270 likes | 399 Views
Üdvözöljük vendégeinket 500. rendezvényünkön! Következő vacsoraestjeink időpontjai:. 2013.02.18. Vitézy Dávid , a BKK Zrt. vezérigazgatója 2013.03.11. Fekete Csaba , a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója. 2013.03.25. Gopcsa Péter , az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatója 2013.04.08. Csiba Péter ,
E N D
Üdvözöljük vendégeinket 500. rendezvényünkön! Következő vacsoraestjeink időpontjai: 2013.02.18. Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója 2013.03.11. Fekete Csaba, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója 2013.03.25. Gopcsa Péter, az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatója 2013.04.08. Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese AZ ÜZLET NÁLUNK MAGÁTÓL JÖN
30 + 20 év Pakson Hamvas István vezérigazgató „Royal Diamond Üzleti Klub” Budapest, 2013. február 11.
Atomerőmű épült… 1964. felmerül az atomerőmű építésének lehetősége 1966. magyar-szovjet államközi egyezmény 1967. paksi telephely kiválasztása, előkészítés, tervezés 1969. tereprendezési munkák 1970. határozat az építkezés elhalasztásáról 1973. nemzetközi olajválság 1974. döntés az építkezés folytatásáról 1975. államközi egyezmény módosítása 1976. megalakul a Paksi Atomerőmű Vállalat 1982. december 14. az 1. blokk indítása 3
…óriási szerencsénk volt Biztonsági filozófia váltás • Ø500 mm cső törésére felkészítve, • a nyugati védőépületek feladatához hasonló gáztömör helyiségrendszer, • nem kellett bezárni az EU-ba való belépéskor! Lehetőség, idő az alaposabb felkészülésre • jelenlét az építés, szerelés során • hazai és külföldi betanulások 4
…mozgásterünk Merev főkonstruktőri magatartás Hiányos információk (megalapozások) Felkészült tudományos kutatói háttér Agilis hazai szakembergárda …kezdeti fejlesztések Pihentető medence átalakítása Zónamonitorozó rendszer Blokkszámítógép 3. és 4. blokki irányítástechnika Amikor az NDK-ban leállították az atomerőműveket, mi fejlesztettünk (1990) Ahonnan 1982-ben indultunk… „Ez az erőmű már nem az az erőmű…” Dr.Gadó János
…a teljesítmény növelés lépései • Tápvíz mennyiség mérés szabványossá tétele • Üzemmód-táblázat pontosítása • 100 % hőteljesítmény elérése • Turbinák retrofitja • Új teljesítménykorlátozási rendszer bevezetése • TN átalakítások • 108 % elérése
TN projekt: 4 x 500 MW • 134 MW új termelő kapacitás létesült • A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft • Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év • Fajlagos beruházási költség30,6 MFt/MW • 8% hőteljesítmény = 5 °C hőmérséklet növekmény a reaktorban • új típusú üzemanyag alkalmazása • a primerköri nyomásszabályozó rendszer átalakítása • az on-line zónaellenőrző számítógépes rendszer módosítása • a főkeringtető szivattyúk szállított mennyiségének egységesítése • üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációjának megnövelése • turbina gőznyelő képességének megnövelése
Folyamatos a biztonság növelése A biztonság növelését célzó tevékenység 1986-ban kezdődött. Akkor a szovjet szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában. 1991 – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1998 – 2011 PRISE GF lefúvatás 2002 – Súlyos balesetek kezelése (SBK) 2011 – Célzott Biztonsági Felülvizsgálat és javító intézkedések
Biztonságnövelési program 1996 és 2002 között összehangolt biztonságnövelési program zajlott (BNI), ami magába foglalta: • az üzemzavari szituációk kezelésének javítását, • a biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelését, • a berendezések igénybevételének csökkentését, • a hermetikus konténment felülvizsgálatát, • az üzemeltetők hatékonyabb oktatását, • a földrengésállóság fokozását és • a tűzbiztonság javítását.
Biztonságnövelő átalakítások A digitális reaktorvédelmi rendszer vezénylőben elhelyezett panelje A hermetikustéri zsompszűrők beépítése A BNI program egyik legfontosabb eleme: a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer áthelyezése védett épületbe
Az üzemeltető személyzet oktatása • Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez magasan kvalifikált és motivált szakembergárdára van szükség • A szimulátor 1985-87 között épült finn-magyar együttműködéssel • Az emberi hibázás lehetőségének csökkentése • A blokkvezénylői személyzet oktatásán túl fejlesztő és teszt környezetet biztosít az átalakításokhoz, rekonstrukciókhoz • A KGYK NAÜ-Phare projekt keretében épült 1995-97 között, melyben • képzési programok keretében, oktatási célú nagyberendezéseken folyik a karbantartó és műszaki személyzet képzése Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) Szimulátor Központ
Földrengésállóság növelésére beépített megerősítések
Súlyos balesetek kezelése A súlyosbaleset-kezelés két kulcseleme a Súlyos Baleset Kezelési Útmutatók bevezetése, valamint műszaki átalakítások végrehajtása: • Súlyos baleseti folyamatokra önálló mérőrendszert és villamos betáplálást alakítottunk ki • Megbízható és radikális nyomáscsökkentési lehetőséget teremtettünk meg, ezzel a nagynyomású tartálysérülés lehetősége elkerülhető • Kialakítottuk a reaktortartályok külső alternatív hűtésének és az olvadék visszatartásának lehetőségét • Passzív autokatalitikusrekombinátorok alkalmazásával biztosítjuk, hogy a hidrogén koncentráció baleseti helyzetekben nem éri el a robbanáshoz szükséges értéket
Hidrogén rekombinátorok beépítése A súlyos baleseti folyamat „mellékterméke” a hidrogén gáz, amely a cirkónium-vízgőz, azaz a fűtőelem burkolat és a hűtővíz közötti reakcióból keletkezik. Passzív katalitikus hidrogén rekombinátorok beépítése a hermetikus térbe, blokkonként 30 beépítési helyre.
Baleseti dízelgenerátorok Baleseti dízelgenerátorok a védett, földrengésálló tárolási helyen Baleseti dízelgenerátor az udvartéri csatlakozási pontoknál 15
Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) • Az üzemidő-hosszabbítás (ÜH) megvalósíthatósági (engedélyeztetés, műszaki lehetőségek, megtérülés) vizsgálata 2000-ben kezdődött. • 2005. november 21-én az Országgyűlés 96,6 %-a megszavazta az ÜH-t. • Az ÜH előkészítésének műszaki feladatai: • az érintett rendszer(elem)ek körének meghatározása, • állapotuk felmérése, • öregedési folyamataik azonosítása, • az öregedéskezelési programok értékelése, módosítása, • további elemzések terjedelme, érvényessége, • gondoskodás a minősített állapot fenntartásáról.
Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) • ÜH program kidolgozása: • a hosszú távú üzemeltetés feltételeinek meghatározása, • a kitűzött célok műszaki feladatainak kidolgozása, végrehajtása. • Hatósági beadványozás: 4 évvel az üzemidő lejárta előtt • ÜH engedélykérelem: • az ÜH program feladatainak végrehajtása és • annak igazolása, hogy az elvárások teljesülnek (1 évvel az üzemidő lejárta előtt) • Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk továbbüzemeltetésére vonatkozó engedélyt.
Bővítés: az előkészítéstől a megvalósulásig A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.) 18
A paksi atomerőmű blokkjai – feltételezve az üzemidő-hosszabbítást – 2032 és 2037 között fognak leállni. Az új blokkok (P5- P6) belépésével 2025 körül számolnak. Hosszú távú stratégiánknak 2020-tól biztosítani kell a 2032-37 közötti leállásokra való felkészülés és működés biztonsági, technikai és humán feltételeit: Hosszú távú stratégia (2020-2037) • Az üzemelő blokkok esetén az utolsó napig biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelményeket. • Az ÜH és CBF feladatokat követő időszakban (2018 -) várhatóan lassulnak a fejlesztések. • Alkalmazkodó képes, hatékony és gazdaságos működés. • Fel kell készülni a blokkok leszerelésére. A nukleáris kapacitás várható alakulása
Országos adatok 2012 • 2011 évhez képest • a hazai villamos energia felhasználás csökkent (-1,5%) • a hazai villamos energia termelés csökkent (-5,1%) • az importból származó villamos energia növekedett (+19,9%) • részarányunk a hazai termelésből növekedett (+1,16 %) • részarányunk a hazai felhasználásbólnövekedett (+ 2,83 %) Forrás: MAVIR Zrt.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.2012. évi eredményei • A legnagyobb termelési eredmény (15 793 GWh) • Eredményes WANO partneri vizsgálat • A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) folyamatának lezárása. Az EU szakértői nemzetközi felülvizsgálat során megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat kellően alapos, valamint az elhatározott intézkedéseket megfelelőnek tartották • Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyével további húsz évig működhet az atomerőmű 1. blokkja
Teljesítmény-kihasználási tényező alakulása 1. blokk: 90,81 % 2. blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % 4. blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 % 22
1. blokk: 31 nap 21,4 óra 2. blokk: 54 nap 14,0 óra 3. blokk: 29 nap 7,4 óra 4. blokk: 27 nap 1,7 óra 2012 évi főjavítások
2013. évi célkitűzések • A blokkok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése • Versenyképesség fenntartása • Rendelkezésre állás további javítása • Az üzemidő-hosszabbítás végrehajtásának folytatása • A 2. blokki üzemeltetési engedélykérelem benyújtása • Biztonságnövelő átalakítások, CBF javító intézkedések feladatai • A 2. blokkon tárolt tokozott üzemanyag szállításra történő előkészítése Célunk, hogy a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeljünk villamosenergiát.