Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

Gondolatok a makrogazdasági stabilizációról és a versenyképességrőlegy évtizeddel az 1995. évi stabilizációs program után Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

„ …előadásában lehetőség szerint térjen ki a következő kérdések értékelésére is:” • „Minek tudható be a magyar gazdaság mikro- és makroszintű versenyképességének romlása az elmúlt 3 évben?” • „Milyen gazdaságpolitikai lépések segítenék elő a költség- és ár-versenyképesség javulását?” Ezek nem igazán jól feltett kérdések: - tisztázni kell, hogy a versenyképesség egyáltalán romlott-e (és ha igen, milyen értelemben); - nem magától értetődő, hogy a gazdaságpolitika a) egyáltalán képes-e tartósan befolyásolni az ár- (költség-) versenyképességet, s ha képes rá, milyen áron; b) ha képes is (lenne) rá, miért az ár/költség-versenyképesség, nem pedig a versenyképesség más elemeinek javítására kell törekednie?

Négy másik kérdés – amiről szó lesz: • Hogyan – milyen hatások révén – csökkentette a Bokros-csomag a külső és a belső egyensúlyhiányt 1995-96-ban? • Romlott-e a magyar gazdaság makrogazdasági versenyképessége az elmúlt években? (Igen is, meg nem is: ma még nincs világos válasz) • Ma lehetne-e, illetve kívánatos lenne-e az 1995-ben alkalmazottakhoz hasonló módszerekkel csökkenteni a belső és külső egyensúlyhiányt, ill. javítani a külső versenyképességet? (Nem) • Mégis, lehetne-e valamit tenni a külső egyensúlyhiány csökkentése, ill. a versenyképesség javítása végett? (Igen)

I. Hogyan hatott a ’95-ös stabilizációs csomag? • Leértékelés+csúszó árfolyam+vámpótlék • Nominális + de facto leértékelés [NER(df) ] • Meglepetés-infláció  • Közvetlen külker hatás: X bevétel  M költség , de kérdés: versenyképességet is javította-e? • Fiskális hatás: • Elsődleges kiadások reálértéke sokkal jobban csökken (-16%), mint bevételeké (-6%)(vámbevétel reálértéke nagyon nő: +32%)elsődleges egyenleg erősen javul (-2,7-ről +1,6ra); • Nettó seigniorage-bevétel is nő (GDP -0,8%-ról 1,3%-ra) • Belföldi jövedelmi, fogyasztási, beruházási hatás: Miközben GDP+1,5%, házt. jövedelmek reálértéke -6%, fogyasztás -7%, összes beruházás (-4,3)  belföldi felhasználás (-3,1%)

A 12 havi fogyasztói árindex (CPI, bal tengely) és nominális-effektív árfolyam index (NEER, jobb tengely) Forrás: MNB

1994-97 + az év/év CPI % 28,2% 18,8% 23,6%

A leértékelések (+vámpótlék) a vártatlan infláció révén csökkentették a fiskális hiányt és a belföldi felhasználást  javították a külső egyensúlyt, de a nemzetközi versenyképességet is javították-e? • A külső egyensúly (a nettó X/GDP) kb. 4,5% pontnyi javulását (94-ről 95-re) nem tudjuk tényezőkre bontani, de: • ki tudjuk mutatni a két hatás eredőjét külön az X-ban és az M-ban • X külső versenyképességét is vizsgálni tudjuk • A kevert hatás mutatói • X/GDP %-os változása 95’évi áron • M/GDP %-os változása 95’évi áron • A versenyképesség mutatói • ár/költség-versenyképesség (REER-mutatók) • a piaci részesedés alakulása (összes vs. SITC-7)

Az import/belföldi felhasználás és az export/GDP (NSZ= áru és szolgáltatás) 1995. évi árakon Forrás: KSH

Ár-versenyképesség: A CPI és GDP-deflátor alapú REER (1994=100) Relatív GDP-deflátor Relatív fogyasztói árindex Forrás: EU Bizottság

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER Forrás: EU Bizottság Fajlagos munkaerő- költség (a gazdaság egésze) Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban(Ez átvezet az aktuális kérdéshez: romlott-e Magyarország versenyképessége a közelmúltban?) % % Teljes extern importban SITC 7 extern importban Forrás: EUROSTAT

Összefoglalva: az 1995. évi stabilizációs program nyomán • A hazai X külső piaci részesedése emelkedett  • Nemcsak a jövedelmek „elinflálása”, hanem az ár-alapú (átmeneti), illetve költség- (ULC-) alapú versenyképesség (tartós) javítása révén is hatott; • A kettőnek azonban van közös része: 1994-hez képest 1995-96-ban a nominális bérek 32%-kal, az árak 58%-kal, emelkedtek; a fogyasztói reálbérek 17%-kal csökkentek (a forint kb 50%-kalleértékelődött) • Később a termelékenység javulásától erősen elmaradó EUR-béremelkedés is hatott

II. Romlott-e az elmúlt években a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége? Egyáltalán: Mi a versenyképesség? • Következmények felől tekintve: • Külső egyensúlyhiány? [Mi áll mögötte] • GDP relatív növekedése? • Export relatív (más országokéhoz viszonyított) növekedése  • Piaci részesedés változása  • Tényezők felől tekintve: • Ár, illetve költség-versenyképesség • Komplex (intézményi, gazdaságpolitikai, társadalmi, kulturális…) • Ha a következmények és az ár-, ill. költség-versenyképességi tényezők között diszharmónia, ellentmondás van: • Nem ár, illetve nem költség-versenyképesség változott

Mi áll a külső egyensúlyhiány hátterében? Három belföldi szektor nettó finanszírozási igénye a GDP%-ában (2003-2004-ben egyértelmű: „ikerdeficit”) % (-) Forrás: MNB

Milyen mutatók jelezhetik, hogy a külső egyensúlyhiányt a makrogazdasági versenyképesség hiánya okozza? • A GDP (relatíve) stagnál, visszaesik • Az export stagnál, visszaesik, piaci részesedés csökken • Vajon ezt látjuk-e Magyarország esetében az elmúlt években?

A GDP és az export (áru+szolg.) volumenének növekedése (1995=100) GDP Áru és szolgáltatás kivitel Forrás: EUROSTAT

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban(A részarány-emelkedés lassult, de nem állt meg) % % Teljes extern importban SITC 7 extern importban

CPI és GDP-deflátor alapú REER(Ár-versenyképesség; az emelkedés romlást jelez) GDP deflátor CPI= fogyasztói árindex

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER Fajlagos munkaerő- költség (a gazdaság egésze) Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban

A feldolgozóipari költség-versenyképesség (munkavállalói jövedelem/BHÉ) szintje EUR-ban és vásárlóerő-paritáson (nem GDP_ PPP, hanem „áruk” PPP) BHÉ: PPP-n BHÉ: EUR-ban Forrás: AMECO alapján saját számítás

Tanulságok (Romlott-e a versenyképesség az elmúlt években?) • Igen: relatív ár- és költségszintünk emelkedett [de nem világos: ebből mennyi a „jó” ( ár, ill. bér- konvergencia), illetve „rossz” (versenykép. romlás)] • Nem: tavaly kb. 17%-os X volumen növekedés; piaci részesedés emelkedés; továbbra is kimagasló arány EU gépimportjában • Jelentős szerkezeti problémák (pl. agrár/élelmiszer X-ban és M-ban, a dollár-piacokra irányuló X-ban; a KKV X-ban), de ezeket lehet-e, kell-e makrogazdasági eszközökkel kezelni?

III. Ma a 10 évvel ezelőttihez hasonló arányú a külső egyensúlyhiány: meg lehetne (kellene-e) ismételni a 95-ös programot? NEM • Lehetne-e? Nem: az árfolyam nem áll közvetlen gazdaságpolitikai ellenőrzés alatt; vámpótlék:  • Kellene-e? Nem: • nincs krízis; • az infláció újbóli feltornázása az elmúlt évek áldozatait hiábavalóvá tenné; • az újabb dezinflációs periódus (EMU-csatlakozás) sokkal költségesebb (mert hiteltelenebb) lenne • Mit nem kellene és mit lehetne tenni (nincs csodafegyver)

Mit nem lehet/kell tenni (példák) • Az árfolyammal: közvetlenül semmit - az alapkamatot megfontoltan (a dezinflációs kilátásokkal, ill. kockázati felár-mérséklődéssel összhangban) csökkenteni • A háztartási nettó megtakarítási hajlandóság sem áll kormányzati befolyás alatt (ne fűzzünk illúziókat „megtakarítás-ösztönző” lépésekhez) • Most nem az adócsökkentéseknek van itt az ideje

Mit lehetne tenni? • Mivel külső egyensúlyhiány  belső szerkezeti egyensúlyhiány, az államháztartási deficit szerkezeti okait kellene kezelni (fontos a sorrend): • Csak ez tenné lehetővé a munkára rakódó közterhek csökkentését (leginkább ezek húzzák le a hazai költség-versenyképességet) • Az államnak a versenyképességnem-ár (-költség) típusú elemeire kellene összpontosítania (az államgépezet lássa el a feladatait; beruházás a fizikai és humán tőkébe) • Ár- és költség-versenyképesség: a béreknek nemcsak a termelékenységgel, hanem a felgyorsult dezinflációval is összhangban kellene alakulniuk – ebben a kormány fontos koordináló szerepet vállalhatna.

Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem