AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA

1. AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG V.KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA ÖNSZERVEZŐDÉS, ÖNSEGÍTÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBEN

2. Mikéné Bodor Mária szociológus Rákbetegek Országos Szövetsége 2011.május 28. Az önszerveződés folyamata a kezdetektől napjainkig

3. Társadalmi háttérRákbeteg mozgalmak önkéntes, öntevékeny szerveződései 1980-tól • a demokratikus hagyományok leépülése • értékzavarok, értékvesztés • a közösségépítés mintáinak hiánya • a politikai-társadalmi környezet értetlensége • önkéntes segítő tevékenység tapasztalatainak hiánya • pénz és tárgyi feltételek hiánya • jogi bizonytalanságok

4. Szervezési-szervezeti-módszertani előzmények: klubközösségek, kvázi önsegítő csoportok • egészségesek egészségfejlesztő életmód átalakító tréning csoportjai (önismereti csoportok, életmód-tábor, fittness-klub stb ) • speciális életciklusban, élethelyzetben lévők (kismamák, fiatal szülők, nagyszülők, nyugdíjasok klubjai stb.)

5. krónikus betegek (cukorbetegek, hipertóniások, inkfartuson átesettek, mozgásszervi megbetegedésben szenvedők stb.) • rokkant, megváltozott munkaképességű emberek csoportjai (mozgássérültek, rákbetegek, vakok stb.)

6. társadalmilag hátrányos helyzetben lévők (állami gondozottak, szociális támogatásra szoruló öregek, izolálódott „egyedülállók”, nagycsaládosok, „elmaradott” cigánycsoportok, munkanélküliek stb.) • „nem-direkt” módon egészségmegőrző, egészségfejlesztő csoportok (biokertészek, hobbyklubok, környezetvédők stb.)

7. pszicho-szomatikus rizikó helyzetben lévők életmód-átalakító csoportjai (elhízottak, dohányosok stb.) • pszichés krízis-helyzetben lévők (özvegyek, elváltak, szenvedélybetegek stb.)

8. A rákbeteget, a rákbetegséget körülvevő szakmai és laikus szemlélet, közfelfogás • a rák tabu • a rákról nem beszélünk ( szégyen, titkolózás, végzetszerűség, visszafordíthatatlan szenvedés, halál) • a rákbeteggel nem beszélünk (eltúlzott aggodalom, szánalom, megbélyegzettség, elszigetelődés,)

9. A változások igénye • a nyílt, egyértelmű, őszinte kommunikáció a betegségről • az orvos-beteg-család kommunikációjának áthangolása • az orvos-beteg bizalmi viszony új alapokra helyezése • a beteg önképviseletének, önérdekérvényesítésének és aktivitásának alakítása, fejlesztése

10. A civil hang megjelenéseSzakmai és laikus aktivitás, szerveződés • első lépés: a hiányok feltárása • második lépés: a megoldások keresése (egyéni, közösségi helyi és országos ) • harmadik lépés: nyomásgyakorlás a változások eléréséért, a jobb egészségügyi és szociális ellátásért

11. Önsegítő csoportok szervezése • Az indítás motívumai • van aki már kapott ilyen segítséget és az fontos volt számára • segítséget szeretne nyújtani másoknak • saját tapasztalatait, tudását, reményeit át akarja adni másoknak • együttérzés, gondoskodási vágy • mozgósítani akar valamilyen cél elérésére-ehhez társakat keres • mély elkötelezettség az ügy iránt

12. 2. A részvétel motívumai • egy sajátos, nehéz élethelyzetben választ szeretne kapni problémái megoldására • elfogadó, hasonló problémával küzdő emberek között el/ki akarja mondani az őt feszítő gondokat • barátokra, társaságra vágyik • szeretné hasznossá tenni magát

13. 3. A csoport érzelmi viszonyai: • együttesség élménye • segítségadás • gyöngéd odafordulás, figyelem • aktivitás • remény

14. Önsegítő csoport definíciója (5-10-20 fő) • önkéntes szolidaritáson alapuló • autonom, önigazgatással működik • közös problémával küzdő emberek csoportja • hosszabb-rövidebb ideig (összetartozás) áll fenn • megfelelő rendszerességgel találkozó emberek csoportja • személyességre, együttműködésre, kölcsönös empátiára épül • a tagok segítik egymást és egymás modelljeivé válnak.

15. Dr. Buda Béla: Az önsegítő csoportok lélekvédő közösségek

16. Önsegítő szervezetek • több tag, csoport, csatlakozók, támogatók • általában országos • függetlenített szervezők • bürokratikus • szakértők bevonása • állami támogatás • szolgáltatások • kiadványok, újság

17. Civil előzmények • 1980 ILCO klubok megjelenése • 1985 A Rák ellen az emberért, a holnapért Társadalmi Alapítvány • 1986 Daganatos Betegek és Barátaik Klubja (első magyarországi rákbeteg klub, az önsegítő mozgalom elindítói) • 1990 – 16 alapító tagszervezet (12 önsegítő csoport, 3 egyesület és egy rehabilitációs otthon) megalapítja a Rákbetegek Országos Szövetségét • 1990 – 12 jogi személyiségű szervezet megalapítja a Rákellenes Liga Egyesületet

18. A Rákbetegek Országos Szövetsége Alapítási éve: 1990 Szövetség céljai: • a magyarországi rákbetegek érdekeinek országos képviselete, érdekérvényesítése, • a rákbetegek hazai egyesületeinek, klubjainak összefogása és meghatározott témakörökben közvetlen segítése,

19. a rákbetegséggel, a rákbetegek életével kapcsolatos széleskörű szemléletformálás • a rákbetegek kellő mértékű, humánus és szakszerű tájékoztatása, jogaik megismertetése, érdekképviselete, • segítő szolgáltatások biztosítása,

21. Az önsegítő csoportok, klubok, működése „Egyedül te teheted meg, de nem teheted meg egyedül” • Csoportmunka-együttes élmény • Önsegítés, kölcsönös segítségnyújtás-szolidaritás • A betegség feldolgozása, remény fenntartása • Életmód változtatás, új életstratégiák • Krízis helyzetek feldolgozása (betegség kiújulása, társak elvesztése, gyász)

22. 2. Csoportos programok: • Betegoktatás, egészségnevelés • Ismeretterjesztő előadások • Pszichológiai tréningek: önismeret, személyiségfejlesztés, relaxáció • Gyógytorna, gyógyúszás • Diétás oktatás • Ünnepségek (család, barátok bevonása)

23. 3. Csoporton kívüli programok • Kirándulások ( család, barátok bevonása) • Kulturális programok (színház, hangverseny látogatás) • Kreatív programok (festés, virágkötészet, éneklés) • Csoport – csoport látogatások „PSZICHOSZOCIÁLIS HÁLÓZAT” • Otthoni és korházi látogatások

24. 4. Helyi (lokális, kisközösségi) érdekképviselet • A tagok, a csoport helyi érdekképviselete • Nyomásgyakorlás a helyi, lokális egészségügyi és szociális ellátó rendszerre, az orvosi és társadalmi rehabilitáció szolgáltatásainak fejlesztésére • A helyi közéletben a Szövetség képviselete

25. Mit üzennek a szóvivők a klubokból? • a rákbetegségből meg lehet gyógyulni • ha maradéktalanul nem gyógyult meg, mint krónikus beteg élhet tovább teljesértékű, alkotó, örömteli életet • minden embernek több tudásra kell szert tenni, tudatos egészségfejlesztés, képessé kell válniuk szervezetük megfigyelésére, - az önellenőrzésre - az onkológiai éberség fenntartására

26. fejlesztenünk kell önismeretünket, lelki készségünket, küzdő képességünket, a készséget: szembenézni a nehézségekkel, • strucc-politikával időt vesztünk • a gyermeket vállaló, nevelő, családjukról gondoskodó nők, férfiak, felnőttek fordítsanak nagyobb figyelmet családjuk egészséges életmódjára

27. a szűrővizsgálatokon vegyen részt mindenki, akit arra invitálnak, mert az időben felfedezett daganat sikeresebben gyógyítható • a politikusok, gazdasági, egészségügyi irányítók kövessenek el mindent, amivel a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenthetik.

28. Napforduló Segítő Szolgálatok Alapítás éve: 1991 Budapest Nyíregyháza Szeged Szolnok Jászberény

29. Mentálhigiénés közösségi, szolgáltató ház • Rehabilitációs célú, hiányt pótló egészségügyi és szociális, állami és önkormányzati feladatokat lát el, az alábbiak szerint: • A betegek, rehabilitáltak és hozzátartozóik pszichoszociális támogatása; • Orvos-beteg –hozzátartozó közötti kapcsolat alakítása, építése;

30. Kapcsolatok a fekvőbeteg intézményekkel, klinikai, onkoradiológiai • osztályokkal, onkológiai gondozókkal, a szociális ellátás intézményeivel; • Szervezési és módszertani segítség a területükön működő önsegítő csoportoknak, önkéntes segítő szolgálatoknak; • Pszichológiai, életmódi, jogi tanácsadás, szociális és jogsegély szolgálat;

31. Csoportfoglalkozások betegek és hozzátartozóik részére, problémafeltáró, személyiségfejlesztő csoportok; • Relaxációsmódszerek tanítása; • Zene- és kreatív-terápia; • Gyógytorna, gyógyúszás; • Gégeműtöttek komplex beszéd-rehabilitációja

32. Szociálisan rászorultak részére gyógyászati segédeszközök, gyógyhatású szerek adományozása; • Kórházi és otthoni látogatószolgálat működtetése, önkénteseinek felkészítése; • Ismeretterjesztő könyvek, betegtájékoztató anyagok biztosítása;

33. Terepgyakorlatok, előadások, szemináriumok szociális munkás és védőnő hallgatók részére; • Helyi, regionális konferenciák, fórumok, ismeretterjesztő előadások, szűrések szervezése. • kooperatív programok társ-szervezetekkel pl. Összefogás az egészségért, a mellrák ellen

34. A Rákbetegek Országos Szövetsége köszönti az Illyefalvi konferencia résztvevőit!