1 / 32

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer. Mértékegységek:. Fényév : az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s.) Csillagászati egység (CsE): Megegyezik a Nap - Föld távolsággal, ami 149,6 millió km.

thuy
Download Presentation

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

  2. Mértékegységek: • Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s.) • Csillagászati egység (CsE): Megegyezik a Nap - Föld távolsággal, ami 149,6 millió km. (Egy CsE közelítőleg 150 millió km.)

  3. A Föld környezete • Világegyetem (Univerzum) V • Metagalaxis V • Extragalaxis (Pl. Androméda-köd) V • Galaxis (Tejútrendszer) V • Naprendszer

  4. Tejútrendszer • Az a galaxis, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik. • 100 ezer fényév átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd csillag található. • A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban

  5. A Naprendszer • A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb.

  6. A Naprendszer tagjai: 1. NAP

  7. A Nap belseje három részből áll: • Legbelül a centrális mag található. Hőmérséklete 10-20 millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik). • Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külső rétegek felé. • Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. • Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hőmérséklete kb. 6000 Kelvin), amely szintén három részből áll: • Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. • Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. • Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. • A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza.

  8. 2. BOLYGÓK

  9. A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek.

  10. IV. Naprendszerünk bolygói a Naptól távolodó sorrendben: NAP  Merkúr  Vénusz  Föld  Mars  Jupiter  Szaturnusz  Uránusz  Neptunusz  (Plútó)

  11. 1. Merkúr

  12. 2. Vénusz

  13. 3. Föld • A Naptól a harmadik, bolygó. • Naptól mért távolsága: 150 millió km • Átmérője: 12800 km

  14. 4. Mars

  15. 5. Jupiter

  16. 6. Szaturnusz

  17. 7. Uránusz

  18. 8. Neptunusz

  19. Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságaik: nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik. A bolygók osztályozása Plútó

  20. 3. HOLDAK

  21. Föld: 1, • Mars: 2, • Jupiter: 16, • Szaturnusz: 18, • Uránusz: 20, • Neptunusz: 8,

  22. 4. KISBOLYGÓK(kb. 100 ezer db) A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.

  23. 5. METEOROK

  24. A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük az 1500-3000 °C-ot is elérheti. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, 70-80 km-es magasságban elhamvad, néhány (évente 30-50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról.

  25. 6. ÜSTÖKÖSÖK

  26. Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan 10-20 millió km hosszú, látványos csóva.

  27. 7. BOLYGÓKÖZI ANYAG(kozmikus por, gázok)

  28. A bolygóközi anyag • egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, • másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

  29. 8. Mesterséges égitestek

More Related