MOTIVÁCIÓ

1. MOTIVÁCIÓ

2. A MOTIVÁCIÓ ALAPFOGALMAI; • SZÜKSÉGLET (hiányállapot) • DRIVE (pszichés hajtóerő) • HOMEOSZTÁZIS • ÉRZELEM • VÁGY, KÍVÁNSÁG (tapasztalat alapján)

3. HOMEOSZTÁZIS; • BERNARD (1859) sókoncentráció állandósága • CANNON (1932) homeosztázisnak nevezi • egyre tágabb körben értelmezhető.

4. Elsődleges hajtóerők azok, amelyeknek az egészség, ill. súlyosabb esetben az élet fennmaradása szempontjából feltétlenül érvényesülni kell: éhség, szomjúság, salakanyag ürítés, pihenés (alvás), szexualitás(?), utódápolás, általános aktivitás.

5. Az általános aktivitás drive értelmezése: Két alapvető fajtája van: • motilitás (mozgás, mint létezési mód) • intellektuális (a kíváncsiság, mint létezési mód) Izolációs kísérletek.

6. Homeosztatikus értelmezés: Az arousal optimumának a szükséglete! • drive redukciós hipotézis • drive indukciós hipotézis Kétféle kíváncsiság; • specifikus • diverzív

7. A motívumtanulás formái: • Az elsődleges módosulásai révén. • Szerveződés hierarchizálódás révén, akár jellegváltozás is lehet. • Szociális közvetítés révén. (főleg az érzelmek)

8. Önmegvalósítás. Státusz, presztizs Szeretet Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.

9. Kétféle cselekvés, kétféle motiváció: • Eszközjellegű, instrumentális, külső cél érdekében – extrinsic jellegű • Céljellegű,, önmagáért a cselekvés sikeréért, önjutalmazó –intrinsic jellegű.

10. White (1959): „Azt a késztetést, amely az egyénből fakad és a külső környezet megváltoztatására irányul, tekintsük önálló motívumnak és nevezzük „kompetencia késztetésnek!” Kiváltó helyzete a feladathelyzet. „ Nem azért ugrunk, hogy akadályokat küzdjünk le, hanem azért állítunk akadályokat, hogy ugorhassunk!”

11. A kompetencia késztetésből fakadó (intrisic), de külső szociális értékelést is bevonó cselekvés mögött az összetettebb teljesítménykésztetést értelmezzük. Alapvető feltétel az „ego-involvált” helyzet. A siker, a kudarc jellegzetességei. Ügyességi helyzet, véletlen helyzet. Sikerorientáció, kudarckerülés. Igényszint és teljesítménymotiváció a szemináriumon! Ha kérik…..

12. Az optimális élmény; a flow • A tökéletes, optimális vagy áramlat (flow) élmény Csíkszentmihályi (1997) “flow” elmélete szerint, személyiségünk kiteljesedésének és képességeink fejlesztésének egyik központi mozgatója. • A modell szerint az optimális élmény az aktuálisan zajló cselekvésbe való teljes bevonódás vagy az abban való feloldódás. • Flow-élményt tehát akkor élünk át, amikor szárnyal a lelkünk.

13. Az élmény minősége a feladatok és a képesség függvényében. Áramlat/flow magas Arousal Szorongás Feladatok Aggódás Kontroll Apátia Relaxáció Unalom alacsony alacsony KÉPESSÉG magas

14. Szorongás Követelmény Optimális zóna Unalom Kompetencia

15. Flow-ban nem az okoz optimális élményt amit csinálunk, hanem az ahogy csináljuk, a flow az út pozitív élménye nem a célba érés mámora. • Flow-ban nem fogyasztunk, nincs érzékiség, a flow-ban pszichológiai tőkét termelünk, pszichológiai erőforrásokat raktározunk a jövőre • A flow mámora a pszichológiai növekedés pillanatainak megélése

16. A figyelem a flow centrális eleme • Flow-élmény a fejlődés mozgatója • Csikszentmihályi (1975/2000) szerint a flow-képes személyiség hajlamos élvezni az életet vagy "általánosságban sokkal inkább önmagukért végzi a dolgokat, nem pedig valamilyen későbbi, külső cél elérésének reményében" • A flow-képesség hatása az önértékelésre és az egészségi állapotra • A pszichológiai immunitás és a flow élményekrevalóképességösszefüggése • A Flow Kérdőív (Oláh A. 2005) • A Flow Kérdőív alkalmazási lehetőségei iskolai kutatásokban