1 / 81

Biztosítás

Biztosítás. dr. Zavodnyik József. Biztosítás. alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete. Első Magyar Általános Biztosító Társaság.

ranee
Download Presentation

Biztosítás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Biztosítás dr. Zavodnyik József

  2. Biztosítás • alapfogalmak • természeti és ember által okozott katasztrófák a világban • a világ biztosítási piaca • a magyar biztosítási piac • a biztosítási tevékenység állami felügyelete

  3. Első Magyar Általános Biztosító Társaság • megalakítása: 1857(1858-ban kapta meg a működési engedélyt) • az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József • 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet • 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben • 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

  4. Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon • az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például • osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) • angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) • amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

  5. Biztosítás • kockázatkezelési technika • egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által • jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

  6. Biztosítási tevékenység • biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

  7. Biztosítások csoportosítása • társadalombiztosítás • magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

  8. A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban • direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás • viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

  9. A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) • vagyonbiztosítás • felelősségbiztosítás • életbiztosítás • balesetbiztosítás • viszontbiztosítás

  10. A biztosítások csoportosításaaz Új Ptk.-ban • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény • kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) • összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) • betegségbiztosítás

  11. Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék • biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág) • biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja • biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

  12. Szektorális zártság elve • biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) • biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet • biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

  13. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon • pl. Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • jelzáloghitelezés • a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

  14. Katasztrófa kockázatok • a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok • nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

  15. A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei • nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen • a kockázatok legyenek homogének • az esetleges károk véletlenszerűek legyenek • az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen • az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

  16. A terrorizmus kockázata • még nem kellően meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába • még nem kellően tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

  17. Természeti katasztrófák okozta károk • a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek • 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt • 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD • 1991: 17 milliárd USD • 1992: 30 milliárd USD

  18. Természeti katasztrófák • az előfordulás nagy fokú bizonytalansága • a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet • súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól • szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

  19. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) • 325 katasztrófa (175 természeti és 150 technikai katasztrófa)

  20. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) • több mint 370 milliárd USD kár (2010: 218 milliárd USD, 2009-ben: 68 milliárd USD) • Ázsia: 260,15 milliárd USD • Észak-Amerika: 63,5 milliárd USD • Ausztrália/Óceánia: 27,8 milliárd USD • Európa: 8,7 milliárd USD • Latin-Amerika: 5,56 milliárd USD • Afrika: 1,56 milliárd USD • kb. 116 milliárd USD biztosított kár (2010: több mint 43 milliárd USD) –a biztosítók második legköltségesebb éve az elmúlt 40 évben

  21. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) • kb. 35.000 áldozat (2010: közel 304.000 áldozat) • több mint 19.000 áldozat a japán földrengés következtében (2010, földrengés Haitin: 222.000 halott) • 11 repülőgép zuhant le, 463 halott • 29 utasszállító hajó süllyedt el, 1.973 halott • 9 vasúti szerencsétlenség történt, 272 halott • 2010, Európa: 56.490 áldozat (a kánikula kb. 56.000 áldozata Oroszországban és Csehországban)

  22. A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2011) • 2005, Katrina hurrikán: 74,7 milliárd USD, 1.836 halott • 2011, földrengés (Japán): 35 milliárd USD, 19.184 halott • 1992, Andrew hurrikán: 25,6 milliárd USD, 43 halott • 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 23,2 milliárd USD, 2.982 halott • 1994, Northridge (USA), földrengés: 21,2 milliárd USD, 61 halott • 2008, Ike hurrikán: 21,1 milliárd USD, 136 halott

  23. A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2011) • 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) • 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,38 milliárd USD) • 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

  24. Budapest, 2006. augusztus 20. • a 2006. évi jegyzett viharkárok között • 3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült • vagyoni kár: 10 millió USD • biztosított kár: 5 millió USD

  25. Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra • 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen • 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító csődje, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

  26. A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra • a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek • legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

  27. Mega katasztrófák • a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t • első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (24,9 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (20,6 milliárd USD) • ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

  28. Katasztrófák és biztosítás • iparilag fejlett országok: alulbiztosítás • fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

  29. A katasztrófakockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése • kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) • egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

  30. Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében • az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófakockázatokat • a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

  31. Madárinfluenza • kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény • kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

  32. Madárinfluenza • 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy • 78 halott • 53%-os halálozási ráta

  33. Influenza az USA-ban • egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában • a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg • a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

  34. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. • nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) • 1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte • a legtöbb halott: 25-34 évesek – ez a korcsoport fontos csoport ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek) • az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban • a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

  35. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. • jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége • a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére • a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

  36. Jelentős eltérések 1918-hoz képest • a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) • az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába • 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak • az orvostudomány jelentősen fejlődött • ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

  37. A világ biztosítási piaca (2010) • biztosítási díj összesen: 4.338.964 millió USD (ebből ipari országok: 85%) • életbiztosítás: 2.520.072 millió USD (ebből ipari országok: 85,56%) • nem-életbiztosítás: 1.818.893 millió USD (ebből ipari országok: 84,26%)

  38. Díjbevételek, részesedések (2010) • Észak-Amerika: 1.281.664 millió USD (29,54%) • Latin-Amerika: 127.867 millió USD (2,95%) • Nyugat-Európa: 1.532.631 millió USD (35,32%) • Kelet- és Közép-Európa: 87.806 millió USD (2,02%) • Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 791.349 millió USD (18,24%) • Dél- és Kelet-Ázsia: 336.448 millió USD (7,75%) • Közel-Kelet és Közép-Ázsia: 33.321 millió USD (0,77%) • Óceánia: 81.160 millió USD (1,87%) • Afrika: 66.719 millió USD (1,54%)

  39. Részesedések (2010) • OECD: 3.629.636 millió USD (83,65%) • G7: 2.843.371 millió USD (65,53%) • EU 27 tagállam: 1.482.347 millió USD (34,16%)

  40. Egyes államok díjbevétele, részesedése (2010) • 1. USA: 1.166.142 millió USD (26,88%) • 2. Japán: 557.439 millió USD (12,85%) • 3. Egyesült Királyság: 310.022 millió USD(7,15%) • 4. Franciaország: 280.082 millió USD (6,46%) • 5. Németország: 239.817 millió USD (5,53%) • 16. Dél-Afrika: 53.297 millió USD (1,23%) • 27. Portugália: 21.780 millió USD (0,50%) • 42. Csehország: 7.914 millió USD (0,18%) • 44. Görögország:6.088 millió USD (0,14%) • 48. Magyarország: 3.999 millió USD (0,09%)

  41. Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2010) • 1. USA: 506.228 millió USD (20,09%) • 2. Japán: 440.950 millió USD (17,50%) • 3. Egyesült Királyság: 213.831 millió USD(8,49%) • 4. Franciaország: 192.428 millió USD (7,64%) • 5. Kína: 142.999 millió USD (5,67%) • 6. Olaszország: 122.063 millió USD (4,84%) • 12. Dél-Afrika: 43.186 millió USD (1,71%) • 25. Portugália: 16.199 millió USD (0,64%) • 37. Csehország: 3.694 millió USD (0,15%) • 38. Görögország: 3.166 millió USD (0,13%) • 39. Magyarország: 2.137 millió USD (0,08%)

  42. Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2010) • 1. USA: 659.915 millió USD (36,28%) • 2. Németország: 124.949 millió USD (6,87%) • 3. Japán: 116.489 millió USD (6,40%) • 4. Egyesült Királyság: 96.191 millió USD (5,29%) • 5. Franciaország: 87.654 millió USD (4,82%) • 22. Dél-Afrika: 10.111 millió USD (0,56%) • 33. Portugália: 5.580 millió USD (0,31%) • 40. Csehország: 4.220 millió USD (0,23%) • 42. Görögország: 2.922 millió USD (0,16%) • 50. Magyarország: 1.861 millió USD (0,10%)

  43. Biztosítási díjak a GDP százalékában (2010) • 1. Tajvan (18,4%) • 2. Dél-Afrika (14,8%) • 3. Egyesült Királyság (12,4%) • 4. Hollandia (12,4%) • 9. Portugália (9,5%) • 18. USA (8,0%) • 37. Csehország (4,0%) • 45. Magyarország (3,0%)

  44. Egy főre eső biztosítási díj (2010) • 1. Svájc (6.633,7 USD) • 2. Hollandia (5.845,3 USD) • 3. Luxembourg (5.653,2 USD) • 6. Japán (4.390,2 USD) • 12. USA (3.758,9 USD) • 25. Portugália (2.035,4 USD) • 32. Dél-Afrika (1.054,7 USD) • 35. Csehország (752,7 USD) • 38. Görögország (537,8 USD) • 45. Magyarország (399,7 USD)

  45. Élet- és nem-életbiztosítás megoszlása (2010) • USA: 43,4%; 56,6% • Japán: 79,1%; 20,9% • Magyarország: 53,4%; 46,6% • Ukrajna: 4,1%; 95,9%

  46. A nem-életbiztosítási piac(2008-2010) • 2008: a díjbevétel csökkenése a fejlett országokban (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Japánban) • 2009: több országban még visszaesés (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Kelet-Európában) • 2010-től némi fejlődés

  47. Az életbiztosítási piac(2008-2010) • 2008 és 2009: visszaesés (adott esetben igen jelentős visszaesés) • 2009-től: növekedés (főleg az ázsiai térségben és az európai nagy piacokon, kivételekkel, pl. az USA-ban még csökkenés)

  48. Biztosítás és vallás • az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 19%-kal emelkedett, elérte a 8,3 milliárd USD-t • takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) • kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

  49. Magyar biztosítási piac 2011(Mabisz) • a díjbevétel csökkent • 821,1 milliárd Ft (2010: 843,79 milliárd Ft) • életbiztosítás: 439,79 milliárd Ft • nem-életbiztosítás: 381,28 milliárd Ft

  50. Magyar biztosítási piac 2011(PSZÁF) • 19,5 milliárd Ft nyereség • a biztosítási szerződések számának csökkenése • a végtörlesztésekre 20-25 milliárd Ft-ot vettek igénybe a szerződők • a casco biztosítások száma jelentősen csökkent az új gépjárművek eladásának visszaesése miatt • a gépjárműbiztosítások területén 36,8 miliárd Ft-tal csökkent a díjbevétel

More Related