Az anyanyelv elsajátításának elméletei

1. Az anyanyelv elsajátításának elméletei Az anyanyelv-elsajátítás kritikus periódusa

2. Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Empirista elmélet (utánzás) • az ideák a tapasztalás eredményei • a gyermek tudata tabula rasa (John Lock XVII. sz.) • az anyanyelv elsajátítása magyarázható a tanuláselmélet általános elveivel • Érvek: • minden gyerek saját környezetének a nyelvét sajátítja el • a gyermek nyelvhasználatának jellemzője az utánzás, ismétlés • Ellenérvek: • a gyerekkornak 100 évig kellene tartania • hibás formák (rendhagyó nyelvtani alakok) • A gyermekek nem képesek a felnőtt nyelvtani szerkezeteket pontosan utánozni • a beszéd nem elraktározott mondatok véges halmaza

3. Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Racionalista elmélet • az alapideák már születésünktől a tudatunkban vannak • a tapasztalás nem nyújt tudást, csupán aktiválni segíti a velünk született ismereteket • a nyelvi képességek bizonyos részének feltétlenül örökletesnek kell lennie • nagyok a különbségek a tekintetben, hogy ki mit tekint alapismeretnek • velünkszületettség eszméje – innáta hipotézis (Arisztotelész, Platon, Descartes, Piaget) • cáfolatát adja az utánzáselméletnek és általában a nyelvelsajátítás behaviorista koncepciójának • hiányosság: nem juttat kellő szerepet a társadalomnak

4. Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Nativista elmélet (Noam Chomsky) • a két alapfelfogás ötvözete • az alapismeretek bizonyos formái léteznek már az emberi tudatban a születés pillanatában • a nyelvre vonatkozóan a velünk született tudás az univerzális grammatika  fokozatos specializálódás • LAD=language acquisition device (nyelvelsajátító szerkezet – genetikai kód a nyelv elsajátítására): amikor a gyermek beszédet hall, a nyelv feltárását és strukturálását meghatározó általános elvek automatikusan működésbe lépnek • ha a tapasztalás nem biztosított, az univerzális grammatika nem lép működésbe, és a gyermek nem sajátíthatja el az anyanyelvet • az utánzás a mai felfogásban aktív gyakorló eszköz, amely a szerkezetek kiemelésére, a rendszer kialakítására szolgál

5. Velünkszületett nonverbális kommunikációs eszközök • Az arc • az arc szerinti diszkrimináció korán megjelenik • 15 hónapos korban megjelenik a szociálisan differenciált mosoly (a differenciálatlan mosoly jóval korábbi, az innáta mechanizmus részének kell tekinteni) • A gesztusok • nagy szerepe van a süket gyerekek kommunikációjában • gyerekek saját fejlesztésű jelnyelve

6. Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Kogníció • A nyelvelsajátítást a gyermek intellektuális fejlődésének kontextusában kell vizsgálni • Egy nyelvtani szerkezet csak akkor jelenik meg a gyermek beszédében, ha már kialakult hozzá a kognitív alap

7. Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Interakcionalista megközelítés • Elfogadják a nyelv veleszületettségét • A nyelv fejlődése szorosan kapcsolódik a gyerekek általános értelmi fejlődéséhez és a társadalomban elfoglalt helyükhöz • A nyelv fejlődését egyfelől az általános megismerési képességek (emlékezet, kategorizáció, figyelem) fejlődéséhez kapcsolják, másfelől a környezet társas szervezéséhez kötik • A nyelvelsajátítás szükségszerűen társas folyamat

8. Farkasgyerekek

9. Kritikus periódus az anyanyelv-elsajátításban Meddig sajátítható el az anyanyelv? • ez az időszak nem korlátlan: az agy csak egy bizonyos életkorig marad rugalmas annyira, hogy képes a nyelvi és beszédfolyamatok kívánt szintű vezérlésére • ha a nyelvi fejlődés nem indul meg a kritikus időszakon belül, akkor annak elsajátítási szintje erősen kérdéses marad • első biológiai sorompó: 6-7 éves kor • második biológiai sorompó: 10-13 éves kor között (idegennyelv-elsajátítás, afáziás betegek)

10. A nyelvelsajátítás előfeltételei • Biológiai előfeltételek • Agyi működés, kognitív fejlődés + beszélőszervek • Fajspecifikus jelenség • Társas előfeltételek (a nyelvhasználó közösség aktuális és aktív részvétele)