A kompetencia fogalmának értelmezésétől a kompetencia alapú oktatásig Kinyó László

1. Kompetenciákon alapuló korszerű oktatás a középiskolákban szakmai konferenciaMagyar Tannyelvű Tanítóképző KarSzabadka, 2013. június 6. A kompetencia fogalmának értelmezésétől a kompetencia alapú oktatásig Kinyó László Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet

2. Az előadás témakörei • A kompetencia fogalmának előtérbe kerülése • fogalomhasználat a közfelfogásban • kulturális kánon (kanonizált ismeretek) felbomlása • a gazdaság és a munkaerőpiac felől érkező igények • az iskolai képességfejlesztés elégtelensége • A kompetencia fogalma • gyökerei • pedagógiai értelmezése • fogalma nemzetközi színtéren (DeSeCo, EU) • A kompetencia alapú oktatás szükséges feltételei

3. A fogalom előtérbe kerülése:a klasszikus kulturális kánon felbomlásának szerepe • Az ismeret- és tudásszerzés folyamatának gyökeres átalakulása • A „társadalmilag értékes tudás” mibenléte megkérdőjeleződik

4. A fogalom előtérbe kerülése: a gazdaság és munkaerőpiac nyomása; az iskolaiképességfejlesztés elégtelensége • OECD mint a PISA-vizsgálatok megrendelője • Egyes országok közoktatási intézményei várhatóan milyen kompetenciákkal rendelkező populációkat bocsátanak ki a munkaerőpiacra? • Az iskolai képességfejlesztés hatékonysága egyes országokban, egyes iskolafokozatokban nem megfelelő. • az alapvető kompetenciákkal való intenzívebb foglalkozás jelentősége • érdeklődés a kompetencia valódi tartalma iránt • PISA-sokk (Magyarország, Németország)

5. A fogalom gyökerei: a kognitív pszichológia hatása • Noam Chomsky (1928 - ) • Kompetencia: velünk született képesség • természetes könnyedség • mindenki megtanulja az anyanyelvét • szűk körű tapasztalaton túlmutató tudás • nyelvtani alapelvek, generatív szabályok elsajátítása • Performancia: nyelvtanilag helyes mondatok alkotása • Tágabb pedagógiai szóhasználatban: olyan tudás, amelynek elsajátítása életszerű tapasztalatok révén történik, és alkalmazására is a természetesség és a könnyedség jellemző.

6. Szűkebb pedagógiai értelemben… • Szakkifejezéssé válása a ‘70-es évektől datálódik • Versengő, egymással ellentétes értelmezések is születnek • Ontarioi konferencia (1978) • cél: a kompetenciafogalom jellemzőinek feltárása • a szociális kompetencia kérdései, perspektívái, fejlesztési lehetőségei • „A kompetencia az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás hatékonyságának belső feltétele.” (Wine, 1981; idézi: Nagy, 2000, 35. o.) • Egyéb kompetenciák elemzése és leírása • kognitív (értelmi) kompetencia: ’90-es évek elejétől • pontos meghatározása, szerkezetének, elemeinek leírása nem történt meg

7. A pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit szintetizáló modell „A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum- és képességrendszerek.” (Nagy, 2000. 39. o.) Személyes kompetencia Szociális kompetencia Kognitív kompetencia Speciális kompetenciák A személyiség létfunkciójú kompetenciái. Nagy József (2000, 37. o. alapján)

8. Kompetenciák és kulcskompetenciák a nemzetközi kutatásokban • DeSeCo program (1997-2002) (Defining and selectingkeycompetencies) • Kezdeményezők: OECD országok, Svájci Szöv.-i Statisztikai Hivatal, USA Oktatási Minisztérium, USA Oktatásstatisztikai Központ • A sikeres társadalmi léthez, a jelen és a jövő kihívásainak legyőzéséhez szükséges képességek azonosítása. • „A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására.” • A kulcskompetenciák három kategóriáját különíti el: • autonóm cselekvéssel, • az eszközök interaktív használatával, • heterogén szociális környezetben való boldogulás kompetenciái • Oktatáspolitikai és tantervi kérdésekben a döntéshozók számos alkalommal hivatkoznak rá.

9. Kulcskompetenciák az EU-ban • EU alapképességek, majd kulcskompetencia munkabizottsága (2002-től) • „Az EU-ban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják”. (Az EP és ET ajánlása az LLL-hez szükséges kulcskompetenciákról, 2006/962/EK) • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • Hatékony, önálló tanulás

10. A kompetencia mint divatszó „A »kompetencia« ma kétségkívül a leglejá-ratottabb szó a hazai pedagógiai diskurzusban. […] eleve a gyanú árnyéka vetül azokra a szövegekre, amelyek a kompetencia fogalmával operálnak, vagy egyenesen azt állítják a gondolatmenet középpontjába (Knausz Imre, 2009. 71. o.)”

11. A kompetencia alapú oktatás feltételei (1) • A kompetencia mibenlétének pontos ismerete • Differenciálásra lehetőséget adó tananyag • a legjobb képességűek és a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is • minden gyermek kompetenciáit a saját szintjén kell fejleszteni. • A differenciálás módszereinek bevezetése • A tanulók közti különbségek csökkentésére irányuló nivellációs törekvések jelenléte • szegregáció vs. együttnevelés (inklúzió)

12. A kompetencia alapú oktatás feltételei (2) • Befektetés a pedagógusképzésbe és továbbképzésbe • tréning jellegű továbbképzések • kompetenciafejlesztő tananyagok terjesztése továbbképzéseken • a programok kipróbálása; konzultáció a fejlesztőkkel • Az iskola kultúrájának, attitűdjének megváltoztatása • belülről kezdeményezett módszertani váltás • befogadó légkör kialakítása (igény a differenciálásra, együttnevelésre) • Újfajta pedagóguskompetenciák • fejlesztése a pedagógusképzésben • kultúraváltás a felsőoktatási intézményekben is

13. A kompetencia alapú oktatás feltételei (3) • Rendszeresség • Eltérő mérési-értékelési kultúra/szemléletmód • folyamatos visszajelzés a fejlődésről • segítő, fejlesztő szándék • Innovációt befogadó pedagógusok „kritikus tömege” • önfejlesztő, innovatív pedagógusközösség • a létrehozott módszertani kultúra terjesztése • Kötelező jellegű tanulói teljesítménymérés és intézményértékelés • nyilvánosság • az értékelési rendszer konkrét szervezet- és intézményfejlesztési lépésekre tesz javaslatot

14. Köszönöm figyelmüket!  kinyo@edpsy.u-szeged.hu