620 likes | 822 Views
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika. 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, orsolya.csortos@gmail.com Dévai Krisztina, kriszta162@yahoo.com Maknics Anita, maknicsanita@gmail.com. A ZH-ról. Jövő héten nincs ZH De 2 hét múlva lesz: Kereskedelempolitika Jövő hét:
E N D
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTANKereskedelempolitika 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, orsolya.csortos@gmail.com Dévai Krisztina, kriszta162@yahoo.com Maknics Anita, maknicsanita@gmail.com
A ZH-ról • Jövő héten nincs ZH • De 2 hét múlva lesz: Kereskedelempolitika • Jövő hét: • Kérdések kereskedelempolitikával kapcsolatban • Folyó fizetési mérleg
Kereskedelempolitika • Eszközei: • Vám: termékek importjára kivetett adó • Import mennyiségének korlátozása (importkvóta) • Exportkorlátozások: az exportőr ország rendeli az importőr ország kérésére Vám fajtái: Specifikus vám: fix teher az importtermék minden egyes egységére Értékvám: az importált termékek hányadában határozzák meg
Mi célt szolgálnak a vámok? • ...hazai termékek védelme • …kormányzati bevételnövekedés • …hazai iparág védelme az erős nemzetközi versenytől • …azonban ártorzító és jövedelem-újraelosztó hatású • …hatékonysági veszteségek
Feltevések • 2 szereplő (Belföld és Külföld) • A piacok kompetitívek • Kereskedelem akkor indul be, ha az árak kereskedelem hiányában eltérőek
Importkeresleti görbe A görbe megegyezik Belföld fogyasztóinak a belföldi termelés mennyiségét meghaladó igényével MD = D - S
Exportkínálati függvény • A görbe megegyezik a külföldi termelésnek a külföldi fogyasztói igény feletti többletével.XS = S* - D*
Nagy ország ΔFT= -(a+b+c+d) ΔTT= + a Korm-i bev.= + (c+e) + Nettó hatás= e-(b+d)
Kis ország: mindenképp költséges a vám bevezetése ΔFT= -(a+b+c+d) ΔTT= +a Korm-i bev.= +c + Nettó hatás= -(b+d)
Milyen kereskedelempolitikai eszközök vannak még a vámon kívül? Exporttámogatások Mennyiségi korlátozások Önkéntes exportkorlátozások Belföldi költségek arányára vonatkozó előírások stb.
Exporttámogatás Olyan cégnek (vagy személynek) teljesített kifizetés, amelyik (vagy aki) terméket szállít külföldre. Lehet → specifikus → értékalapú Az exportőrök addig a pontig szállítják külföldre az árut, ahol a belföldi ár és az export ár különbsége megegyezik az exporttámogatás összegével. Hatása az árakra a vámokkal ellentétes: növeli az árakat az exportőr országban, csökkenti azokat az importőr országban!
Az exporttámogatás jóléti hatása 1. a fogyasztói többlet csökken (a + b)-vel 2. a termelői többlet növekszik (a + b + c)-vel 3. az állami támogatás költsége: (b + c + d + e + f + g) 4. cserearány – veszteség: (e + f + g) 5. a nettó jóléti veszteség: (b + d + e + f + g)
Mennyiségi korlátozások Valamely importálható termék mennyiségének közvetlen korlátozása. Mindig növeli az importtermék belföldi árát!! (ugyanannyira növeli meg, mint az a vám, amely ugyanekkora szintre csökkentené az importot) A mennyiségi korlátozás és a vám közti különbség: nem jut bevételhez az állam! (az importengedélyeket kapó cégek/személyek zsebébe jut a pénz) (kvótajáradék) A kvóta alkalmazása tehát mindig veszteséggel jár, e veszteség mindig nagyobb, mint a vámkivetés esetén.
Importkvóta jóléti hatásai 1. a fogyasztói többlet csökken (a + b + c + d) 2. a termelői többlet növekszik (a) 3. kvótajáradék (c)
Önkéntes exportkorlátozások A mennyiségi korlátozás egyik válfaja. Exportáló ország állapítja meg (általában az importáló ország erőteljes nyomása alatt). Kvóta, amelyben a kvótajáradék az exportáló országhoz kerül. Az importáló ország biztosan rosszul jár.
Belföldi költségek arányára vonatkozó előírások Szabályozási rendszer, amely megköveteli, hogy a végtermék bizonyos, előre meghatározott hányadát belföldön állítsák elő. Kormányzati járadékok és bevételek sem keletkeznek!!
Egyéb eszközök Exporthitel-támogatások Közbeszerzés Paratarifális importkorlátozások stb. Lásd TK.
Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitottgazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: QX = 10 – PX QX = 4 + 0,2PX PXW = 4
Kis nyitott gazdaság, értékvám Mennyi X terméket importál a gazdaság szabadkereskedelem mellett? Mekkora lesz szabadkereskedelem feltételezése mellett az X termék belföldi ára? Tételezzük fel, hogy a gazdaság 10%-os értékvámot vet ki a termék behozatalára. Mekkora lesz az X termék belföldi ára, s mennyi X terméket importál a gazdaság ilyen körülmények között? Ki jár jól és ki jár rosszul a vám kivetésével? Mennyivel változik a vám kivetésének hatására a társadalmi jólét?
Kis nyitott gazdaság, értékvám IM = 1,2 P = 4 IM = 0,72 Belföldi fogyasztó rosszul jár, Belföldi termelő jól jár ΔFT = -2,32; ΔTT =1,936; Vámbevétel = 0, 28 ΔJólét = Σ – 0,096
Kis nyitott gazdaság, specifikus vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitottgazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: QX = 8 – 0,5PX QX = 2 + 0,4PX PXW = 2
Kis nyitott gazdaság, specifikus vám Szabadkereskedelem mellett mennyi X terméket fogyaszt a gazdaság? Mennyi X terméket állít elő a gazdaság szabadkereskedelem mellett? Amennyiben a gazdaság egységnyi specifikus vámmal sújtja az X termék importját mennyi X-et importál majd a gazdaság? Mennyivel változik az importvám bevezetésének hatására a fogyasztói, illetve a termelői többlet? Mennyivel változik a vám kivetésének hatására a társadalmi jólét?
Kis nyitott gazdaság, specifikus vám D = 7 S = 2,8 (IM=4,2) IM’ = 3,3 ΔFT = -6,75; ΔTT =3; Vámbevétel = 3,3 ΔJólét = Σ – 0,45
Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: QX = 100 – 0,5PX QX = 50 + 0,25PX
Kis nyitott gazdaság, értékvám Adja meg az egyensúlyi ár értékét autark állapotban! Tételezzük fel, hogy a világpiacon a PXW = 53,333 ár érvényesül, mennyi terméket importál a gazdaság, ha bekapcsolódik a kereskedelembe? Tételezzük fel, hogy a hazai termelők védelemben az állam 10%-os vám kivetését fontolgatja. Mekkora lenne ilyen körülmények között az import értéke? Ki milyen nyereséget és veszteséget realizál a vám kivetésének következményeként? Mekkora lesz a társadalmi nyereség/ veszteség értéke?
Kis nyitott gazdaság, értékvám PAX = 66,67 IM = 10,1 IM’ = 6,035 ΔFT = -381,69; ΔTT =339,15; Vámbevétel = 31,98 ΔJólét = Σ -10,55
Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az X termék világpiacán PXW = 54 ár érvényesül. A termék belföldi piacának keresleti és kínálati függvénye: QX = 422 – PX QX = 54 + 4PX Határozza meg, hogy egy 25%-os vám mekkora társadalmi jólétváltozással jár, ha tudjuk, hogy a gazdaság kis nyitott gazdaság! (ΔJólét = Σ -455,625)
Nagy nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön , mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: QX = 400 – PX QX = 10 + 4PX Q*X = 100 – P*X Q*X = 50 + 0,5P*X
Nagy nyitott gazdaság, értékvám Melyik gazdaság importálja az X terméket? (Erre honnan jöttünk rá?) Mekkora lesz szabadkereskedelem esetén az X termék világpiaci ára? Mennyi X terméket importál a gazdaság, mely az X terméket importálja? Tételezzük fel, hogy a terméket importáló nemzetgazdaság 25%-os vámmal sújtja a termék behozatalát. Mekkora lesz a világpiaci ár és mekkora lesz a termék ára abban a gazdaságban, amely a terméket importálja?
Nagy nyitott gazdaság, értékvám (a, b) Belföld: QX (D) = 400 – PX QX (S) = 10 + 4PX PX = 78 Külföld: Q*X (D*) = 100 – P*X Q*X (S*) = 50 + 0,5P*X P*X = 53,3 P*X < PW < PX Tehát belföld importál, külföld exportál Σ D = Σ S 400 - PX + 100 – P*X = 10 + 4PX + 50 + 0,5P*X PWX = 67, 69 Vagy: MD = D – S = 390 – 5PX XS = S* - D* = 1,5PX – 50 Szabadkereskedelem esetén: MD = XS PWX = 67, 69
Nagy nyitott gazdaság, értékvám (c, d) Belföld importja: QX (D) = 400 – PX = 400 – 67,69 = 332,31 QX (S) = 10 + 4PX = 10 + 4*67,69 = 280,76 IM = D – S = 51, 55 Vagy: MD = 390 – 5PX =390 – 5*67,69 = 51,55 Ha 25%-os vám bevezetése: PB= 1,25 P’W 400 – 1,25P’W + 100 - P’W = 10 + 4*P’W + 50 + 0,5 P’W P’W = 56,77 PB = 70, 96 (Vagy: MD = 390 – 5*1,25*P’W= 1,5P’W– 50 = XS ) Belföld importja vám mellett: D’ = 400 – 70,96= 329,04 S’ = 10 + 4*70,96 = 293,84 IM’ = 329,04 – 293,84 = 35,2
Nagy nyitott gazdaság, értékvám (d) ΔFT = -(a+b+c+d) = -(332,31 + 329,04)*3,27/2 = - 1081,31 ΔTT = +a = (293,84 + 280,76)*3,27/2 = 939,47 Vámbevétel = c + e = (70,96–56,77)*(329,04-293,84) = 499,48 ΔJólét = -1081,31 + 939,47 + 499,48= 357,65
Nagy nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön , mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: QX = 200 – 0,25PX QX = 30 + 2PX Q*X = 70 – 4P*X Q*X = 20 + P*X Szabadkereskedelem esetén mekkora lesz a világpiaci ár? Amennyiben a terméket importáló gazdaság 10%-os vámot vet ki a termékre, mekkora jólétváltozást könyvelhet el? a) PX = 30; b) ΔJólét = Σ 52,53)
Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált terméket mind belföldön, mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: Q = 60 - 5P Q* = 80 – 5P* Q = 8 + 2P Q* = 8 + 2P* Szabadkereskedelem esetén mekkora lenne a világpiaci ár? Melyik gazdaság és mennyit importál a termékből? Tételezzük fel, hogy a terméket importáló gazdaság 2 egységnyi specifikus vámot vezet be. Mekkora lesz a termék ára abban a gazdaságban, amely a terméket importálja? Mekkora fogyasztói többlet változást okoz az importvám bevezetése a terméket importáló gazdaságban?
Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Belföld: QX (D) = 60 – 5PQX (S) = 8 + 2P P = 7,42 Külföld: Q*(D*) = 80 – 5P*Q*(S*) = 8 + 2P* P*= 10,28 P < PW < P* Tehát belföld exportál, külföld importál Σ D = Σ S 60 - 5P+ 80 – 5P*= 8 + 2P + 8 + 2P* PW= 8,85 Külföld importja vám mellett: D = 80 – 5*8,85 = 35,75 S = 8 + 2*8,85 = 25,7 IM’ = 35,75 – 25,7 = 10,05
Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Ha 2 egységnyi specifikus vámot vezetünk be: PKF = P’W +2 Σ D = Σ S 60 –5P’W + 80 – 5(P’W +2) = 8 + 2*P’W + 8 +2( P’W+2) P’W = 7,85 PKF = 9,85 D’ = 80 – 5*9,85 = 30,75 S’ = 8 + 2*9,85 = 27,7 IM’ = 30,75 – 27,7 = 3,05
Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám ΔFT = - (a+b+c+d) = -(35,75 + 30,75)*1/2 = - 33,25 ΔTT = + a = (25,7 + 27,7)*1/2 = 26,7 Vámbevétel = c + e = (30,75-27,7)*2 = 6,1 ΔJólét = -33,25 + 26,7 + 6,1 = -0,45
Prohibitív vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: QX = 80 – PX QX = 20 + 0,25PX PXW = 40 Mekkora lenne a prohibitív vám?
Prohibitív vám Prohibitív vám: az a vám, ahol az import megszűnik. QX = 80 – PX QX = 20 + 0,25PX PX = 48 PXW = 40 t = 8 Ha 8 egységnél magasabb vámot szabunk ki, akkor az autark állapot felé emelkedik az ár, és ezen az áron saját gazdaságunk is megtermeli a terméket, ezért nem fog importálni külföldtől
Optimális vám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön , mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: QX = 10 – 6PX QX = 4PX Q*X = 8 – 7P*X Q*X = 2 + 3P*X A terméket importáló gazdaság vámot kíván bevezetni, s a vámteher mértékét optimálisan kívánja meghatározni. Mekkora az optimális vám mértéke?
Optimális vám Optimális vám: az a vám, amely biztosítja a társadalmi jólét maximumát. (A nagy országok számára az optimális vám értéke lehet pozitív, ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonysági veszteséget.) Q = 10 – 6P QX = 4PPA = 1 Q*= 8 – 7P* Q* = 3P* PA* = 0,8 Belföld importál Σ D = Σ S 10 - 6P+ 8 – 7P= 7P PW= 0,9
Optimális vám Optimális vám = t PB = P’W + t Σ D = Σ S 10 – 6(P’W + t)+ 8 – 7 P’W = 4*(P’W + t) + 3* P’W P’W= (18-10t) / 20 P’W= 0,9 – 0,5t PB= 0,9 – 0,5t + t = 0,9 + 0,5t S1 = 4*0,9 = 3,6 S2 = 4* 0,9 + 0,5t = 3,6 + 2t D1 = 10 – 6*0,9 = 4,6 D2 = 10 – 6*(0,9 + 0,5t) = 4,6 – 3t
Optimális vám ΔFT = - (a+b+c+d) = -(4,6 + 4,6 – 3t)*(0,5t/2) = -(2,3t – 0,75t2) ΔTT = + a = (3,6+3,6+2t)*(0,5t/2) = +(1,8t + 0,5t2) Vámbevétel = c + e = (4,6 – 3t -3,6 – 2t)*t = + (t – 5t2) ΔJólét = 0,5t – 3,75t2 Cél: jólét maximalizálása 0,5 – 7,5t = 0 t = 0,0667
Kvóta Az általunk vizsgált 2 nemzetgazdaságban az X termék piacán az alábbi keresleti és kínálati összefüggések érvényesülnek: A ország: Q = 11 – P Q = 2 + 2P B ország: Q* = 13 – 0,5P* Q* = 2 + 1,5P*
Kvóta Melyik nemzetgazdaság importálja a terméket? Mekkora lesz az ár szabadkereskedelem mellett? Mennyi terméket visz külföldre a nemzetgazdaság, amely szabadkereskedelem mellett exportál? Tételezzük fel, hogy a terméket importáló nemzetgazdaság bevezet egységnyi specifikus vámot. Hogyan alakul a termék ára az importáló nemzetgazdaságban? Mennyivel változik a vám bevezetésének hatására a termék ára az exportáló nemzetgazdaságban a szabadkereskedelemben érvényesülő árhoz képest?