Gettósodás és következmények az aprófalvak világában

1. Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO

2. A szocializmus öröksége • Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció • A cigánytelepek felszámolása során kedvezményes kölcsön lehetősége az aprófalvakban Aprófalvak társadalma kétfelé mozog • lakónépesség erőteljes csökkenése – elöregedett aprófalu • fiatal, több gyermekes cigány népesség költözik a faluba – gettósodó aprófalu

3. Lakóhelyi szegregáció jellemző mintái a rendszerváltás előtt • Külterületi lakott hely, cigánytelep • „hagyományos” cigánytelep a falun belül • CS-házas telep a falun belül vagy a falu határában • Szegregált utcák, falurészek Ezekben az esetekben a települési (munkahelyi, oktatási) térben jelen vannak más társadalmi csoportok képviselői is – mintaadó réteg jelenléte • gettósodott aprófalu

4. Gazdasági, társadalmi változások a rendszerváltás után • Gazdasági szerkezetváltás, munkahelyek számának drasztikus csökkenése – regionális egyenlőtlenségek felerősödése. A munka eltűnése. • Település nagyság és a településeken élők státusza között egyes vidékeken erős összefüggés, azaz: alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja az aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen felülreprezentáltak • Lakóhelyi szegregáció erősödése, gettósodó települések térséggé szerveződése, amelyek tartós munkanélküliség, szegénységgel, alacsony iskolázottsággal, a cigány népesség magas arányával jellemezhetőek.

5. A települési lejtő legalján A települések alsó decilise, ahol: az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb ÉS a fiatal korú népesség aránya a legmagasabb ÉS az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb

6. A települések alsó decilise

7. A települések társadalma a lejtő legalján

8. A települések alsó decilise • A települések alsó decilisébe tartozó települések foglalkoztatottsági, demográfiai, iskolázottsági jellemzői legalább 30%-ban eltérnek az országos átlagtól. • Az 1990-es népszámlálás szerint csak 11 településnek volt ennyire szélsőséges a mutatója. • Az alsó decilisbe tartozó települések mindegyike gettósodónak tekinthető

9. A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása megyénként

10. A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása településnagyság szerint

11. Gettósodás az ezredfordulón • A gettósodott települések összefüggő területet alkotnak – gettósodó térségek kialakulása • Bár a gettósodott települések nagyobb része továbbra is kistelepülés, de a gettósodás településmérettől független jelenség lett, már nemcsak nagyobb településeket, hanem kisebb városokat is érint. • A Dunántúlon a gettósodás nem lép ki a kistelepülési méretből, az ország észak-keleti megyéiben érinti a nagyobb településeket, városokat.

12. Következmények: a kirekesztés társadalmi ára .

13. „Mi csak a feszültségeket tudjuk csökkenteni és elkerülni a konfliktusokat.” (munkaügyi kirendeltség vezetője)

14. A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli • Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése. • Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól). • Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda. • Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése.

15. „Itt le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki megszületik, felnő, leéli az életét és meghal anélkül, hogy elhagyná a települést”

16. A többségi társadalom mintái eltűntek a települések életéből A személyes, gazdasági és intézményes kapcsolatok megszűntek a többségi társadalommal Településre érkező források elosztása helyben, a helyi érdekeknek megfelelően történik Függőségi rendszerek a településen belül a gettó kialakította a saját szabályait, amelyek lényegesen eltérnek a többségi társadalom által követettektől