A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában

1. A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában Török Ádám Az MKT alelnöke A Költségvetési Tanács tagja

2. Adósságválságok és növekedés • Az adósságválságok megelőzése nemcsak a pénzügyi károk miatt fontos • OECD (Furceri-Zdzienicka, 2010) - 159 ország, 1970-2008 • Növekedési veszteség: a GDP 3-5 százaléka 1 év múlva, 6-12 százalék 8 év múlva • A háromfajta válság közül az adósságválság rövid távú növekedési hatása a legsúlyosabb • Adósságválság: -5.0% • Valutaválság: -2.8% • Bankválság: -2.0% • A 3 válság együtt: kb. -10% • Reinhardt-Rogoff (2010): további 0.7-0.8%p-os GDP-csökkenés várható, ha az államadósság/GDP arány 90% fölé kerül

3. A magyar fiskális politika hitelességi problémája • 2001-2002 óta sorozatos fiskális politikai hibák, folyamatos államadósság/GDP növekedés • A régióban legmagasabb államadósság/GDP arány • A magyar állampapírok kockázati prémiuma csökkenő pályán a választások első fordulójáig, de: • kommunikációs meglepetések június elején; • a költségvetés transzparenciájának csökkenése • pl. állami vállalatok veszteség-elszámolása; • mindezek miatt ismét meggyengül a befektetői bizalom • A magyar állampapírok kockázati felára újból a legmagasabb a régióban

4. Bruttó államadósság (maastrichti mutató) 80 70 60 50 GDP százalékában 40 30 20 10 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Bulgária Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia

7. Szakmai érvek a szabályalapú magyar fiskális politika mellett • 1990-2006 között markánsan jelentkező 4 éves politikai költségvetési ciklusok mind a központi, mind az önkormányzati alrendszerben • Befektetői bizalom: • az állampapírhozamok a tényekre és a kommunikációra is reagálnak • A közlegelő problémája a fiskális politikában • gyorsulva emelkedő adósságráta a „fiskális alkoholizmus” miatt • Fenntarthatósági problémák: • egyre nagyobb deficitek mellett lassuló növekedés (pedig növekedési ígéretek) • Átláthatósági problémák: • költségvetési elszámolási trükkök, nehezen követhető költségvetési prezentáció (egymás követő években nem összehasonlítható költségvetési és zárszámadási dokumentumok)

8. A nemzetközi környezet • 2010-ben (GR!) a piac sokkal érzékenyebbé vált • a kommunikációs hibákra • a gyenge fiskális teljesítményre • Több eurozóna-tag figyelőlistán (SP, PT, IRL) • Egyes új EU-tagokban (H, LV, RO) kisebb bizalom • Az intézményi szereplők érzékenysége is nőtt • az SGP reformját követelik • az EU szigorúbban veszi a 60%-os szabályt • független figyelőrendszer! • új EU-s szankciórendszer lehetősége • nemzeti fiskális szabályrendszerek iránti igény

9. Intézményi reformok • A fiskális politika független ellenőrző intézménye még csak néhány EU-országban működik (eltérő méretek és hatáskörök): • B, NL, S, H • Szabályrendszerek erősítése: • D, PL, RO • Független ellenőrző intézmény felállítása (magyar tapasztalatok!) : • UK, SLO, RO • Ilyen irányú tervek: • CZ, IRL, SK, FIN, CY, PT • Összesen: 15 EU-tagállam

10. Az EU stratégiája a tagországokkal szemben • A potyautas fiskális politikai viselkedés visszaszorítása • A transzparencia és a számonkérhetőség növelése • A tagországok „ösztökélése” a fenntartható fiskális politikára – a fenntarthatóság visszaállítására • A nemzetközi piacok, a befektetői közösség bizalmának tartós visszaszerzése

11. Nemzetközi jövőkép • A nemzetközi befektetői hangulat javulhat, de mindenképpen igen érzékeny marad • kommunikáció • transzparencia • fenntarthatóság, világos és egyenes irányvonal • Az EU-n belül nem enyhül a nyomás a fenntarthatóság iránt • A tagállami költségvetések/fiskális politikák szigorúbb ellenőrzése/követése • Kettős ellenőrzés: • Bizottság (esetleg külön EU-s intézmény is) • független nemzeti intézmények

12. Magyar kilátások • Fokozott nemzetközi figyelem a magyar fiskális teljesítmény és átláthatóság iránt • több irányból: EU, nemzetközi piacok, hitelminősítők • Első próbatételek: • 2011-es költségvetés • középtávú fiskális stratégia (reáladósság-szabály!) • hihetőség/hitelesség, megalapozottság, fenntarthatóság • A szabályok következetes betartása tartósan csökkenő adósságpályára állíthatja a gazdaságot

13. Gazdasági alapfolyamatok 2010-14-ben Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus

14. A költségvetési szabályrendszer érvényesülése 2010-2014 Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010 augusztus

15. A központi költségvetési alrendszer bruttó adósságának alakulása a GDP %-ában Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus

17. Kormányzati lehetőségek („angyali kör”) • Érdemes figyelni a fiskális politika fenntarthatósága és átláthatósága érdekében végzett független elemzésekre és javaslatokra • Ez támogatja a nemzetközi tárgyalási pozíciókat és segíti a költségvetési tervezést • A független „intézményi horgony” léte és működése növeli a hitelességet • A reáladósság- és a PAYGO szabály tartós elfogadása • Kedvező következmények (önmagukat és egymást erősítik): • gyorsabb és fenntartható növekedési pálya • nagyobb KMT-beáramlás • alacsonyabb kockázati kamatfelárak • kamatszint-csökkenés (a Monetáris Tanács közreműködésével) • csökkenő adósságteher az új EU-követelmények szerint

18. Köszönöm a figyelmet!