A hasznosítás fejlődésének mozgatói

1. A hasznosítás fejlődésének mozgatói • Eszközei kiforrottak és sokszorosan kipróbáltak. Megvalósításának műszaki kockázati nem jelentősek. • Az üzeme gazdasági szempontból stabil, termelési költségei alacsonyak, a legkisebb termelési költségű villamos energia termelési mód. • A villamos energia termelés gazdasági kockázata alacsony, az üzem független a tüzelőanyag ármozgásoktól. • Többnyirenem támogatás igényes, képes az önfinanszírozásra. • A létesítmények és berendezések élettartama más erőmű típusoknál hosszabb és az élettartam megnövelhető. • A vízenergia tiszta, megújuló, természeti erőforrás és önmagában mentes a számottevő környezeti hatásoktól. • A vízenergia hasznosítás jelentős mértékben részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében. • Helyi forrást hasznosít, így az energiafüggőséget csökkenti. • A megvalósítása helyi tudásra és eszközökre alapozható, így a helyi infrastruktúra fejlesztés mellett a helyi foglalkoztatottságot javítja. • Biztosítja a komplex infrastruktúra fejlesztés feltételeit (élelmiszer termelés, ivóvíz, vízi közlekedés, árvízvédelem).

2. A vízenergia hasznosítás környezeti feltételei • Minden létesítmény beavatkozást jelent a helyi feltételekbe. • Az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia hasznosítás negatív hatásai, mint a földterület használat, a faunára és flórára gyakorolt hatások és a folyók vízjárásának változása. • A vízenergia hasznosítás terén hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel, melyek eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére eredményes stratégiák alakultak ki. A környezeti megfontolások beépítése a tervekbe ma már többé-kevésbé standard gyakorlat. • A villamos energia termelés minden módja eredményezhet valamilyen negatív hatásokat. • Az alternatív lehetőségek környezeti hatásaival való spanyol összehasonlítás szerint a vízenergia környezeti hatása egy kWh -ra vetítve: a lignit használat 1/300, a szén és olaj használat 1/250, a földgáz használat 1/50 része. • A világ vízenergia használata eredményeképp elmaradt üvegház hatású gázkibocsátás lényegében megegyezik a világ összes személyautója által kibocsátott szennyezés nagyságával.

3. A klímavédelem hatása a primer energia használatra Európában új helyzetet teremtett az EU direktívája, amely szerint el kell érni a megújuló energia 20% részarányát 2020-ig. • Spanyolországban és Portugáliában vízerőművek építése kezdődött. • A bolgár és a román kormány kötelezettségei teljesítéséhez a bolgár-román közös Duna szakasz vízenergiáját használja fel. Folyik a Nikopol és TurnuMagurele közötti 2x400 MW és a Silistra-Calarasi közötti 2x265 MW vízerőművek tervezése. A projekt többcélú (a vízenergia mellett, hajózás, árvízvédelem, közlekedés fejlesztés, öntözés stb.) • Szerbia és Németország kormánya 2009 novemberében megállapodott a Duna szerbiai szakaszán közös vízerőmű létesítés előkészítésről. • Az előbbiek megoldást eredményeznek az EU VII. számú európai közlekedési folyosóján a hajózási feltételek rendelkezésre állására. A Rajna-Majna-Duna vízi úton folyó hajózás megmaradó leghosszabb szűk keresztmetszetévé a Duna magyarországi szakasza válik. • Elindításra került az EU Duna Régió Stratégiájának kidolgozása. Egyik részterülete az energia. A magyar elnökség idején tervezik elfogadni. Az USA kormánya által elindított, 2025 –ig terjedő vízerőmű programtól 700 000 munkahelyet remélnek.

4. A klímavédelem hatása a szabályozás biztosítására A villamos energia piac liberalizálása, a nagyblokkos erőműépítés és a megújuló energiaforrások hasznosításának hármas szorítása felértékelte a flexibilis üzemű szivattyús energiatározókat. • Ausztriában öt szivattyús energiatározó épül és további öt előkészítése van folyamatban, összesen 3600 MW teljesítőképességgel. • Svájcban három szivattyús energiatározó épül. Összesen 6270 MW szivattyús energiatározó kapacitás építése, előkészítése folyik. • Litvániában folyik a Kruonis energiatározó bővítése 1600 MW-ra. • Szlovéniában megépült az AVCE előkészítés alatt áll egy újabb projekt. • Portugáliában üzembe került a Venda Nova II. és EU hozzájárulással épül a BaixoSabor, előkészítés alatt van a Venda Nova III. • Spanyolországban három új létesítmény épül. • Németországban üzembe került a 1000 MW-os Goldistahl, modernizálás folyik több erőműben. Épül a Vianden III. Az USA kormánya 2009-ben nagy volumenű programot kezdeményezett a szivattyús energiatározók gyorsított ütemű építésére. A teljes program 31 000 MW új szivattyús energiatározó építését irányozta elő. Folyik az első ütemben megvalósuló 22400 MW engedélyezése.

5. A vízenergia hasznosítás jövőképe A vízenergia jelenleg fontos szerepet játszik a villamos energiatermelésben és a rendszer szabályozásban. Nem látható olyan körülmény, ami a szerepét, fontosságát mérsékelné. A rendszer szabályozásban és a klímavédelemben pozíciójának erősödése várható. A növekvő használat mellett szól az alacsony termelési költség, fenntarthatóság, megújuló forrás, tárolhatóság és alkalmasság rendszer szabályozásra. Magyarországon mi a helyzet? Tiszta természeti energiaforrás. Csak a hasznosítás módja eredményezhet negatív hatásokat.

6. A vízenergia hasznosítás magyarországi helyzete A magyarországi vízerőművek teljesítménye összesen kb. 50 MW. Termelésük összesen kb. 200 GWh/év. A villamos energia szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős. A Bős-Nagymaros vízerőmű rendszer magyar része a jelenlegi vízerőművek teljesítményének kb. kilencszerese (440 MW) lett volna. (Az 1992. október 23-i indulás óta a Bősi Vízerőmű kb. 37 milliárd kWh villamos energiát termelt.) A magyar villamos energia rendszerben a vízenergia készletek hasznosítása lehetséges opciót jelent a megújuló energia hasznosítás szükségessé vált növelésében.

7. A megújuló energia hasznosítási kötelezettség A 2009/28/EK irányelvből adódó kötelezettség szerint a megújuló energia használat aránya Magyarországon 2020 –ra el kell érje a 13%-os célértéket. A nemzeti kötelezettség vállalás energia használatok szerinti bontását a KHEM közzétette. A nemzeti célérték teljesítése 2020 -ra 7790 GWh/év megújuló forrásból való villamos energia előállítást tesz szükségessé. A nemzeti célérték eléréséhez a minisztérium nem számol a lényeges támogatás nélkül is megvalósítható vízenergia hasznosítás növelésével, a hangsúlyt a legnagyobb folyamatos támogatás igényű lehetőségekre helyezte. Becslés szerint a lakosságra és a villamos energia fogyasztókra háruló összes többlet teher a támogatott termelés következtében elérheti az 1500 - 2000 milliárd Ft nagyságot.

8. A megújuló forrásból termelt villamos energia növekedése Növekedés 2008-2020 között a KHEM 2009. decemberi „Előjelzési dokumentum” alapján

9. A cél eléréséhez tervezett új kapacitás ???

10. A kiegészítőhasznosítás sem aktuális? A KHEM előjelzési dokumentuma a vízenergia vonatkozásában még azokkal a kiegészítő hasznosítási lehetőségekkel sem számol, amelyek egy meglévő használat kiegészítéseként, energia racionalizálásként lehetnének megvalósíthatók. A gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg kb. 40 MW teljesítmény beépítését és kb. ¼ TWh/év, CO2 kibocsátás mentes villamos energia termelését teszik lehetővé. • A szigetközi Duna-ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg 20-25 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és kb. 130-150 GWh/év villamos energia nyerhető. • A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7-8 MW beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb. 50-55 GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. • A Hármas Kőrösön kb. 65-70 éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW beépítését teszi lehetővé új építmény nélkül és kb. 12-14 GWh/év villamos energia nyerhető. • Stb.

11. Magyarországon van hasznosítható vízenergia! • Az elméleti vízerőkészlet 7446 GWh/év, amiből 50 év előtt műszakilag hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletet 4590 GWh/év volt. (a jelenlegi teljes hazai villamos energia felhasználás 10-12%-a) • A vízerőkészlet természeti erőforrás, a hasznosításához szükséges területek általában az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem rendelkezik hasznosítási tervekkel. Nem alakult ki koncessziós rendszer. Megfelelő szintű döntés lenne szükséges. • A vízerőkészletek és hasznosítási lehetőségek részletes felmérésére utolsó alkalommal 1960–1965 között került sor. A készletfelmérés óta eltelt közel fél évszázad és az utolsó felülvizsgálat óta eltelt negyedszázad során gyakorlatilag minden körülmény megváltozott. • Az előbbiek kétségbe vonhatóvá teszik a vízenergia hasznosítás tárgyában kialakított álláspontok többségét. • Tudományos igényű, komplex vizsgálatokra van szükség!

12. A vízenergia a gondolkodásból kiszorult, pedig …. • Magyar szempontból irányadó lehet, hogy a bolgár és román kormány megújuló energia növelési kötelezettségei teljesítéséhez a közös Duna szakaszt használja fel. Egyben megoldást nyújt a hajózási feltételek biztosítására az EU a VII számú európai közlekedési folyosóján. • A magyar vízenergia hasznosítási lehetőségeinek többségét, több mint három-negyedét a Duna jelenti. A bolgár-román tapasztalatok alapján úgy ítélhető, hogy Duna Budapest – országhatár közötti szakaszán a számottevő támogatás nélkül is biztosítható kb. 2,0 TWh/év megújuló energia, ami kb. 5% -a a villamos energia fogyasztásnak. Ez független az egyébként elengedhetetlen Bős-Nagymaros rendezési folyamattól • A megújuló energia fejlesztésére kialakult támogatási rendszerek jelentős folyamatosan növekvő többlet terhet rónak a villamos energia fogyasztókra és a lakosságra. Ezzel szemben a vízenergia készletek hasznosítása lehetővé teheti támogatás illetve jelentős támogatás nélküli megvalósítást. A lakossági és fogyasztói teher mérséklése elérheti, megközelítheti az 1000 milliárd Ft nagyságrendet. • Ennek ellenére a vízenergia megemlítésre sem kerül a tervekben és programokban. A bolgár – román gyakorlatot nem ismerik.

13. Miért kellene a KHEM előirányzatát felülvizsgálni? A KHEM elképzelésének végrehajthatósága több szempontból kétséges. • A jelenlegi ártámogatás nem volt elegendő új fejlesztést generálni. • Mennyiségi fejlődés jelentkezett pl. a szélenergia hasznosítása terén, de azok rendszerbe illesztési költségeinek vállalására nem született intézkedés. • A biomassza hasznosításra szolgáló új beruházások a jelenlegi ártámogatás mellett gazdaságilag nem voltakmegvalósíthatóak. • Fejlődés csak a régi, leállításra és megszüntetésre kötelezett széntüzelésű erőművekben volt. De a megvalósult alacsony hatásfokú rönkfa égetés kiöregedett berendezésekben energetikai szempontból kétséges és nem jelent hosszútávon fenntartható megoldást. • A nemzeti célérték teljesítéséhez a támogatási szint növelése mellett a koncepcionális felülvizsgálat is elengedhetetlen. • A lakosság életkörülményeit jelentős mértékben érintő többlet gazdasági teher vállalásnál nem látszik indokoltnak az, hogy nem is készült vizsgálat a legkisebb gazdasági terhet okozó változat meghatározására.

14. A hasznosítható vízenergia jelentősége A rendelkezésre álló vízenergia készletek hasznosítása a jelenlegi hazai villamos energia fogyasztás 10-12%-át érheti el. Ennek egyik fele —országhatárt nem érint — az ország belső ügye, másik fele csak a szomszédos országokkal közösen hasznosítható a kapcsolatok rendezése alapján. 1. Az általános értékelések alapján valószínűsíthető, hogy a hazai vízenergia készlet hasznosítása indokolt. A vízenergia hasznosítás többnyire nem támogatásigényes, így mérsékelheti a klímavédelmi célkitűzések elérésének költségszintjét. Hasznosítása jelentheti a fogyasztókra és a lakosságra legkisebb gazdasági terhet áthárító megoldást. A gazdaság más területein is jelentkezhetnek hasznai. 2. A villamos energia mennyiség hazai jelentősége több szempontból olyan nagy, hogy annak hasznosítására vonatkozó — akár pozitív, akár negatív — objektív döntés csak megfelelő komplex vizsgálat eredményeként hozható meg. Ezek a vizsgálatok ez ideig nem, vagy csak részben történtek meg, itt az idő e mulasztás pótlására. 3.

15. Nem fogadható el, hogy a magyar villamos energia fogyasztás 10-12% -át kitevő hazai vízenergiáról úgy mondjon le az ország, hogy ezt nem alapozta meg tudományos igényű komplex vizsgálat!

16. A rendszer szabályozás terén mi látható? A magyar villamos energia rendszerben a hiányzó rendszerszabályozási kapacitás következtében a piac, növekvő költségeket eredményez, magas terheket hárít a fogyasztókra anélkül, hogy a hosszú távú megoldásához eszközül szolgálna. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, a különböző termelő típusok rendszerbe illesztéséhez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához sürgős eszköz igény jelentkezik. A villamosenergia-rendszer üzeme által meghatározott igények teljesítése legnagyobb komplexséggel és legnagyobb hatékonysággal szivattyús energiatározó beléptetésével biztosítható. Szolgáltatásainak egésze nem helyettesíthető más megoldással, csak egyes rész-szolgáltatások terén lehetnek versenytársai, de a műszaki és gazdasági egyenértékűség ezekben a szolgáltatásokban sem áll fenn. A nemzetközi gyakorlatban nagyléptékű szivattyús energiatározó beruházások vannak folyamatban. A piac értékítélete alapján a szivattyús energiatározók váltak a rendszerirányítás gyorsreagálású, flexibilis eszközeivé. A környezetbe illesztése eredményes, gyakran védett természeti területen valósulnak meg.

17. Folytatás • Az EU kiemelt fontosságúként kezeli az európai villamos energia rendszer szabályozásának biztosítását és a rendszer stabilitását biztosító szivattyús energiatározókat közösségi érdekűként kezeli. • A vizsgálatok azt mutatják, hogy jelentős számú belföldi lehetőség van. A magyarországi lehetőségek műszaki adottságai nem maradnak el más európai országok lehetőségeitől és a lehetőségek költségszintje nem tér el a nemzetközi és az európai gyakorlat költségszintjétől. • Az országhatáron túl létesíthető szivattyús energiatározók beruházási költségei alapján nem látható számottevő előny. A határkeresztező kapacitások használata gazdasági terhet okoz, és nincs reális esélye a tartósan lekötésének. Gyakorlati akadályok is láthatók. A kapacitás import a más országokból nem mutat gazdasági előnyöket és a stratégiai megítélése is kérdéses. • A szivattyús energiatározó belépésével a rendszerirányító csökkenthetné a rendszerszintű szolgáltatások költségeit az árak stabilizálásával és a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklésével. Összességében a villamos energia szolgáltatás költségeit mérsékelné, a biztonságát növelné - tehát a villamos energia fogyasztók érdekét szolgálná.

18. Köszönöm a figyelmüket! Dr. Szeredi István