegyezésre figyel, és ellenség • Balkán lett a célja • Poroszország már nem békíthető • Oroszország 1863. miatt nem • Olaszok a saját politikájukkal voltak elfoglalva • Háború kirobbantója a spanyol utódlás • Emsi távirat

  12. Kedvező nemzetközi helyzet • III. Napóleon támadott – miért? • Krími háború a háttér • Átalakult hadviselés és tervezés • Oo-nak ki kellett hevernie, NBr közvélemény nem akart háborút • Fro lett a domináns • Gyarmatbirodalom, gazdasági fejlődés • Ausztriának folyamatos problémái a nemzetiségekkel

  13. Az ipari forradalmat a poroszok használták jobban ki • Oktatás, kiképzés és sorozás • Szervezés, id. Moltke • Akadémia és előre készített haditervek • Vasút és mozgósítás • Folyamatos alakítás, fejlesztés • Frotámadott, mert azt gondolta még erősebb • 1870. szeptember 4.

  14. Párizsban megbukott a császárság • A köztársaságiak még tartják magukat • 1871. január 18. Versailles • Elzász és Lotaringia • Németország a kontinentális Európa legerősebbje • De: Oroszország terjeszkedik és tart No-tól • Ausztria és Olaszois közeledik

  15. Következmények • Franciaország helyett Németország • Külpolitika visszatért a XVII. századi versengéshez • Az ipari technológia miatt most már veszélyes • Bismarck – szociáldarwinizmus – erősebbnek és stabilabbnak kell lenni • Realpolitik: nemzeti érdeket reálisan kell vizsgálni • Pl: Ausztria nem fogadja el a porosz hegemóniát, meg kell gyengíteni • Franciaországot is el kell szigetelni

  16. Német egység alapja nem az önrendelkezés, hanem a hatalom • Rugalmas külpolitikával lehet a rendszer stabilitásának keretei között • De megmerevedett • Kevés szereplő maradt • Fro kibékíthetetlen • Bismarck politikája túl bonyolult

More Related