A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Szociális Főosztály

1. A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

2. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ • Orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, • célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása. • A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szakhatósági döntést hozó rehabilitációs hatóságok: • NRSZH és a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei

3. FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ • Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapúrehabilitációja. • Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul. • Cél: segély helyett az aktivitás támogatása! • A rehabilitálhatóságot jelentősen befolyásolja a vizsgált személy környezete, szociális helyzete, melynek felmérése a szociális szakértő feladata.

4. Új minősítési kategóriák • A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot) • B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50-60% közötti egészségi állapot). • B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50-60% közötti egészségi állapot) • C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50% közötti egészségi állapot). • C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot) • D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot). • E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

5. Rehabilitációs ellátásra jogosultak A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy • rehabilitálható, ezen belül • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel • tranzit foglalkoztatás • tartós támogatással történő foglalkoztatás

6. MI A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ? • a közösségbe, társadalomba való visszakapaszkodás, • a szociális szolgáltatások biztosítása, • az egyén és közvetlen környezetének, családjánaktámogatása, megerősítése, • az egyén képessé tétele arra, hogy újra értékes tagja legyen a társadalomnak, • a család funkcióinak helyreállítása, • a környezet segítése azért, hogy az egyén kezelni tudja a változásokat, A folyamat a szereplőkaktív részvételén, az egyén és környezete kölcsönhatásán alapul.

7. A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA • Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése, • A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása, • Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

8. A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ ÉRDEKÉBEN • Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit, • A szociális rehabilitáció lehetőségeit, • A rendelkezésre álló szolgáltatásokat, • A rehabilitációt befolyásoló körülményeket, • A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet, • A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

9. A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA • A foglalkozási rehabilitáció jelentős akadályai • szociális problémák • családtagok szociális helyzete, egészségi állapota • Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el.

10. IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK • Pénzbeli, természetbeni ellátások, • Társadalombiztosítási ellátások, • Gyermekvédelmi ellátások • Alapszolgáltatások: • Étkeztetés, • Házi segítségnyújtás, • Családsegítő szolgálat, • Támogató szolgálat, • Közösségipszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása, • Nappali ellátás. • Szakosított ellátások: • Bentlakásos intézmény, • Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

11. „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások”KUTATÁS • Vizsgált kérdéscsoportok: • Lakókörnyezet, • Iskolai végzettség, • Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás, • Alapszükségletek, • Önellátási képesség, • Közlekedés, • Közösségi kapcsolat, • Motiváció, • Szociális támogatások szükségessége.

12. SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐK SZÁMA • Szociális szükségletek 11.159 • Ebből 1 szükséglet 6.369 • 2 szükséglet 2.980 • 3 szükséglet 1.288 • 4 szükséglet 369 • 8-9 szükséglet 1 – 2 esetben

15. Szükséges szociális támogatások

16. Szükséges, de nem igénybevett támogatások

17. Mi a szociális foglalkoztatás? • A szociális foglalkoztatás az intézményi jogviszonyban állók munkaterápiás, munkarehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkozása. • Az egyéni gondozási, fejlesztési és rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire, fizikai és mentális állapotára épít.

18. A szociális foglalkoztatás célja • Az érintettek felkészítése, továbblépésük elősegítése a védett vagy nyílt munkaerőpiac irányába. • „Hosszútávon az a célunk, hogy a fejlesztések hatására az ellátottak átkerülhessenek egy külső, védett munkahelyre, majd megjelenhessenek a nyílt munkaerőpiacon.”

19. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása Szociális foglalkoztatás - munka-rehabilitáció - fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás Védett foglalkoztatás Nyíltpiaci foglalkoztatás Eltérő körülmények, lehetőségek, támogatások

20. Továbblépési irányok • Egységes és egymásra épülő támogatási és foglalkoztatási rendszer kialakítása • A különböző nyílt munkapiaci rehabilitációs és szociális foglalkoztatási formák összehangolása • A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás és a komplex rehabilitáció kimeneti célja megegyezik, a vizsgálatokat egységes szempontok szerint szükséges átalakítani • Szükséges a komplex rehabilitáció, a védett munkahelyek, az akkreditált munkahelyek és a szociális foglalkoztatás egységes, azonos szempontok mentén történő jogi szabályozása, egységes akkreditációs rendszerének kidolgozása • Egységes értékelési rendszer kialakítása

21. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás várható változásai A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. évi (V. 12.) Korm. rendelet a pályázatot a korábbi támogatási időszak utolsó évében, legkésőbb július 31-ig kell kiírni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos rendszer (rehabilitációs, akkreditációs támogatások) megváltozása érinti a szociális foglalkoztatás finanszírozását is. A jelenlegi információk alapján a pályázat 2010-2012. közötti befogadási időszaka további egy évvel, 2013-ig lesz meghosszabbítva. Az Szfr. módosítás ennek megfelelően elkezdődött, várhatóan december elején válik hatályossá. A 2014. évtől a szociális foglalkoztatás jelenlegi formájában előreláthatólag megszűnik, helyét a terápiás munka, illetve a megváltozott munkaképességűek akkreditált foglalkoztatása veszi át, melyek szabályainak kidolgozása folyamatban van.

22. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET