Download
1 / 16
160 likes | 248 Views
19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége. Az életbiztosítási piac szereplői. (az ügyfeleken kívül) ezeket az alábbi csoportokba lehet sorolni: szolgáltatók konkurenseik közvetítők szövetségek szabályozó.
E N D
19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítási piac szereplői • (az ügyfeleken kívül) ezeket az alábbi csoportokba lehet sorolni: • szolgáltatók • konkurenseik • közvetítők • szövetségek • szabályozó Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítás kapcsolata a társadalom-biztosítás rendszerével és szolgáltatásaival Jelentősége miatt külön foglalkozunk a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel A TB Magyarországon két alrendszerre bomlik, a nyugdíj- és az egészségbiztosításra. a nyugdíj- és az egészségbiztosításra. Az életbiztosításoknak mindkét alrendszerrel van kapcsolata, de a kapcsolat súlya nem azonos. Banyár József: Életbiztosítás 19.
A TB nyugdíjrendszerével való összehasonlítás aspektusai: • cél, illetve funkció, • működési rendszer, • a befizetések és a kifizetések közötti viszony , • a belépés indoka • profit Banyár József: Életbiztosítás 19.
A TB nyugdíjrendszerének és az életbiztosításnak részben ugyanaz a célja: gondoskodni az öregkor anyagi biztonságáról. Ezt a célt különböző módokon érik el. A TB nyugdíjrendszere törekszik arra, hogy átfogó legyen a lakosság egészének Az életbiztosítás önálló céljai (temetkezés, előtakarékosság, gondoskodás) Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítás kizárólag ún. tőkefedezeti rendszerben a TB nyugdíjrendszere kizárólag ún. felosztó-kirovó (1997-ig), illetve vegyes rendszerben (1998-tól) működik Eltérésa két rendszer között: tőkefedezeti rendszer: a biztosított befizetéseit egy részére elkülönített kamatozó betétszámlán fölhalmozzák a járadék tőkeértéke megegyezik a fölhalmozott pénzmennyiséggel felosztó-kirovó rendszer: a befizetések összege pont arra elegendő, hogy az éppen nyugdíjban lévők nyugdíját fizetni tudják belőle. tartalékok nélkül működik Banyár József: Életbiztosítás 19.
befizetéssel meghatározott (Defined Contribution) szolgáltatással meghatározott rendszer (Defined Benefit) A BM rendszerben szigorú egyéni ekvivalencia érvényesül, az SZM rendszerben általában csak az egész veszélyközösség szintjén egyenlő a befizetés a kifizetéssel. Életbiztosítás: BM TB (felosztó-kirovó): SZM TB (magánpénztárak): BM Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítás önkéntes elvileg is csak tőkefedezeti rendszerben működhet. Felosztó-kirovó csak az állam által előírtan, kötelező jelleggel működhet. A tőkefedezeti rendszerben hatalmas tartalékok képződnek a pénzpiacon be kell fektetni állandóan stimulálja a tőzsdét felértékelődik a befektetéseket végzők pénzügyi szaktudása, illetve a pénzpiac szerepe. A felosztó-kirovó rendszerben nem képződnek számottevő tartalékok nincs számottevő hatása a tőzsdére a gazdaságot sem élénkíti nincs nagy szerepe a pénzügyi szaktudásnak de: nagy hatalma van a befolyó pénzeket újraelosztó bürokráciának, illetve testületeknek. Banyár József: Életbiztosítás 19.
Miért működik a legtöbb országban a TB nyugdíjrendszere felosztó-kirovó rendszerben? Mert egyik napról a másikra be lehet vezetni, de… …az első kedvezményezetteknek járó szolgáltatás mögül hiányzó megtakarítás végig hiányozni fog nem lehet garantálni a jogosultaknak a szolgáltatást a rendszer megszűnte utánra. Ha tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése esetén az első generáció, akinek ez a rendszer teljes nyugdíjat tud adni, az a generáció, aki a rendszer bevezetésekor éppen belépett a munkaerőpiacra … ezért választották a felosztó-kirovó rendszert a II. vh. után Banyár József: Életbiztosítás 19.
Felosztó-kirovó rendszer érzékeny a demográfiai változásokra A ’90-es években mindenhol válságba került, mert: Jól működik amíg a munkaerőpiacra többen lépnek be, mint a nyugdíjas korba (hiszen a dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjasoknak járó kifizetéseket), és ha nem nő az átlagéletkor Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítások esetében működik az ekvivalencia-elv A TB nyugdíjrendszerében: csak bizonyos kvázi-ekvivalencia, mert: szolidaritási elv Életbiztosítás esetében ez nem lehetséges! A szolidaritási elv a TB működésében: • minimál-nyugdíj redisztribúció • degresszivitás • redisztribúció a nők javára Banyár József: Életbiztosítás 19.
Önkéntes kötelező Profitorientált non-profit Önkéntes és magánpénztárak Mindkettő BM Tulajdonosok a tagok (eltérően az életbiztosítástól) Banyár József: Életbiztosítás 19.
A pénztárak alapvetően az életbiztosítás konkurenciájának tekinthetők. A verseny mellett azonban elképzelhető együttműködés is: 1. "Pénztárszolgáltató" cégek 2. járadékszolgáltatás a biztosítóktól Banyár József: Életbiztosítás 19.
Az életbiztosítás nemzetgazdasági hatása Közvetett hatások: megteremti a biztonság tudatát… és magát a biztonságot egy váratlan negatív esemény (itt halál, munkaképtelenné válás) hátrányos anyagi következményei nem gyűrűznek tovább Banyár József: Életbiztosítás 19.
Közvetlen hatások: A megtakarítási jellegű életbiztosítások a kis tőkéket összegyűjtik, és nagy, befektethető tőkévé akkumulálják kiváltják a társadalombiztosítás bizonyos szolgáltatásait halasztott fogyasztás- felfutási szakaszban mérsékli az inflációs nyomást Banyár József: Életbiztosítás 19.
Összességében: Munkahelyet teremtenek A díjtartalék aggregáció pozitív hatása Nyugdíjjáradék szélesebb körben Adóbevétel A lakosságot saját egészsége védelmére ösztönzik, visszafogják a káros szenvedélyek elterjedését A pénzügyi stabilitás megteremtése Költségmegtakarítás a társadalomnak Banyár József: Életbiztosítás 19.
