A z óvodáskorú gyermek

1. Az óvodáskorú gyermek

2. Fejlődés • Öröklés • Érés (biológiai program). A gyermek első éveiben jelentősebb • Tanulás (kölcsönhatás a környezettel). Anyanyelv elsajátítása után veszi át a vezető szerepet. • Fejlődés: spirálszerű, szakaszos folyamat

3. Fejlődési szakaszok • Méhen belüli fejlődés • Csecsemőkor • Kisgyerekkor • Óvodáskor • Iskoláskor • Serdülőkor • Ifjúkor • Felnőttkor • időskor

4. Fiziológiai és pszichikai fejlődés üteme eltér • A különböző pszichikus funkciók fejlődési üteme is eltér▼ • Koegzisztencia törvénye ( túlterhelés elkerüléséért) • Átmenetek, átfedések a szakaszok között

5. Testi sajátosságok • Óvodáskor vége: első alakváltás • Csontrendszer: megerősödőben, porcos szövetek ! Helyes testtartás! • Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások • írás! Még ellenjavallt.

6. Idegrendszer: • Idegsejt-csoportok differenciálódása • Mielinizáció • Agytömeg 6 éves korra szinte eléri a felnőttét: nagy oxigén-igény • Serkentés-gátlás → nagy mozgásigény, szabad levegőn

7. Testséma kialakulása (testi én-kép) • Tapintásos, vizuális, motoros, viszceroceptív úton • Ritmusérzék fejlődése (ritmus: időbeli tagolódás mozgásban, énekben, beszédben, belső ritmus) • Egyensúlyérzék alakulása

8. Feladataink az óvodáskorú gyermek testi fejlesztésével kapcsolatban • Mozgásigény kielégítése • Pihenés biztosítása • Helyes táplálkozás • Tisztaság • Egészségmegőrzés

9. Érzelmi sajátosságok • Egyéni és társas érzelmek összekapcsoltan • Alapérzelmek vagy elsődleges érzelmek (már csecsemőkorban is) • Alapszükségletek kielégítettségének mértékével függenek össze (harag, düh, elégedettség, félelem, szorongás, kíváncsiság, öröm) • Óvodáskorban: másodlagos érzelmek (a társas lét következményeként) • Pl. Büszkeség, szégyen, zavar, bűntudat, irigység, empátia

10. Érzelmek kontrollálása (nyelvi átfordítás is) • Késleltetés képességének alakulása • Akadálytűrő képesség • Negatív, kellemetlen feszültségek leküzdése, tűrése • Érzelmi intelligencia (EQ) • Saját érzelmek felismerése, adekvát kifejezése • Az érzelmek kifejezése különböző módozatainak megismerése (felnőtt minta, interakció gyerekkel, szerepjáték)

11. MESE (népmese!) – érzelmek átélésének terepe • Mások érzelmeinek felismerése • Együttérzés képessége

12. Társas viselkedés • Egyszerű erkölcsi szabályok alapján • Erkölcsi heteronómia • Érzelmileg terhelt helyzetben: • Feltétlen engedelmeskedés vagy • Nyílt ellenszegülés • Óvodáskor végén: belsővé vált szabályok, lelkiismereti működés

13. Agresszivitás • Nem minden fajtája destruktív (meggondolatlanság, türelmetlenség) • Valódi agresszivitás: tudja, hogy mi a viselkedésének következménye a másikra nézve • Instrumentális agresszió (vminek a megszerzéséért) • Kapcsolati agresszió („nem leszek a barátod”) • Verbális agresszió (csúfolódás, fenyegetés) • Indirekt agresszió (a célszemély holmiját rongálja)

14. Proszociális viselkedés: támogatás, együttműködés, segítségnyújtás, részvét

15. Értelmi fejlődés sajátosságai • Érzékelés, észlelés • Globális észlelés – szinkretizmus • Helyes alaklátás: 6/7 éves korban (Bender-próba) • Írás/olvasás tanuláshoz: egyszerre észlelni a szót, mint egészet, és differenciáltan: a hangokat, betűket • Színfelismerés • Térészlelés, téri tájékozódás (9. évben lesz biztonságos) • Időészlelés – személyes élményhez kötődik

16. A figyelem • Önkéntelen jellegű • Elterelhető • Nagy eltérések gyermekenként • Emlékezet • Inkább az önkéntelen, mint a szándékos • Szóbeli emlékezet kezdetben cselekvésbe ágyazottan (pl ritmikus testmozgás) • Helyzetek, szövegek érzelmi telítettsége is segíti az emlékezést • Vizuális emlékezet jobban működik, mint a verbális → szemléltetés

17. Tanulás: latens, játékban • Gondolkodás: az óvis gyermek nem hibásan, hanem másképp gondolkodik, mint a felnőtt • Piaget: asszimiláció és akkomodáció (a 2 egyensúlya: adaptáció) • Óvisnál túlsúlyban: asszimiláció („mondjuk, hogy”, „tegyünk úgy, mintha” játékok

18. Gondolkodás formai oldala • Énközpontúság (egocentrizmus) – a gyermek „én”-je fokozatosan leválik a külvilágról • Képszerűség • Előfogalmak szakasza (tapadás az egyedihez, nincs általánosítás) • Nincs elvonatkoztatási képesség (ami van, abban uralkodó az érzelmi szempont) • Intuitív jelleg • Egyszempontúság

19. Valóság és képzelet közti határok elmosódottak • A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép • Világkép: a világ jelenségeit magyarázó elvek rendszere (értékelésmentes) • Artificializmus • Finalizmus (pl eszünk, mert főztünk) • Animizmus • Realizmus (pl álom) • Mágikus gondolkodás (az ember mindenhatósága)

20. A képzelet • Inkább a produktív, mint a reproduktív • Kreativitás csírái: játékban, eredetiségben, változatosságban • Kreativitást gátló tényezők: siker vagy teljesítmény orientáltság, a kortársakhoz igazodás túlzott elvárása, kérdezés és felfedezés tilalma, munka és játék merev elhatárolása a gyermek életében