A Naprendszer és a Nap

1. A Naprendszer és a Nap

2. A Naprendszer főbb jellemzői • kb. 2 fényév sugarú gömb, ahol a Nap gravitációs vonzóereje a meghatározó 8 • a Nap tömege kb. 750-szer nagyobb, mint az összes égitest együttes tömege • a Naprendszer anyagának kb. 99%-a a Nap szimmetriasíkjában található

3. a Naprendszer jelentős eredő perdülettel rendelkezik, mivel a bolygók és kisbolygók is ugyanabba az irányba forognak • a bolygók saját perdülete – kivéve Vénusz és Uránusz – ugyanolyan irányú • a Naprendszerben a távolságokat csillagászati egységekben mérjük (1 Cs.E.=149,6 millió km – a Nap-Föld közepes távolság)

4. Kepler törvényei • Minden bolygó a Nap körül ellipszis pályán kering. A pálya egyik fókuszpontjában van a Nap. • A bolygó vezérsugara egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Következménye, hogy a bolygók napközelben nagyobb sebességgel haladnak, mint naptávolban. • A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól mért középtávolságuk (vagy félnagytengelyeik) köbei. Következménye, hogy a Naphoz közelebbi bolygónak kisebb a keringési ideje, mint a távolabbinak.

5. Newton gravitációs törvénye Bármely két test, anyagi részecske kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága pontszerű testek esetében arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.

6. A Nap • átlagos csillag • átmérő: 1,4×106 km • tömeg: 2×1030 kg • sűrűség: 1,41 kg/dm3 • középponti hőm.: 10-20 × 106K • felületi hőmérséklet: 5800 K • gravitációs gyorsulás a felszínén: 270 m/s2 • forgási periódus: 26-34 nap • belsejében magfúziós reakciók • felületének minden négyzetmétere 63,5 MW energiát termel

7. A Nap felépítése • centrális mag:plazmaállapot, fúziós reakciók helye • röntgensugárzási zóna: elemek ionizált állapotban, energiatovábbítás röntgen és gamma sugárzás formájában • konvektív zóna:semleges gázállapot, hőáramlás • fotoszféra:(400 km vastag) innen származik a megfigyelhető sugárzás 90%-a, innen beszélünk a Nap légköréről, napfoltok • kromoszféra:(10 ezer km) napkitörés /fler/, protuberanciák (gázoszlopok) • korona: • napszél:a Napot elhagyó részecskeáram

9. A Napban lejátszódó jelenségek • Napfoltok • a Nap felületén látható sötét területek • megjelenésük a fotoszférában időnként megerősödő mágneses térre vezethető vissza • azért sötétebb, mert lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű (kontraszthatás miatti optikai csalódás) • foltcsoportokban jelennek meg • maximumok és minimumok (11 évenként) • fáklyamezők: napfolt körüli fényesebb terület

13. A Nap • 171 A • mágneses jelenségek kimutatása • 304 A • napkitörések • 195A • a Nap aktivitásának megfigyelése

15. Naprengés

18. A bolygók és holdjaik • Föld típusú (kőzet) bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars • viszonylag kis méretűek • nagy sűrűségűek • túlnyomórészt nehéz elemekből állnak. • Jupiter típusú (gáz-) bolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz • viszonylag nagy méretűek • kis sűrűségűek • könnyű elemek jelenléte jellemzi őket (hidrogén- és héliumgáz) A Naprendszer jelenlegi 8 nagybolygójából 6-ot már az ókorban és a középkorban is ismertek. Az Uránusz és a Neptunusz felfedezése később történt. Hat bolygót mellékbolygók kísérnek, melyeket holdaknak nevezünk. A Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja.

19. A Merkúr Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 4878 kmKözepes táv. a Naptól: 57 910 000 kmNap körüli keringési idő: 87,97 földi napSaját tengelye körül: 58,6 földi napHoldak száma: 0Légköre: rendkívül ritka (N, He)Sebessége: aphéliumban 38,7 km/h, periphéliumban 56,5 km/h Rendkívül elnyúlt ellipszis pályán kering, felszíne a Holdéhoz hasonló (kráterek,stb.). A Mariner-10 műhold felszínének 45%-át térképezte fel.

20. A Vénusz A Maat hegység (8,5 km magas csúcs) Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 12 103 kmKözepes táv. a Naptól: 108 200 000 kmNap körüli keringési idő: 224,7 földi napSaját tengelye körül: 243 földi nap (légköre viszont 4 nap alatt)Holdak száma: 0Légköre: A földi légköri nyomás 90-szerese (szén-dioxid és nitrogén) Pályája majdnem kör alakú, felszíni hőmérséklete magas (üvegházhatás). A Mariner-2, Pioneer, Venyera és Magellán űrszondák valamint földi távcsövek segítségével térképezték fel.

21. A Föld Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 12 756 kmKözepes táv. a Naptól: 149 600 000 kmNap körüli keringési idő: 365,25 földi napSaját tengelye körül: 1 földi nap (24 h) Holdak száma: 1 (Hold)Légköre: van (nitrogén és oxigén + egyéb gázok) Pályája ellipszis, felszíni hőmérséklete 290 K (légkörnek köszönhető).

22. A Mars Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 6786 kmKözepes táv. a Naptól: 227 940 000 kmNap körüli keringési idő: 686,98 földi napSaját tengelye körül: 24 h 37 perc Holdak száma: 2 (Phobos és Deimos)Légköre: ritka (főleg szén-dioxid) Pályája ellipszis, felszíni hőmérséklete 135-300 K. A Mariner-4, szovjet Mars és a Viking űrszondák térképezték fel nagyrészt, nemrég az Odyssey 2001.

23. A Mars felszíne Hellasz Olympus Mons

24. Kráterek Tharsis Marsarc Hósapka

25. Holdjai: A Marsnak két kicsiny, a felszínhez közel keringő holdja van, amelyeket az 1877-es szembenállás alkalmával fedeztek fel. A felfedező igen találóan Phobosznak (félelem) és Deimosznak (rettegés) nevezte el őket. Phobosz Deimosz

26. A Jupiter Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 142 984 kmKözepes táv. a Naptól: 778 330 000 kmNap körüli keringési idő: 4333,29 földi napSaját tengelye körül: 398,88 földi nap Holdak száma: 16Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (10%) Pályája ellipszis. A Pionner, Voyager és Galileo űrszondák térképezték fel nagyrészt. Kétszer annyi hőt bocsát ki, mint amennyit elnyel.

27. Az Io kén burkolta vulkáni világ. A szakadatlan kitörésekben az anyag 200 km távolságra lökődik ki a az űrbe, majd visszahullik a hold narancsos-sárgás felszínére. Ez szétrepeszti a kérget, és a kitörések megújítják a felszínét, amely még csak 1 millió éves. Az Io vulkánikus aktivitását a Jupiter gravitációs hatása okozza. Az Io felszínét roppant nagyságú árapály- és elektromos erők gyötrik. Az Európa jéggel borított hold. Feltételezik, hogy belsejéből víz áramlott a felszínére, és ott megfagyva, új felszínt képezett az Europán, miáltal ez lett a legsimább égitest a Naprendszerben. A holdnak állandó légköre van. Fényvisszaverő képessége a Galilei-holdak közül a legnagyobb.

28. A Ganymedes • a Naprendszer legnagyobb holdja • Főleg jégből áll, felszíne kráterektől szabdalt, némely kráterét sugarak veszik körül. • A Ganymedes felszíne repedezett és vetődéses, ami a kéreg alatti aktivitást jelzi. • Felszíne kétfajta tájegységből áll: • sötét, főleg szennyezett jégből álló ősi területekből, ahol sok a kráter • valószínűleg megolvadt és újabb lehűlésüket megelőzően az idősebb területekre ömlött jégből áll A Callisto a Jupiter második legnagyobb holdja Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött.  A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverőképessége meglehetősen alacsony, 0,2. Kráterekkel legsűrűbben borított égitest a Jupiter rendszerében

29. A Szaturnusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 120 536 kmKözepes táv. a Naptól: 1 426 980 000 kmNap körüli keringési idő: 29,46 földi évSaját tengelye körül: 378,1 földi nap Holdak száma: 17Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (3,3%) Pályája ellipszis. Felszíni hőmérséklete: 143 K. A Pionner, Voyager, Cassini-Huygens űrszondák térképezték fel nagyrészt. Kétszer annyi hőt bocsát ki, mint amennyit elnyel.

31. Az Uránusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 51 118 kmKözepes táv. a Naptól: 2 870 990 000 kmNap körüli keringési idő: 84,01 földi évSaját tengelye körül: 369,65 földi nap Holdak száma: 15Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (15%) és metán (2,3%) Pályája ellipszis. A Voyager-2 látogatta meg. Forgástengelye majdnem merőleges a Keringési pályájára. Kétszer annyi hő bocsát ki, mint amennyit elnyel.

33. A Neptunusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 49 528 kmKözepes táv. a Naptól: 4 497 070 000 kmNap körüli keringési idő: 164,79 földi évSaját tengelye körül: 367,49 földi nap Holdak száma: 13Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (19%) és metán (1%) Pályája ellipszis. A Voyager-2 látogatta meg. Kétszer annyi hő bocsát ki, mint amennyit elnyel.

34. Hold

38. A Hold eredete

39. A Hold hatása a Földre

40. Holdkutatás – Apollo program