Üzleti hálózatok és klaszterek matematikai megközelítései

1. Üzleti hálózatok és klaszterek matematikai megközelítései Bolyai János Matematikai Társulat Veszprém Megyei Tagozata és a PE Matematika Tanszéke, Veszprém 2009. november 10. Lukács Amarilla PhD Hallgató Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Doktori Iskola

2. Az előadás felépítése • Az üzleti hálózatok és a klaszterek regionális megközelítése • I. 1. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai • I. 2. Az üzleti hálózatok és a klaszterek fogalmi lehatárolása • I. 3. A hálózatok és a klaszterek legfontosabb különbségei • II. A hálózatok és a klaszterek matematikai vizsgálatának lehetőségei • II. 1. Az input-output táblák bemutatása • II. 2. A hálózatok ábrázolásának eszközei, a gráfok és a belőlük származtatott mutatók • II. 3. A potenciális klaszterek feltérképezéséhez használt mutatószámok

3. Az üzleti hálózatok – a globális piacok szereplői • 1980-1990-es évek fordulója: az üzleti hálózatok előtérbe kerülése • Okai: • A PERMANENSEN VÁLTOZÓ PIACOK: életre hívtak egy rugalmasabb, gyorsabb alkalmazkodásra képes szervezeti egységet, a vállalkozások hálózati alapú együttműködését • A GLOBALIZÁCIÓ: a fogyasztói elvárások és magatartás változását eredményezte: a tömegtermelést felváltotta a tömeges testreszabás és a vevő-orientáció • VERSENYKÉPESSÉGI KÖVETELMÉNYEK: tényezői a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és az innováció (a méretgazdaságossági szempontok, a termelékenység és a piaci pozíciók javítása/megtartása szempontjai mellett) • AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL FAKADÓ ELŐNYÖK: az erőforrások összehangolt felhasználásából eredő méretgazdaságossági előnyök, tudástúlcsordulás („spin off” hatás), gyors és hatékony információáramlás, közös K+F és marketing tevékenység, komplementaritásban rejlő előnyök

4. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai Tranzakciós költségek elmélete A vállalatok közti tranzakciókat és azok költségeit tekinti meghatározónak a hálózat köztes forma a piac és a vállalati hierarchia között HA: • Piaci tranzakciók költségei: • információ megszerzése/kiértékelése • üzletfelek, cserepartnerek felkutatása • az ügylet lebonyolítása • a lebonyolítás ellenőrzése • a szereplők opportunizmusának kockázata • stb. • Vállalaton belüli tranzakciók klts.: • tervezési költségek • szervezési költségek • vezetési költségek • ellenőrzési kölstégek • stb. A vállalat a piaci tranzakciók kiépítése mellett dönt!!!

5. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai Az erőforrás-függés elmélete A kapcsolat-építés legfőbb befolyásoló tényezője: a szervezet és környezete kapcsolata • A vállalatnak érdekében áll kapcsolatba kerülni minden olyan gazdasági szereplővel, mely: • birtokolja a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat • befolyással rendelkezik a termelési tényezők felett • valamilyen hatással van rájuk • A pótlólagos erőforrások megszerzése érdekében építik ki a vállalatok a kapcsolatot a piac ezen szereplőivel: • kooperáció (pl. hálózati együttműködés) • stratégiai szövetség • közös vállalat formájában

6. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai Versenystratégia elmélet A kapcsolatok és a szövetségek létesítésének legfőbb motiváló tényezője: a versenypozíció megőrzése vagy javítása. • A vállalatok célja a versenyben elfoglalt pozíciójuk javítása: • részben • egészben • ideiglenesen • vagy hosszú távon • A vállalatok a nyílt piaci verseny szabályait módosíthatják kapcsolataikkal, illetve lehetőségük nyílik a piacbővítésre, külföldi piacok meghódítására.

7. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai Relációs stratégia elmélete A kapcsolatok kettős dimenziója az egymásra utaltság és az abból fakadó együttműködés, illetve a verseny és az abból adódó rivalizálás. • A vállalatok működése több pilléren nyugszik: • a piaci verseny törvényein: a fejlődés mozgatórugója a verseny, mely növeli a hatékonyságot, a termelékenységet és az innovativitást • tartós, különleges kapcsolatokon a szervezet • piaci • tudományos-technikai • gazdaságirányítási • társadalmi környezetének szereplőivel, intézményeivel

8. Az üzleti hálózatok kialakulásának lehetséges magyarázatai Tudás-elmélet • A vállalatok kooperációs tevékenysége a tanulási érdekeltségekre és folyamatokra vezethető vissza. • Elemei: • az iparági tudás állandó cseréje („spill over” = „túlcsordulás”) • gyorsabb és pontosabb információáramlás • „best practice” („legjobb gyakorlat”) átvétele • az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok megismerése • közös kutatások és fejlesztések elindítása • a „rejtett tudás” („tacit knowledge”) áramlása • technikai, technológiai árnyékhatás (technológiai externáliák hasznosítása)

9. Az üzleti hálózat és a klaszter fogalmi lehatárolása I. A regionális hálózat (Sprenger megfogalmazásában): Egy olyan koordinációs folyamat, amelyben a résztvevők, vagy a résztvevők csoportjai együttműködnek egy kitűzött cél megvalósítása érdekében, amely cél a közös meggyőződésből, avagy a közös vízióból (jövőképből) ered. Ez a folyamat nem formálisan megkötött szerződéseken alapul, hanem a bizalmon, a partnerségen és a meggyőződésen, hogy az együttműködés mindenkinek előnyös lesz. A hálózat „lelke” a jól működő kapcsolatrendszer, valamint az állandósult párbeszéd a résztvevők (kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, intézetek és intézmények) , illetve különböző csoportjaik között, mely lehetővé teszi a konfliktusok feloldását.

10. Az üzleti hálózat és a klaszter fogalmi lehatárolása II. A klaszter szó: Kettős értelmezése: • Folyamat: klaszteresedés • gazdasági dimenziója: • A MUNKAMEGOSZTÁS • Az értéklánc mentén működő vállalatok a munkamegosztás révén függnek egymástól. • földrajzi dimenziója: • A TERÜLETI KONCENTRÁCIÓ • A térbeli közelség a pozitív extern hatásokra, az agglomerációs előnyökre és a lokalizációs előnyökre vezethető vissza. „Végtermék”: regionális klaszter Porter megfogalmazásában: • Egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai • kapcsolódó és támogató iparágai • pénzügyi intézmények • szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatási, kutatási intézmények) • vállalkozói szövetségek • innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentráció.

11. Az üzleti hálózatok és a klaszterek legfontosabb különbségei Forrás: Rosenfeld (2001) alapján szerkesztette: Lengyel (2002)

12. Az üzleti hálózatok és a klaszterek matematikai elemzési módszerei Primer adatgyűjtésre épülő input-output táblák készítése Gráf-elemzés Kvalitatív esettanulmányok feldolgozása Lineáris programozási feladatok legyártása és megoldása

13. Az input-output táblák alkalmazási lehetőségei • Input-output tábla: egy primer adatgyűjtés az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével, amely az iparágak közti kapcsolatok és koncentrációs folyamatok bemutatására szolgál a gráf-elemzés alapja: alkalmazása többnyire korlátozott • A hálózat funkciója (megvalósulásának sikere) jelenti az outputot: növelni a hálózat tagjainak és a térség egészének a versenyképességét. • A hálózat hatékonysága: az output és a hozzá tartozó költségszint viszonyával jellemezhető. (Mindkettő sok dimenziós mérőszám, azaz nem csak pénzben kifejezhető tételek összessége.) • Az input-output modellek mérlegszerű felépítésűek: a sorirányú mérlegegyenletek az eredményt, vagyis az output oldalt, míg az oszlopirányú mérlegegyenletek a ráfordítást, azaz az input oldalt írják le. • Az input-output modellek a kvantifikálási mértékegység alapján lehetnek naturális és értékbeni típusúak.

14. Az input-output tábla általános modellje Forrás: Herdon (1995)

15. 2.1. A gráfok és használatuk az üzleti hálózatok elemzésében I. A hálózat: csomópontok és az azokat összekötő tengelyek, vonalak rendszere. 2 fő előfordulási területe: Felismerés: az egyedi szereplők tevékenységének eredményességét, hatékonyságát nagyban növeli a hálózatba szerveződés. A hálózatok legelterjedtebb modelljei a gráfok, melyek pontokból (csúcsok) és az őket összekötő szakaszokból (élek) állnak. Az irányított gráfélei irányított szakaszok. A csúcsok legfontosabb jellemzője a fokszám, ami egyenlő az adott csúcsba futó élek számával. A társadalmi mikroterek vizsgálata (közösségi kapcsolati hálók, szociometria) Közlekedési és szállítási rendszerek (közlekedésföldrajz, szállítási optimalizáció) • A gráf a klasztereken belül:az iparágak közti kapcsolatok ábrázolására szolgál. • a gráfok pontjait az egyes iparágak adják • az élek (nyilak) a pontok közti kapcsolatok irányát, jellegét és intenzitását szemléltetik

16. 2. 1. A gráfok és használatuk az üzleti hálózatok elemzésében II. • súlyozatlan hálózat (gráf): csúcsokból és élekből áll, az élek pedig binárisak: ha van kölcsönhatás két elem (illetve az őket jelképező csúcsok) között, akkor az él létezik, különben nem. • A kölcsönhatások azonban eltérő erősségűek lehetnek. Ha a kölcsönhatások erősségét súlyként rendeljük a kölcsönhatásokat jelképező élekhez, súlyozott hálózatot kapunk. • Azon hálózatokban, amelyekben forgalom játszódik le (közlekedés, internet, telefonhálózat), természetes súlyként az időegységre vetített forgalmat használjuk. • A többi hálózatnál használhatjuk súlyként a rendszer alkotóelemein lejátszódó folyamatok kovarianciáját. • Szociális hálózatokban sokszor a kapcsolatok intenzitását tekintik a súlyok alapjának. Mivel a korreláció lehet negatív is (egy kapcsolat jellemezhető ellenszenvként), a súlyok is lehetnek negatívak.

17. 2.2. A gráfokból származtatott mutatók I. • Súlyozatlan hálózatokra bevezetett mennyiségek: • A csomósodási együttható (clustering coefficient): egy csúcson azt méri, hogy figyelembe véve a szomszédok adott számát, az elvileg lehetséges háromszögek hányad része valósul meg a hálózatban. A szám 0 és 1 között változhat, és azt mutatja, hogy mennyire hajlamosak a „barátok egymással barátkozni”. • A motívumstatisztika: egy (véletlen) referenciamodellhez viszonyítva jelzi, hogy egy adott topológiájú részgráf szignifikánsan gyakori-e a vizsgált hálózatban. Ha igen, akkor feltehető, hogy a részgráfnak fontos szerepe van a működésben. • Súlyozott hálózatokra számolt mutatók: • a részgráfok intenzitása (a súlyok mértani közepe) • a részgráfok koherenciája (a súlyok mértani és számtani közepeinek hányadosa) • a súlyozott csomósodási együttható • a súlyozott motívumstatisztika • „küszöbölés”: a hálózatban figyelmen kívül hagyjuk az egy bizonyos küszöbérték alatti (vagy feletti) súllyal rendelkező éleket. Az így keletkező részgráf érdekes tulajdonságú lehet, és sokat elárulhat az eredeti hálózatról.

18. 2.2. A gráfokból származtatott mutatók II. Gamma index: az aktuális élek száma/a lehetséges maximális élek száma Béta index: az élek száma/ a csomópontok száma Megjegyzés: Egy n csomóponttal rendelkező gráf minimum (n-1) élet tartalmaz. Amikor bármelyik csomópontból bármelyik csomópontba közvetlen kapcsolat vezet, az n*(n-1)/2 élet jelent. A bonyolultabb hálózatokon értelmezhető mutatók: pl. az egyes csomópontokból az összes többihez, vagy a legtávolabbihoz szükséges kapcsolatok számát összegzik. A csomópontokra vonatkozó mérőszámoknak az eloszlása fontos! Ezekkel mérhető, hogy a hálózat tovább javítja-e az amúgy is jó helyzetben lévő csomópontok helyzetét, vagy kiegyenlíti a kiinduló helyzetben lévő különbségeket. Centralitás: a hálózati csomópontok egyedi tulajdonsága: a csomópont tényleges kapcsolatainak száma/az elméletileg lehetséges kapcsolatainak száma A centralizáltság: a hálózat egészére jellemző tulajdonság. Erősen centralizált egy hálózat, ha vannak kiugróan magas centralitási indexű pontok. Ilyenkor hierarchikus kapcsolatok jellemzik.

19. 2. 3. A leggyakrabban alkalmazott gráfok • Véletlen hálózatok leírása véletlen gráfokkal történik: adott a csomópontok száma, az ezek között létrejövő kapcsolatok alakulása véletlen eloszlással, a csúcsok fokszám-eloszlása haranggörbével jellemezhető. • Kis-világ hálózatok leírása dinamikus gráfokkal történik, ahol nem csak az élek, hanem a csomópontok száma is változik. • Skálafüggetlen hálózatokesetén az egyes csomópontokból kiinduló kapcsolatok számának (= a csúcsok fokszámának) eloszlása hatványgörbét követ. Generálásuk algoritmusának 2 szabálya: • a gráf csomópontjainak száma nem eleve adott, hanem növekszik • nem véletlenszerűen jönnek létre a csomópontok közti kapcsolatok, hanem preferenciálisan: egy pontnak a további kapcsolatok kialakítására vonatkozó esélye annak arányában nő, amennyi kapcsolattal a csomópont már rendelkezik. (az egy csomóponthoz kapcsolódás költsége felértékeli a kevésbé terhelt csomópontokat)

20. 3. Az üzleti hálózatok és a klaszterek vizsgálatához használt főbb mérőszámok I.

21. 3. Az üzleti hálózatok és a klaszterek vizsgálatához használt főbb mérőszámok II.

22. Az előadáshoz felhasznált szakirodalom: Barabási Albert-László 2003 Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub. Budapest Deák Szabolcs 2002 A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés. Hetesi E. (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress. Szeged. 102-121. Fleischer Tamás 2006 Hálózatok, hálózati szintek és a hálózat által kiszolgált szintek megkülönböztetése – módszertani áttekintés egy új elemzési szempont érvényre juttatásához. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet Műhelytanulmányok. 74. szám Herdon Miklós 1995 Input-output modellek alkalmazása mezőgazdasági mikrogazdasági rendszerekben. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. 1995: pp. 405-421. Lengyel Imre 2002 A klaszterek alapvető jellemzői. www.eco.u-szeged.hu Patik Réka - Deák Szabolcs 2004 Potenciális klaszterek Csongrád megyében, és vizsgálatuk nehézségei. Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája tanulmánykötet. Győr Patik Réka - Deák Szabolcs 2005 Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban. Tér és Társadalom XIX. évf. 3-4: 139-170. Regionális elemzési módszerek 2005 ELTE Regionális Földrajzi  Tanszék. Regionális Tudományi Tanulmányok. 11. kötet: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok Rosenfeld S. 2001 Backing into Clusters: Retrofitting Public Policies. Integration Pressures: Lessons from Around the World, John F. Kennedy School Symposium. Harvard University, March 29-30. VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemző és Értékelő Iroda 2003 A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók illetve az ezzel kapcsolatos módszerek kutatása összefoglaló zárójelentés. Budapest. 2003. március

23. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Lukács Amarilla E-mail cím: amarilla@ktk.nyme.hu