1 / 25

Finnugor nyelvek

Finnugor nyelvek. Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a „leánynyelvek” 02. 18. Mi is az a tudomány?. Mitől nevezhető egy kutatás tudományosnak? önálló és adekvát tárgy-cél-módszer „A tudomány a bizonyíthatóról szóló tanítás.” (Doerfer 1993, id. Rédei 1998) bizonyított teljes lehetőség

hamlin
Download Presentation

Finnugor nyelvek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Finnugor nyelvek Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a „leánynyelvek” 02. 18.

  2. Mi is az a tudomány? • Mitől nevezhető egy kutatás tudományosnak? • önálló és adekvát tárgy-cél-módszer • „A tudomány a bizonyíthatóról szóló tanítás.” (Doerfer 1993, id. Rédei 1998) • bizonyított • teljes lehetőség • üres lehetőség (ilyen pl. a nosztrátum-elmélet)

  3. A nyelvek hasonlósága • Milyen oka lehet a nyelvek között nagyfokú hasonlóságnak? (hangzásbeli) • véletlen (fonémák száma véges) • hangutánzás, hangfestés • gyermeknyelvi szavak • jövevényszavak • anyagi (etimológiai) egyezések • A hasonlóságok szisztematkus vizsgálatával a különféle összehasonlító módszerrel dolgozó kutatások foglalkoznak • komparati(vi)sztika: 1. történeti-összehasonlító nyelvészet 2. areális nyelvészet 3. nyelvtipológia

  4. Tudománytörténet • történeti öh. nytud. megalapítója F. Bopp (Über den Konjugationssystem… - A szanszkrit nyelv konjugációs rendszere…1816) • a nyelvek származásának kérdése igen régi előzményekkel (vö. Bábel – mono- vs. poligenezis) • Aeneas Silvius Piccolomini: Cosmografia (1458) magyarok és jugorok rokonok, de nincs bizonyíték

  5. Nemzetközi előzmények • M. Fogelius (1668 k.) – 35 finn-magyar egybevetés, 2/3-a ma is érvényes + morfológiai egyezések (pl. névutók, habeo ige hiánya) • F. J. Strahlenberg (1730): nyelvtani és lexikális egyezések; boreo-orientális nyelvek; fgr. és szamojéd nyelvek rokonsága elsőként • szibériai expedíciók – Pallas szótára (1787-1789) 200 nyelv 285 szavának fordítása

  6. A hazai finnugrisztika alapítói • 1770 Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C. Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés • 1799 Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata • 1843 Reguly Antal szibériai kutatóútja

  7. Az alapnyelv kérdése • Az alapnyelv fogalma: 1. az őshazában élő népesség által beszélt nyelv – az alapnyelvek sok kisebb nyelv összeolvadásából jöttek létre 2. a mai uráli nyelvek alapján a történeti-összehasonlító módszer segítségével az uráli alapnyelv felbomlásának idejére visszavetített, rekonstruált nyelv

  8. Az alapnyelv felbomlása • az uráli alapnyelv felbomlása Kr.e. 3000 előtt, uráli=finnugor+szamojéd • szamojéd kb. Kr.e. 1. századig, északi- enyec, nyenyec, nganaszan, déli- szölkup, †mator, †kamassz • finnugor alapnyelv kb. Kr.e. 2000-ig, finnugor=finn-permi+ugor • finn-permi kb. Kr.e. 1500-ig, finn-permi=finn-volgai+permi

  9. finn-volgai alapnyelv kb. Kr.e. 1000, volgai=mari, mordvin (erza+moksa); számi (külön) • balti-finn alapnyelv kb. Kr.u. 100-ig, É:finn, izsór, karjalai, vepsze, D: észt, lív, vót • permi alapnyelv kb. Kr.u. 800-ig, komi (zürjén és permják), udmurt • ugor alapnyelv kb. Kr.u. 500-ig, ősmagyar és ős obi-ugor • obi-ugor: hanti és manysi • ősmagyar-magyar

  10. A finn nyelv • suomi, suomen kieli – hivatalos (a svéd is, kb. 5,5%) • kb. 5 millió (egyben anyanyelvi) • 21 fonéma, időtartam szerinti korreláció, 16 diftongus (hääyöaie), gégezár • mgh.harmónia, fokváltakozás • hangjelölő helyesírás • névmások: minä, sinä, hän, me, te, he • 15 eset (partitivus is) • nincsen zéró érték az igeragozásban, jelen=jövő • tagadó ige van, habeo ige nincs, a képzés a szóalkotás legtipikusabb módja • prefixumok is, SVO alapszórend • 7 fő nyelvjárás • 1. szórványok 1470-ből, 1541 1. szövegemlék • Vesihiisi sihisi hississä. Elävä kala uiskelee veden alla.

  11. Az izsór nyelv • Ingermannland (Inkeri) a Néva két partján a Ladogától Narváig – a terület őslakosai, de II. világhaború után Szibéria • nehéz elkülöníteni őket a vótoktól • 1989: 820, 2002: 327 • írásbeliség nincs • Larin Paraske 32.000 sornyi ének

  12. A karjalai nyelv • Karél Köztársaság, Oroszo., Ladoga-tó, Onyega-tó, Fehér-tenger, Finno., Svédo. • 1989: 130.929 fő, 2002: 93.344 • a népnév eredete bizonytalan • 2004 óta törvény a karjalai, vepsze és finn használatáról: oktatás, helyi közigazgatás, tömegtájékoztatás, de csak cirillel, így nem lép életbe • 37 fonéma, di- és triftongusok • első szótagi hangsúly, mgh.harmónia • van fokváltakozás • 13 eset • sz.nm: mie, šie, hiän, müö, ťüö, hüö • tagadó ige; van lehetőségi mód

  13. A vepsze nyelv • önelnevezés: ťähińe, ťägälaine ‘itteni, helybéli’ • 1989: 12.501, 2002: 8240 (csak kb. 30% any.) • autonóm terület nincs • 3 fő nyelvjárás • ’30-as években kísérlet az írásbeliség megteremtésére, sikertelen • nincs fokváltakozás, csak részleges mgh.harm. • tagadó ige • sok germán, balti és szláv jövevényszó • sz.nm.: m’in’ä, s’in’ä, h’än, m’ii, t’ii, h’ii

  14. Az észt nyelv • eesti keel • 1.150.000, jelentős orosz kisebbség • 9 mgh., 18 msh. fonéma (õ), 26 diftongus, zöngétlen médiák • első szótagi hangsúly, 3 hosszúsági fok • kétféle infinitivus, van fokváltakozás • tagadó ige • 14 eset • sz.nm.: mina, sina, tema, meie, teie, nemad • kérdő partikula helyett kérdőszó, domináns SVO • van kongruencia a névszóragozásban • 8 nyelvjárás • 13. szd. 1. szórvány, 1535 1. észt nyelvű könyv (katekizmus) • Lilled on väga ilusad.

  15. A lív nyelv • er.: ra:ndake:l ‘parti nyelv’ • Lett Köztársaság, régen a Kurland–félszigeten • minimális a beszélők száma, de revitalizációs törekvések • 1991-es lett alkotmány: két őslakos nép: a lett és a lív • nyáriegyetem van • 36(+2) fonéma, első szótagi hangsúly • van tagadó ige • 13 eset • ma, sa, ta, me:g, te:g, ne • SOV • 3 fő nyelvjárás • 1855 1. lív könyv, Máté evangéliuma (Londonban) • a sztenderdizáció napjainkban is zajlik

  16. A vót nyelv • önelenevezés: vad’d’alain • Szentpétervár és Észtország között, partlakók • lélekszám ???73 fő (2002) • nincs írásbeliség • időtartam szerinti korreláció, sok palatalizált hang • 14 eset • miä, siä, tämä, mö:, tö:, nämäD • balti, germán szláv, később inkeri és észt hatás

  17. A számi nyelv(ek) • önelnevezés: sámi, sápmi – valószínűleg a finn häme törzs nevével azonos eredetű, külső: lapp • arktikus nyelv volt? • négy ország területén, 400.000 km2-en • nyelv vagy nyelvjárás? 4-10 • 40-60.000 fő, kb. 20-35.000 anyanyelvi • eltérő státus, Norvégiában számi parlament • inkább fonemikus hangjelölés, 4 hosszúság • ált. első szótagi hangsúly • a képzés domináns, hat eset • van duális • tagadó ige • helyenként csak fél kongruencia • 1619 első nyelvemlék

  18. A mordvin nyelv(ek) • Mordvin Köztársaság, önelnevezés előiráni mrta- ‘ember’ alakra, erzák és moksák • 1989: 1.153.987, 2002: 977.381 • van redukált mgh, diftongus nincs, rövid fonémák, sok palatális • első szótagi hangsúly • abszolút és határozott ragozás + birtokos • 12/13 eset • névszók igei ragozása • sz.nm:mon, ton, som, min’, tin’, sin’ • SVO • csuvas, tatár, orosz hatás • 1. nyelvemlékek 17. szd-ból

  19. A mari nyelv • külső: cseremisz, Marij El • 1989: 670.868, 2002: 678.932 • két nyelvjáráscsoport: hegyi és mezei és két irodalmi nyelv – sztenderdizáció lassú • hivatalos nyelv, de csak elméletben • m. 27, h. 33 fonéma, redukált • helyesírás nem következetes • kvázi tiszta agglutináció • 11 eset, irányhármasság • 2 igeragozási típus, tagadó ige • igeneves szerkezetek, converbumok (=páros igék) • SOV • 1769 ?1. nyelvemlék – köszöntő vers • nagyon erős törökségi hatás

  20. Az udmurt nyelv • külső: votják, udmurt ‘mezei ember’ Udmurt Köztársaság • 1989: 746.793, 2002: 640.028 kb. 70% • 26 fonéma, rövid, palatális cs és dzs, I,Ï • 15 eset, jellemző az irányhármasság • kopulát nem kell kitenni névszói állítmánynál • páros igék, igeneves szerkezetek • gazdag múltidő rendszer • SOV • tatár, baskír, csuvas és orosz hatás • 5 nyelvjárás • 1. szórványok 15. szd-ból

  21. A komi nyelv(ek) • önelnevezés valószínűleg a m. hím szóval azonos, jelentése ‘ember’ • nyelv v. nyelvjárás: k-zürjén, k-permják és jazvai • Komi Köztársaságban és a Permi Területen (korábban Komi–Permják Autonóm Körzetben) • 1989: 496.579, 2002: 434.248 • elvileg hivatalos nyelv • 33 fonéma, palatális cs és dzs, z: szabad hangsúly, p: a mgh. minőségétől függ • 17 eset, irányhárasság • tagadó ige, négy féle múlt • viszonylag szabad szórendű (de z: inkább SVO, p: inkább SOV) • igeneves szerkezetek • török, csuvas, b-finn, obi-ugor, nyenyec, orosz jövevényszavak • nyelvjárások felosztása a v-l hangváltozás alapján • Permi Szent István, 14. szd. anbur – permi ábécé • Popov (1787) szójegyzéke – permják szavak

  22. A hanti nyelv • kăntəγ‘ember’, vö. m. had, fi. kunta, külső: osztják • Ny-Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm Körzet • 1989: 22521, 2002: 28678 • fonémaállomány nyjárásonként eltérő, sprirantizált l és g • 9-3 eset, gazdag névutórendszer, dualis (névszó-, ige- és birtokos ragozásban) • determinált-indeterminált ragozás, van tagadó partikula • szenvedő szerkezetek nagy száma • SOV • ’30-as évektől egyházi szövegek, rövid ideig latin betűs írásbeliség

  23. A manysi nyelv • a magy(ar) etimológiai megfelelője, külső: vogul, a m. legközelebbi rokon nyelve • Hanti-Manysi Autonóm Körzet • 1989: 8474, 2002: 11432 • viszonylag sok spiráns és nazális, redukált • 6 eset • van dualis • van kedveskedő mód • determinált-indeterminált igeragozás • SVO • iráni, komi, nyenyec, orosz jövevényszavak • 16. szd. szórványok, • ’30-as években latin ábécés könyv, aztán cirill

  24. Kötelező irodalom • Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, 3. kiadás, Universitas Kiadó, 2003, 4–36. • Nanovszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp., 2000,193–285. (egy nyelv alapos ismerete vizsgakövetelmény) • Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet, Teleki László Alapítvány, Bp., 2006. (minden nyelv népszámlálási adata, és egy nyelv aktuális helyzetének alapos ismerete) • Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései: a nyelvi dilettantizmus kritikája, 2. kiadás, Balassi, Bp., 2003, 5. fejezet. • www.ethnologue.com fgr. vonatkozású részei

More Related