ECB – CESR standardok

ECB – CESR standardok Az Európai Unióban levő értékpapír klíring és elszámolási rendszerekre vonatkozóan (tervezet - 2004 május) Madlena Tamás

Előzmények • CPSS-IOSCO (SSS) ajánlások adaptációja EU környezetbe • 2001., ECB-CESR munkacsoport (az Európai Bizottság megfigyelő) • 2002. piaci szereplőktől alapanyag • 2003. augusztus, konzultatív jelentés • 2004. május, jelenlegi verzió

Célok • Kockázat elvű, funkcionális megközelítés • Konzisztens szabályozó alap a helyi regulátoroknak • Biztonság és hatékonyság növelése • Rendszerkockázatok elkerülése • A verseny elősegítése • Bizalomépítés • Befektetők védelme • Integráció – csak egy szabályozásnak kelljen megfelelni, ne okozzanak fölösleges többletköltségeket és konzisztens maradjon a CPSS-IOSCO-val (!) • Megcélzott intézmények nevesítése

Hatálya • Elsődlegesen: CSD, CCP • Letétkezelők és ügynök bankok – „operating systematically important systems” (???) • Részvénykönyv-vezetők • Szabályozók, felügyelők

Egyéb európai kezdeményezések • Bizottsági Kommunikáció (első:2002) – az ESCB-CESR standardokra kellene épülnie • Giovannini csoport, 1. és 2. jelentés – visszaköszön a standardokban

A privát szektor kezdeményezései • G30 – 20 ajánlás, néhány elemet figyelembe vettek • EACH – CCP irányelvek figyelembe vétele • UNIDROIT projekt – jogi munkacsoport a cross-border értékpapír portfoliók több közvetítő intézményen keresztüli nyilvántartását meghatározó törvények harmonizációja

Standard 1: Jogi környezet, keretrendszer Az értékpapír klíring és elszámolási rendszereknek, valamint a közöttük levő kapcsolatoknak biztos alapokon nyugvó, tiszta és átlátható jogi háttérrel kell rendelkezniük.

Standard 2: Kereskedés visszaigazolása és elszámolások párosítása Az üzletek visszaigazolása a közvetlen piaci résztvevők között minden esetben a lehető leghamarabb történjen az üzletkötés után, de legkésőbb az üzletkötés napján (T+0). Amennyiben az üzletekvisszaigazolása közvetett piaci szereplőktől is szükséges(pl. intézményi befektetők), a visszaigazolás legkésőbb az üzletkötés napján, lehetőleg T+0 napon, de nem később, mint T+1 napon kell, hogy megtörténjen. A T+0-nál hosszabb elszámolási ciklusban az elszámolási instrukciók párosítása a lehető leghamarabb történjék meg, de legkésőbb a meghatározott elszámolási nap előtti napon.

Standard 3: Elszámolási ciklusok és az üzemidő Gördülő elvű elszámolást kell alkalmazni valamennyi értékpapír piacon. A végleges elszámolásnak nem később, mint a T+3 napon meg kell történnie. A T+3-nál rövidebb elszámolási ciklusokból EU szinten származó előnyöket és költségeket értékelni szükséges. A CSD-k, CCP-k, a szabályozott piacok résztvevői és az azt működtetők harmonizálják nyitva tartásukat és üzemidejüket (legalább a TARGET üzemidővel az euróban denominált tranzakciók érdekében).

Standard 4: CCP A CCP-hez kapcsolódó költségeket és előnyöket a létrehozás előtt értékelni szükséges. A CCP-nek szigorú eszközökkel szükséges kockázatait menedzselni. (CPSS-IOSCO ajánlások CCP-re kidolgozás alatt)

Standard 5: Értékpapír kölcsönzés Értékpapír kölcsönzést (vagy visszavásárlási megállapodásokat és egyéb gazdasági szempontból egyenértékű tranzakciókat) támogatni kell, mint az értékpapír elszámolásokat segítő módszert. E cél érdekében az értékpapír kölcsönzés gyakorlatát akadályozó korlátokat meg kell szüntetni. Az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó megállapodásoknak és környezetnek szilárdnak, biztonságosnak és hatékonynak kell lennie.

Standard 6: Központi értéktárak (CSD) Az értékpapíroknak a lehető legnagyobb mértékben immobilizáltnak vagy dematerializáltnak kell lenniük, és a transzferek „book-entry” formában kell, hogy megtörténjenek. Védelmezni kell az értékpapír kibocsátás egységességét és a befektetők érdekeit, így a központi értéktárnak biztosítania kell, hogy az értékpapír kibocsátás, őrzés, transzferálás adekvát és szabályszerű módon történjen.

CSD • A lehető legnagyobb mértékben kockázatkerülő legyen (nem tiltja a hitelezési kockázattól mentes kiegészítő tevékenységeket) – standard 9 (risk controls) • Demonstrálnia kell az operatív kockázatokkal szembeni kitettségének alacsony szintjét (standard 11). A CSD fizetésképtelenségének esetére is szükséges egy terv, amely a tagok számára biztosítja a szolgáltatások folyamatos hozzáférhetőségét. • „A CCP tevékenységből eredő kockázatokat különösen nehéz menedzselni, ezért kivételesen magas szintű kockázatkezelés szükséges hozzá amely szükségessé teheti a CCP szolgáltatások különálló jogi szervezetbe történő leválasztását.”

Standard 7: Szállítás fizetés ellenében (DVP) Az partnerkockázatot kiküszöbölendő összekapcsolni szükséges az értékpapír transzfert és a pénz átutalást oly módon, hogy a szállítás fizetés ellenében elve valóra váljon.

Standard 8: Az elszámolás véglegességének időzítése A napon belüli végleges teljesítést valós idejű (real-time) és/ vagy többszörös kötegelt feldolgozás révén kell biztosítani a rendszeren belüli kockázatok csökkentése és az egyes rendszereken keresztüli elszámolás hatékonysága érdekében.

Standard 9: Hitel és likviditási kockázat Rendszer stabilitási okok miatt fontos, hogy a CSD-k fennakadás nélkül működjenek. Ezért -ha a nemzeti szabályozás engedélyezi- a hitelezési tevékenységet korlátozni szükséges az értékpapír elszámolási rendszer stabil működését segítő esetekre. A hitelező CSD-nek (beleértve a napon belüli és az overnight hitelt) teljes mértékben kollateralizálnia kell kockázati kitettségét, amikor csak megvalósítható („whenever practicable”). A fedezet nélküli hitelnyújtást korlátozni kell jól definiált esetekre és alá kell rendelni adekvát kockázatkezelési intézkedéseknek (limitek, partner minősítés, hitel futamidő).

Standard 9: Hitel- és likviditási kockázat A letétkezelő bankok alárendeltek az EU banki szabályozásának. A stratégiailag fontos rendszert működtetők számára -az értékpapír elszámolási tevékenységükhöz kapcsolódó rendszer kockázatuk mérséklése érdekében – a nemzeti szabályozóknak, bankfelügyeleteknek és felvigyázóknak kockázat csökkentési irányelveket kellene meghatározniuk azért, hogy a biztosítsák a letétkezelő bankok által a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt kockázatok megfelelő mértékű figyelembe vételét. Különösen mérlegelni kellene a hitel kockázataik biztosíték fedezeti szintjének a növelési lehetőségét (beleértve a napon belüli hiteleket is). A nettó elszámolási rendszert működtetőknek intézményesíteniük kell kockázataik kontrollálását annak érdekében, hogy akkor is biztosíthassák az ügyletek időben történő elszámolását, ha a legnagyobb fizetési kötelezettséggel rendelkező fél fizetésképtelenné válik.

Hitel – és likviditási kockázat • A CSD letétkezelői típusú, kollateralizálatlan hitelezése csak nagyon szűk keretek engedélyezett, de felismeri, hogy vannak hitelező CSD-k • Biztosíték előírások a letétkezelők számára is? • Funkcionális megközelítés… • Bázel II. figyelmen kívül hagyása?

Standard 10: Pénz elszámolási eszközök Az értékpapír tranzakciókból eredő pénzkövetelések kielégítésére szolgáló eszközök csak csekély vagy semmilyen hitel és likviditási kockázattal járhatnak. Ha nem jegybank pénzben történik a teljesítés, a rendszer résztvevőinek védelme érdekében lépéseket kell tenni, hogy a pénzoldali elszámolásért felelős intézmény fizetésképtelenségéből fakadó lehetséges veszteség vagy likviditási kényszer miatt ne érje kár az ügyfelet.

Standard 11: Működési megbízhatóság A klíring és elszámolási folyamat során felmerülő működési kockázatok forrásait azonosítani, monitorozni és rendszeresen értékelni kell. A kockázatot minimalizálni kell a megfelelő rendszer fejlesztésével, hatékony munkafolyamatokkal és ellenőrzéseken keresztül. A rendszerekkel és a kapcsolódó funkciókkal szembeni követelmények: (i) megbízható és biztonságos, (ii) biztos technikai megoldáson alapul, (iii) bizonyított procedúráknak megfelelően fejlesztett és fenntartott, (iv) megfelelő és mérhető kapacitás, (v) megfelelő üzletfolytonossági és katasztrófa helyreállítási rendelkezések, (vi) az eljárások gyakori és független auditja. Mindezek lehetővé teszik az üzemeltetés mielőbbi helyreállítását és az elszámolási folyamatok befejezését.

Standard 12: Ügyfélpapírok védelme Letétkezeléssel foglalkozó intézményeknek olyan könyvelési gyakorlatot és őrzési eljárást kell alkalmazni, melyek teljes védelmet nyújtanak az ügyfélpapírok számára. Alapvető fontosságú, hogy az ügyfelek értékpapírjai védve legyenek a letétkezelői láncolatban szereplőminden egyes intézmény hitelezőinek követelésével szemben.

Standard 13:Vállalatirányítás Az értéktárak (CSD-k) és a CCP-kvállalatirányítási rendelkezéseit úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a közérdek követelményeinek és támogassa a tulajdonosok és a felhasználók céljait.

Standard 14: Hozzáférés CSD-nek és CCP-nek a résztvevők részére objektív és nyilvánosan közzétett tagsági kritériumokat kell biztosítani, melyek fair és nyitott hozzáférést tesznek lehetővé. A hozzáférési szabályoknak és követelményeknek csak kockázati szempontok miatt szabad korlátozó rendelkezéseket tartalmaznia.

Standard 15: Hatékonyság A biztonságos és zavartalan működés fenntartása mellett a klíring és elszámolási rendszereknek költség-hatékonynak is kell lenniük, megfelelve a felhasználók elvárásainak, beleértve a kölcsönös együttműködést más rendszerekkel hazai és európai szinten egyaránt.

Standard 16: Kommunikációs eljárás, üzenetszabványok, STP A klíring és elszámolási szolgáltatásokat nyújtó intézmények és a rendszereiket igénybe vevő ügyfeleknek használniuk kell a megfelelő nemzetközi kommunikációs eljárásokat valamint üzenet és referencia adat szabványokat a célból, hogy lehetővé váljon a rendszerek közötti hatékony klíring és elszámolás. Ez elősegíti az STP (straight-trough processing) feldolgozást a teljes értékpapír tranzakció folyamatán keresztül. A szolgáltatás nyújtók törekedjenek az STP-re, hogy segítsék a időben történő teljesítést, a biztonságos és költséghatékony értékpapír feldolgozást, beleértve a visszaigazolást, párosítást, nettózást, elszámolást és letétkezelést.

Standard 17: Transzparencia A CSD-nek és CCP-nek a piaci résztvevők számára elegendő információt kell nyújtani, hogy azok pontosan fel tudják mérni az értékpapír klíring és elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat és költségeket. A letétkezelőként működő intézményeknek is elegendő információt kell nyújtani a partnereinek, hogy azok pontosan fel tudják mérni az értékpapír klíring és elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat és a költségeket.

Standard 18: Szabályozás, felügyelet, felvigyázás Az értékpapír klíring és elszámolási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket alá kell rendelni: az átláthatóságnak, a következetes és hatékony szabályozásnak, felügyeletnek. A központi bankoknak, az értékpapír-piaci regulátoroknak és a bankfelügyeleteknek hatékonyan és transzparens módon kell együttműködni egymással - nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, de leginkább az EU-n belül.

Standard 19: Kockázatok a rendszerek kapcsolataiban (cross-system links) A kereszt-rendszerek üzletkötéseinek elszámolása végett az értéktáraknak kapcsolatokat kell létrehozniuk egymással, melyeket úgy kellene megtervezni és működtetni, hogy hatékonyan csökkentsék a kockázatokat a kereszt-rendszeri elszámolásokkal kapcsolatban.

ECB – CESR standardok