230 likes | 320 Views
Kárpátalja etnikai arculatának változása 1945-1990 között. Sipos Mónika Debrecen, 2009.november 13. Kárpátalja. Területe: 12.800 km 2 Lakossága: 1.245.500 fő. Magyarok száma: 151.516 fő, a lakosság 12,1 %-a (2001). Népsűrűség: 97 fő /km 2 Közigazgatás: 13 járás, 19 város.
E N D
Kárpátalja etnikai arculatának változása 1945-1990 között Sipos Mónika Debrecen, 2009.november 13.
Kárpátalja • Területe: 12.800 km2 • Lakossága: 1.245.500 fő. • Magyarok száma: 151.516 fő, a lakosság 12,1 %-a (2001). • Népsűrűség: 97 fő /km2 • Közigazgatás: 13 járás, 19 város.
Kárpátalja magyar lakosságának járásonkénti arányszámai
Népszámlálások a szocializmus ideje alatt • Népesség kategóriái: • Jelenlévő: a számlálás idején az adott területen tartózkodott. • Állandó vagy megtelepedett: Állandó jelleggel lakott egy adott helyen. • Jogi vagy bejegyzett: Hivatalosan bejegyzettként él az adott területen. • Lehetőség a nemzetiségi arányok manipulálására.
Keleti irányú migráció • Őshonos lakosság nemzetiségi arányainak átalakulása. • Munkavállalás vagy letelepedés a messzi Szovjetunióban- kényszer vagy idénymunka? • Magyarok diszkriminációja a mezőgazdaságban: „Magasan képzett” oroszok, ukránok betelepítése. • Szovjet szakemberek Kárpátalján.
Tudatosan megtervezett lakosságkeverés I. • Szovjet tervek az önkéntes áttelepítésre - az erőszakos kitelepítésre. • Földreform: Ruszinok, ukránok betel-pítése a magyar községekbe - cél: Magyar etnikai egység megbontása. • Ősi magyar városok eloroszosodása, elukránosodása.
Tudatosan megtervezett lakosságkeverés II. • A kárpátaljai frissdiplomások kezdő „karrierje” a Szovjetunióban – kötelező kormányrendelet. • 1-2 éves katonai szolgálat messze a hazától. • Magyarok a FÁK országaiban: Közel 20.000 magyar él a egykori Szovjetunió térségében.
A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban
A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban
Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között
Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között
A nemzetiségi összetétel változásai Kárpátalján 1946-tól napjainkig (%-ban)
Változások I. • Ukránok: • Legtragikusabb változás 1946-ban: 82,3%-nyi ukrán megjelenése- hivatalosan ukránnak nyilvánították a ruszinokat. • Oroszok: • 1946 után betelepítés,80-as évektől kivándorlás. Arányuk 2001-ben2,5%, negyedik legnagyobb. • Románok: • Moldován elnevezés, 1989 óta csökkenés, mára újra növekedés, 2001:2,6%.
Változások II. • Németek: • Arányuk 1958-ig nőtt, Azóta csökkenés- hazavándorlás- érdemes lett németnek lenni. 2001:0,3%. • Csehek és szlovákok: • 1974-1989 növekedés, azóta csökkenés-jelentős kivándorlás. 2001:0,5%. • Romák • Nincs megbízható pontos adat a számukról. • Alábecsülik arányukat. • 2001:1,1%.
Betelepülés után kitelepülés • 1989 szerepe: • 1989.március1. Az Asztély - Beregsurány határátkelő megnyitása. • Határok átjárhatóvá válása. • Idénymunka vagy letelepedés? • Célországok: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Izrael, Németország, USA.
Magyarok Kárpátalján • Magyarok aránya 1946-ban a legminimálisabb: Okok: • („malenykij robot”, megfélemlítések, háborús veszteség.) • 1989- óta folyamatos csökkenés, szülőföld elhagyása). • 1959-1989-ig a magyarok abszolút száma emelkedett.
Magyarok kivándorlása • 1989-ben 2735-tel kevesebb fő mint 1979-ben. Visszaesés okai: • Magas halálozási arány • Kevés születés • Asszimiláció • Migráció • Munkaképes, magasan képzett lakosság elvándorlása.