PTE Természettudományi Kar Programtervező- és GazdaságInformatikus Szak

PTE Természettudományi Kar Programtervező- és GazdaságInformatikus Szak 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. http://www.ttk.pte.hu/ TTINFV21-22 SAP-ABAP 6. Előadás Dr. Pauler Gábor egyetemi docens, PTE-TTK Információtechnológia és Általános Technika Tanszék Tel: 30/901-5488 E-mail: pauler@t-online.hu Skype: gjpauler

Az előadás tartalma • Product Costing szcenárió 3.rész: • A termékek árazásának elmélete • Fedezet, haszonkulcs, Átlagos egységköltség • Keresleti függvény, Árazási tartomány • Teljesítmény-mutatók, Volumenindexelés • Árazási döntéstámogatás • 2. Üzleti folyamatok lebonyolítása • 2.1. Termék költségszámítás: PTTK-FelhNev-Roller • 2.2. Késztermék tervárazás: PTTK-FelhNev-Roller • Előjegyzés • Engedélyezés • 2.3. Árubeérkeztetés: PTTK-FelhNev-Abron, PTTK-FelhNev-Csapá • 2.4. Raktári készlet ellenőrzés: PTTK-FelhNev-Abron, PTTK-FelhNev-Csapá • 2.5. Gyártás elrendelés: PTTK-FelhNev-Roller • 2.6. Gyártás visszajelentés: PTTK-FelhNev-Roller • 2.7. Anyagmozgási bizonylatok ellenőrzése • 2.8. Raktári készlet ellenőrzése • 3. Összefoglalás • A folyamat fizikai időben • Nem triviális adatösszefüggések • 6-1. Gyakorló Feladat: Dömpingárazás • Szakirodalom

Product costing: Árazás elmélete: Fedezet, Haszonkulcs • Miután a Product Costing szcenárió során létrehoztunk egy gyártható terméket, foglalkozni kell azzal is, hogy mennyiért áruljuk: • A cikkek egységárának (Unit Price) az alsó korlátját a termelési/beszerzési költségei képezik (hosszú távon nem mehetünk az árral alájuk), amelyeknek 2 nagy kategóriája van: • A termelésarányos közvetlen egységköltségek (Direct Unit Cost) (pl. anyag,darabbér): • Az egységár és ennek különbsége a cikk egység-fedezete (Unit Breakeven): EgységFedezet = EgységÁr – DirektEgységKöltség (6.1) • A cikk mennyiségétől nem függő fix kötségek (Fixed Cost), vagy időarányos költségek (Time-Proportional Costs) (pl. időbéresek bére, irodaépület rezsije) • A legegyszerűbb árazási módszer a fix haszonkulcsos (Margin Rate), amikor mindennek beszerzési költségére (Purchase Price), amit eladunk, vagy összerakunk belőle valami eladhatót, rádobunk adott százalékot: Haszonkulcs% = EgységFedezet / EgységÁr (6.2) A legtöbb kis- középvállalat ezt alkalmazza, mert egyszerű, és úgy gondolja, ha elad valamit, az csak jó lehet neki, mert tartalmaz egy adott % profitot. MEKKORA TÉVEDÉS!!!: • Ha éles a verseny, és leárazási akció leárazási akciót követ a versenytársak közt, akkor a haszonkulcs könnyen negatívba csúszhat bizonyos termékeknél, és rosszabbul járunk, ha eladjuk, mintha sosem árultuk volna (pl. a Tesco a Coca-Colán csak bukik, mégis árulnia kell a Coca-Cola nyomására, aki gondosan agymossa a fiatalokat). • Kivéve, ha csaliként bevonzza a vevőt az üzletbe, aki profitabilisabb cikkekből is bevásárol (pl. Szőke Nusi, ha már kólát vesz, vesz bele vörösbort is) • Ugyanakkor egy csalinak alkalmas alaptermék leárazása hazavághatja a szintén általunk árult, hasonló célra szolgáló minőségibb termékek keresletét, amelyen nagyobb profit lett volna (pl. A Renault előállt a fapados Dacia Logannal, amelyet hiába terveztek direkt rondára, kedvező érték/ár aránya miatt órási siker lett, viszont „felkannibalizálta” a minőségibb, de tetű béna Thalia piacát, amin viszont sokkal nagyobb volt a profit, így a saját ujjukba haraptak a román csodával)

Product costing: Árazás elmélete: Átlagos egységköltség • Az árazást tovább bonyolítja, hogy a költségeknél nem a cikk sima beszerzési egység költségével (Unit Cost, Purchase Price) kell számolni, hanem a cikk adott t időpontban érvényes 1 egységre jutó átlagos beszerzési költséggel (Average Unit Cost) mert: • Eltérő időpontokban, • Eltérő beszállítóktól történő beszerzésekben (Buy, Purchase), • Eltérő mennyiségű (Purchase Quantity) cikket veszünk, • Eltérő egységköltségen (Unit Cost, Purchase Price), • És a mennyiségtől függően eltérő mennyiségi árengedményt (Rabat) kapunk rá, • Valamint eltérő mennyiség van a beszerzésből még raktáron (Inventory), amit felhasználhatunk a gyártásban/értékesítésben Mindezen tényezőket figyelembe véve kell súlyozott átlagot számolni: SBuyRaktárKészlett,Buy×(EgységKöltségBuy – RabatBuy / BeszerzMennyiségBuy) ÁtlEgysKtgt =  (6.3) SBuyRaktárKészlett,Buy • Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy rájöjjünk, működő ERP rendszer Real-time készletnyilvántartása nélkül ezt reálisan nem lehet kiszámítani, így a legtöbb kis cégnek fogalma sincs a valódi költségeiről és termékei valódi profittartamáról… Az SAP a számítást automatikusan kezeli az anyagtörzsnél a V típusú mozgóátlagolt árban • Az árazás felső korlátja a fizetőképes kereslet (Demand): ha túl drágán adunk valamit, akkor senkinek nem fog kelleni, és ezért nem lesz árbevételünk meg profitunk (Kivéve pl.: női ruha: ha ízléstelen, gusztustalan és nem fogy, akkor az ára után kell írni egy nullát, és akkor a nőkben tudatosodik, hogy ők ettől lesznek különlegesek, egyediek, szexik, fiatalok és elkapkodják). Viszont, ha túl olcsón adunk valamit, akkor ugyan sok fogy belőle, de az alacsony ár még a költségeinket sem fedezi. • Az optimális árazás (Optimal Pricing) tehát nem olyan dolog, amit hasraütéssel ki lehet találni. Kísérleteket lehet végezni, hogy adott árra a kereslet hogy reagál (a legtöbb vállalkozó kísérletezik is), de ezek véresen drága kísérletek: • Minden leárazás direktben azonnal csökkenti a nyereségünket, tehát önként betoljuk vele a fejünket a nyaktilóba! • Ha a konkurrencia is pont akkor pont azt árazza le, mint mi, akkor le is csap a nyaktiló, mert jottányival nem fog megnőni a kereslet, csak csinos ajándékot adtunk a népnek.

Product costing: Árazás elmélete: Keresleti függvény • Ezek után nyilvánvaló, hogy az optimális árat egy adott helyzetben minél kevesebb árazási kísérletből kellene kitalálni. Ennek eszköze a keresleti függvény (Demand Function): ami adott cikk keresletét az egységárának függvényeként írja fel: Kereslet, db = Kosárméret, Ft∕Egységhasznosság, Ft/db × × Exp(1- Egységár, Ft/db∕Egységhasznosság, Ft/db) (6.4) (Jelmagyarázat: Becslés, Bemenő adat, Paraméterek) A keresleti függvény egységár szerinti alakulása két paramétertől függ: • Egységhasznosság (Unit Utility), Ft/db: mekkora belső értéket (Intrinsic Value) tulajdonítanak a vásárlók a termékemnek. Ez a következőktől függ: • A termékem/szolgáltatásom minőségi színvonala (Quality), műszaki jellemzői (Properties) • Mennyire találja el a termékem a fogyasztói preferenciákat (Customer Preferences), a megfelelő célpiacon megfelelő fogyasztói csoportnak, szegmensnek (Target Market Segment) próbálom-e eladni, • A megfelelő értékesitési csatornán (Place) és időszakban (Season) árusítom-e • Mennyire jól van tálalva promócióval (Promotion) • Kosárméret (Basket size), Ft: összesen mennyi pénzt hajlandók a vevők elkölteni az adott fajta termékre a piacon, a lehető legkedvezőbb árazás mellett, amikor Egységár = Egységhasznosság. Ez következőktől függ: • Mekkora a célpiac (Target Market)népessége (Population) • Életszínvonal tényezők: jövedelem (Income), igényszint • A termék fajtája (Product category) (pl. a bors piaca sosem lesz akkora, mint a naponta fogyasztott kenyéré) Ezek a paraméterek kezdetben természetesen ismeretlenek, úgy találom meg az értéküket, hogy statisztikai módszerekkela megfigyelt árazási kísérletek (ár, kereslet) pontjaira illesztjük a függvényt. Erről rövidesen szó lesz.

Product costing: Árazás elmélete: Árazási tartomány EFt vagy db Megfigyelt (Ár,Kereslet) adatok 65,000 55,000 45,000 35,000 Forgalom, EFt Változó-Költség,EFt Kosár-méret, EFt Kereslet,db 25,000 15,000 Kereslet, db Bruttó Profit, EFt 5,000 Forgalom,EFt -5,000 10 20 30 40 70 60 80 90 50 -15,000 Egységár,EFt/db Változó- Költség,EFt Dömpingár,EFt/db -25,000 -35,000 Profit maximalizáló ár,EFt/db -45,000 Bruttó Profit,EFt -55,000 -65,000 • Mindezek után 1 sokkoló meglepetés van hátra: nincs olyan, hogy legjobb ár! Miért: • Ha korábban megfigyelt (Ár,Kereslet) pontokra( ) ráillesztjük a Keresleti függvényt • Kiszámítható a becsült kereslet (Estimated Demand) adott árnál: Kereslet, db • Kiszámítható a forgalom(Revenue),a pénzben kifejezett árbevételünk: Forgalom, Ft = Egységár, Ft/db × Kereslet, db (6.5) • Kiszámítható a változó költség (Variable Cost) az összes, termeléssel arányos költség: VáltozóKöltség, Ft =ÁtlEgysKöltség, Ft/db × Kereslet, db (6.6) • A fedezeti összeg/bruttó profit (Breakeven/Gross Profit)a fenti 2 különbsége: Bruttó Profit, Ft = Forgalom, Ft - VáltozóKöltség, Ft (6.7) • A forgalom maximuma a Kosárméret, EFt, ez a legtöbb pénz, amit a piactól kaphatunk • Amely a Dömpingár, EFt/db = EgységHasznosság, EFt/db -nál következik be • Ez az árazás alsó határa: itt a profit durván negatív. Akkor vállalom a veszteségeket, ha elég tőkém van hozzá, hogy kitakarítsam versenytársaim a piacról, és 100%-ra nőjön a • Piaci részesedésem (Market share): asaját árbevétel aránya a piacméretéhez képest Piaci részesedés, % = Forgalom, Ft / Kosárméret,Ft (6.8) • A racionális árazás felső határa: milyen árnál lesz maximális a bruttó profit: Profitmax.ár, Ft/db = Egységhasznosság, Ft/db + ÁtlEgysKöltség, Ft/db (6.9)

Product costing: Árazás elmélete: Teljesítmény mutatók • Ezért nincs legjobb ár: az alsó és felső határ közt lavírozhatok, aszerint, hogy mi a célom: • Ha piaci részesedést akarok, akkor a dömpingárhoz közelítek, de a tőkémből kell finanszíroznom a veszteséget, a „piacszerzés” árát (pl. olcsó kínai ruhák, műszaki cikkek kiszorítanak mindenki mást a piacrol, majd szépen elkezdik emelni az árat) • Ha profitot akarok, akkor a profit maximalizáló ár fele húzok, vagyis viszonylag drágán árulok, ekkor a profitom és a tőke-megtérülésem maximális lesz, de lehet, hogy nem nekem lesz a legnagyobb a piaci részesedésem (pl. Porsche: bicskanyitogatóan magasan árazott high-tech sportkocsik és SUV-k, és a nála 20-szor akkora VW konszern, az unalmas nyárspolgári egyen-tömegautógyártó. Nagyságrendileg ugyanakkora profitot termelnek, és 2008 végén óriási ütközetet vívtak (Wiedking vs. Piech vezetésével), ki vásárolja fel a másikat: hajszállal nyert a VW) • A menedzsment a keresletet, forgalmat, bruttó profitot, piaci részesedést jellemzően a cikkek funkcionális kategóriái szerint összesítve, egymás utáni éveket összehasonlítva szereti látni, és ezekért a naprakész jelentésekért igen sokat hajlandó fizetni. Azonban itt is akad 1-2 probléma: • A kategóriánkénti forgalom könnyen összesíthető, de az évek közti összehasonlítást eltorzítja az infláció (Inflation) és az általános forgalmi adó, ÁFA (Value Added Tax, VAT) változása: pl. az infláció miatt az árbevétel magától is nő évente 5-8%-kal, akkor is, ha ugyanannyit adunk el. • Az eladott termékmennyiséget (Units Sold) nem befolyásolja az árak változása, viszont a különböző mértékegységben mért termékek mennyisége nem összegezhető (pl. Hogyan adnánk össze 3500m kábelt, 4200m2 fóliát és 512l festéket egymással?) Ezért fontos a jó funkcionális-hierarchikus csoportosítás, mert ott a kategóriákon belül valószínűleg csak 1 féle mértékegység lesz, de ez nem mindig megoldható • A dilemma a volumen indexelés (Volume Indexing) módszerével oldható fel: az idei és a tavaly eladott termék-mennyiségeket is a tavalyi árakkal szorozzuk meg, a szorzatokat a ketegória minden cikkére összegezzük, és az idei összeget elosztjuk a tavalyival, eszerint értékeljük az eladási teljesítményeket: VolumenIndex, %=(SCikkÁr2006×Mennyiség2007)/(SCikkÁr2006×Mennyiség2006) (6.10)

Product costing: Árazás elmélete: Árazási döntéstámogatás • Az SAP SD, FI, CO moduljai alapban a keresletbecslést, sem az árazási tarto-mány számítását, sem a volumenindexelést nem tartalmazzák, de riportolási rendszerük révén képesek adatokat szolgáltatni hozzá • Készítettünk egy egyszerű 1 termékes ára-zó rendszert (lásd: ArazasiSzimulator.xls), ami az SAP-ból kiszedett, ár-, keresleti-, egységköltség adatokból kiszámítja ezeket: Ide másoljuk be az SAP-ból riportolt adatokat! Itt olvassuk le az eredményt!

Product costing:Üzleti folyamatok:Termék költség számítás Oszt meny- nyibe’ fáj ez ne- künk, tezsvé- rem?! 2.Üzleti folyamatok lebonyolítása/Tutor648 • 2.1.CO Termék költségszámítás (Product Costing):mivel a törzsadatoknál a PTTK-FelhNev-Roller-t mint sok komponensből összeépülő készterméket definiáltuk,me-lyeknek mind saját anyag-, műveleti gép- és munkaerő költsége van, most azt szeretnénk tudni, hogy ezekkel mindösszesen mennyibe kerül nekünk egy roller? Ezt a Számvitel|Controlling|Termékköltség-controlling| Termékköltség-tervezés|Anyagkalkuláció|Kalkuláció mennyiségi struktúrával|CK11N Létrehozás adja meg: • 2.1.1.Kalk.adatok fül: Anyag = 400000010 • Gyár = 1000, Változat = PPC1(Terv) • Verzió = 1, Sorozatnagyság = 1, Enter • 2.1.2.Határidők fül: Kezdő=akt_év.köv_hó.01 • 2.1.3.Enterre előjön a Kalkulációmennyiségi struktúrával áttekintő képernyő: • Baloldali BOM-hierarchia fa: komponensek kinyithatók,Duplakatt:megnézi a • Jobboldali költség-táblázatban: • ( )gombra részletes adatok • Alsó költséghely/telj.típus tábla: • ( )gomb|Layout kiválasztás menü: • 1SAP01:tételtípusok szerint bont • 1SAP02:visszatér áttekintéshez • ( )gomb:diagram az aktuális táblából • 2.1.4.Mentés( )gomb:kalkuláció mentése KL01: Telj.fajta XYVulk XYCsav XYBeta KP26: Tarifák Katt Katt Katt Katt Katt CR01: Munkah. XYVulka XYCsava Katt Katt Katt CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Kerék__ PTTK- FelNev- Roller Kat- Katt Katt MM02: Gyártási verzió PTTK- FelNev- Roller Katt CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller Katt Katt Katt Katt

Product costing szcenárió: Üzleti folyamatok: Termék tervárazás 1 Kalkuláció2 3 2010 1.136,00 • 2.2.CO Késztermék (PTTK-FelhNev-Roller) tervárazás (Product Planned Pricing): a kalkulált költségadatok átvitele költségszámításból az anyagtörzsbe. • 2.2.1.Hogy nyomon tudjuk követni,mi történik a kész-termék(PTTK-FelhNev-Roller)áraival,nyissunk még egy módusz-ablakot a ( )gombbal és ott indítsuk el: Logisztika|Anyaggazdálkodás|Anyagtörzs|Anyag|Megjelenítés|MM03 Aktuális állapot: • 2.2.1.1.A nyitóképen: Anyag = 400000010, Nézetválasztó gomb: Kalkuláció2, Enter • 2.2.1.2.A Szerv.szinteknél: Gyár = 1000, Enter • 2.2.1.3.A Kalkuláció2 fülön:látható,hogy minden tervár 0Ft, a sztenderd ár 12000Ft, amit még a PTTK-FelhNev-Roller létrehozásnál adtunk be • 2.2.2.Az eredeti móduszban indítsuk el a Számvitel| Controlling|Termékköltség-controlling|Termék-költség terv.|Anyagkalkul.|CK24 Áraktualizálást: • 2.2.2.1.Nyitókép:Periodus=köv.hó,Év=aktuális • Vállalat=1000, Gyár=1000, Anyag=400000010 • Tesztfutás=Nem, Előjegyzési engedély gomb: • Rákattint a vállatok soraira egyenként, ( ) gombbal engedélyezi az ár-előjegyzést(Pri-ce Marking) az adott év adott hónapjára: • Változat=PPC1,Verzió=1,Mentés( ), • Vissza( )gomb a nyitóképre • Futtat( )gombbal előjegyzi a jövőbeli tervárat, erről kijön a visszaigazoló táblázat: • Közben a másik móduszban újra- futtatva az MM03-at, látható, hogy 1136Ft jövőbeli tervár megjelenik (Azért ilyen csekély, mert a roller most csak 2 kerékből áll,kiv. ha 5.Házi kész!) Katt Katt Katt Katt CR01: Munkah. XYVulka XYCsava Katt Katt Katt CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Kerék__ PTTK- FelNev- Roller Katt Katt MM02: Gyártási verzió PTTK- FelNev- Roller Katt Katt Katt Katt Katt Katt CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller Katt Katt MM03: Akt.terv ár néz PTTK- FelNev- Roller Katt Katt CK24: Tervár frissítés PTTK- FelNev- Roller Katt Katt

Product costing:Üzleti folyamatok:Tervár 2, Árubeérkezés 1 004 003 002 001 3 2010 1.136,00 1.136,00 Katt Katt • A tervár jövőbeli előjegyzése (Mark) még nem jelent tényleges árváltozást! Ehhez az árváltozást engedélyezni (Release) kell, amit viszont csak akkor lehet majd megtenni, ha időben elérjük a következő hónapot. Ekkor a CK24 tranzakciót a következőképp folytatjuk: • Engedélyezés gombbal átváltjuk a nyitóképet engedélyezés nézetre, Futtatás( )gomb • Kijön az árváltozás visszajelző táblázat • MM03-nál pedig látható, hogy a jövőbeli tervár (1136Ft) jelen standard árrá válik. /Tutor718 • Ha közben bármi hiba történt volna, Napló( ) gombbal megnézhetjük a hibalistát, és ott az aktuális sort kijelölve F1-el kérhetünk súgót • HOL TARTUNK MOST: Az eddigi műveletek során még nem konkrét fizikailag létező rollerrel dolgoztunk, hanem csak a tervével. A következőkben le szeretnénk gyártani 4 rollerból álló nullszériát, vevői megrendelés (Sales Or-der) nélkül, raktárra termelve (Manufacture On Stock), a raktári készleten (Inventory) lévő nyersanyagokból, anélkül, hogy beszerzést (Purchase) indítanánk. • 2.3.MM Árubeérkeztetés raktárra: a raktári kezdőkészlet rögzítésének legegyszerűbb módja, ha úgy teszünk, mintha korrábban rendelt nyersanyagok érkeztek volna meg:Logisztika|Anyaggazdálkodás|Kész- letvezetés|Anyagmozgás|MIGO tranzakció: • 2.3.1.A fejlécen:Cél = A1(Árubeérkeztet) • Kiváltó esemény = R10 (Egyéb) • Típus = 501 (Megrendelés nélküli) • Dátumok = előző hónap.30-a • 2.3.2.PTTK-FelhNev-Abron bevitele: • Anyag fül=PTTK-FelhNev-Abron • Menny fül = 8 DB • Ht fül|Gyár=1000,Rakt=1030,Enter CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller MM03: Akt.terv ár néz PTTK- FelNev- Roller CK24: Tervár frissítés PTTK- FelNev- Roller MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Abron:8 PTTK- FelNev- Csapá:8 Katt Katt Katt Katt Katt MD04: készlet ellenőrz. PTTK- FelNev- Abron__ PTTK- FelNev- Csapá Katt Katt Katt

Product costing szcenárió: Üzleti folyamatok: Árubeérkeztetés 2 • Ha minden OK, a tétel megjelenik középen a tétel (Position) listában • 2.3.3.PTTK-FelhNev-Csapá bevitele: • ( )gombbal menjünk a következő tételre, adjuk meg a csapágy adata-it hasonlóan a fentiekhez • Ha az 5.Házi eredményeként rolle-rünk nem csak 2 kerékből áll, érkez-tetnünk kell a többi nyersanyagot is: • 4×0.19m2×5mm acéllemez • 4×2m×1.5”Ø acélcső • 4×0.3m×2”Ø acélcső • 4×5db×1.5” szárnyasanya • 2.3.4.Ha minden tételt bevittünk, Ellen-őrzés gombbal ellenőrizzük az anyag-érkeztetési bizonylatot. Ha minden OK, a tételek státusza zöldre vált • 2.3.5.Könyvelés gombbal rögzítsük a bizonylatot, és jegyezzük fel a státusz-sorról a lekönyvelt bizonylat számát: • 2.4.Raktári készlet ellenőrzése:hogy a kész-let rendben be lett-e könyvelve, azt a Logi-sztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés|Környezet|Készlet|MD04Aktuális szük-ségleti/készletlista menüben ellenőrizzük: • 2.4.1.Nyitóképernyőn: • Anyag = PTTK-FelhNev-Abron • Gyár = 1000, Enter • 2.4.2.A részletező képernyőn: megfi-gyelhetjük az abroncs 8db-os készletét • Ellenőrizzük ugyanígy a PTTK-Felh Nev-Csapá készletét is! /Tutor760 Katt Katt CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller MM03: Akt.terv ár néz PTTK- FelNev- Roller Katt Katt CSAPÁ 2 CK24: Tervár frissítés PTTK- FelNev- Roller Katt Katt MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Abron:8 PTTK- FelNev- Csapá:8 Katt Katt Katt Katt Katt 4900000020 Katt MD04: készlet ellenőrz. PTTK- FelNev- Abron__ PTTK- FelNev- Csapá

Product costing: Üzleti folyamatok: Gyártás-elrendelés/-visszajelzés 4 1000021 CO15 1000021 • 2.5.Gyártás-elrendelés: elrendeljük a 4 roller késztermék legyártását a Logisztika|Termelés|Gyártásirányítás| Rendelés|Létrehozás|CO01 Anyaggal tranzakcióból: • 2.5.1.A nyitóképen: Anyag = 400000010, Gyár=1000 • Rendelésfajta = PP01(Sztenderd rendel), Enter • 2.5.2.A Rendelésfej képernyőn: • 2.5.2.1.Általános fülön: • Mennyiségek panel|Összmennyiség = 4DB • Ütemezés panel|Fajta = 2 (Visszafele): a késztermék elkészülési idejét kell megadni, a BOM (lásd gombra) és műveletterv (lásd gombra) alapján visszaszámolja a kezdést: • Határidők panel|Vége = akt.hó.utolsó munkanap, Enter-re kiszámítja az Indítás-t • 2.5.2.2.( )gombra frissíti a költségkalkulációt, ez az Ugrás|Költségek|Áttekintés menüben látható • 2.5.2.3.( )gombra jóváhagyja a rendelést • 2.5.2.4.Mentés( )gombra megadja státuszsoron a rendelés számát, jegyezzük fel: • 2.6.Elkészülés visszajelzése: tegyük fel, hogy ugyanazon a napon legyártják a 4 rollert. Ezt a Logisztika|Termelés| Gyártásirányítás|Visszajelentés|Rögzítés|CO15 Ren-delésre tranzakcióval erősíthetjük meg: • 2.6.1.Nyitókép:Rendelés=1000021 • 2.6.2.Főkép: /Tutor808 • Visszajelentés fajta = Készre • V.jel.hibátl.mennyis = 4 DB • Dátumok = azonos a rendelés- sel,de ha még nem értük el idő- ben, akkor az aktuális dátum! • Anyagmozgás gombra mutatja a tervezett anyag-bizonylatokat • Mentés( )gombbal mentjük Katt Katt Katt Katt CK24: Tervár frissítés PTTK- FelNev- Roller Katt Katt Katt Katt MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Abron:8 PTTK- FelNev- Csapá:8 Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt MD04: készlet ellenőrz. PTTK- FelNev- Abron__ PTTK- FelNev- Csapá 1000021 Katt Katt CO01: Gyártás elrend. PTTK- FelNev- Roller:4 Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt CO15: Vissza jelentés PTTK- FelNev- Roller:4

2-7, 2-8.Gyakorló feladatok: Anyagbizonylatok és készlet ellenőrzése • Mivel a rollerek elkészítéséhez abroncs és kerék nyersanyagot kell kivenni raktárról, kerék félkésztermék kerül raktárra, majd azt kive-szik és rácsavarozzák a rollerre, a gyártás visszajelentés következ-tében automatikusan keletkezik egy csomó anyagmozgási bizony-lat (Material Document, Goods Receipt) • 2.7. Ellenőrizzük ezeket a Logisztika|Anyaggazdálkodás|Kész-letvezetés|Anyagbizonylat|MB03 Megjelenítés tranzakcióval: • 2.7.1.A nyitóképen: F4 az anyagbizonylat számon, továbblép • 2.7.2.A keresőképernyőhöz: Anyag = 400000010, • Gyár = 1000, Raktár = 1030, Futtatás gomb • 2.7.3.Megjelenik az anyagbizonylat lista a következő fejléccel: • 2.7.4.Exportálja a listát Excelbe! (0.5p) • 2.7.5.A bizonylatszám: • 2.8.Raktári készlet újraellenőrzése: Elvileg most 4 rollernek és 0 abroncsnak meg csapágynak kell készleten lennie. Ellenőrizzük ezt a Logisztika|Anyaggazdálkodás|Készletvezetés|Környezet| Készlet|MD04Aktuális szükségleti/készletlista tranzakcióban: • 2.8.1.Nyitóképernyőn: • Anyag = 400000010, Gyár = 1000, Enter • 2.8.2.A részletező képen: rollerből 4 db-os készlet kell legyen • 2.8.3.A roller készletét exportáljuk Excelbe! (0.5p) • Ha az anyagbizonylatok nem jöttek létre jól,ennek 3 fő oka lehet: • Az 1.1.1.4.lépésben az MM01 tranzakció Diszpozíció2 fülén elfelejtettük valamely anyagnál bejelölni a Retrográd kivét = 1 (Mindig)-et, és a késztermék nem „indítja be” a komponenseit • Az 1.4.2.2.lépésben a CA01 tranzakcióban, amikor a PTTK-FelhNev-Roller művelettervét definiáltuk, elfelejtettük az utol-só művelet vezérlőkódját PP03mérföldkő (Milestone) típusúra állítani a megszokott PP01 helyett, ezért a késztermék vissza-jelentése nem generálja le a komponensek visszajelentését • Az SAP rendszergazda nem zárta le rendesen valamely előző könyvelési periódust, ezért nem tudnak az új bizonylatok létre-jönni(„NR751:RF_BELEG 1000 nincs 49 számtartomány”hiba) Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt 4900000021 Katt Katt Katt Katt Katt Katt Katt

Product costing szcenárió: Összefoglalás: A folyamat fizikai időben Legalább az MM01 Diszpozíció3 fülön a késztermékhez (PTTK-FelhNev- Roller) megadott teljes újrabeszer- zési idő = 7nap A lépések dátumozásának követési feltételeit () fejben kell tartanunk, erre nincs GUI! MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Roller MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Abron MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Csapá MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Kerék MM02: Gyártási verzió PTTK- FelNev- Roller CS01: Darab jegyzék: PTTK- FelNev- Kerék CS01: Darab jegyzék: PTTK- FelNev- Roller CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Roller CR01: Munkahely létrehozás XYVulka XYCsava CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Kerék KL01: Telj.fajta létrehoz XYVulk XYCsav XYBeta KS01: Költs.hely létrehoz PTTK FelNev OKKS: Költség számítási kör=1000 KP26: Tarifák beállítása KP04: Tervezői profil= Z_ALL MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Csapá:8 MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Abron:8 CK24: Tervár Release PTTK- FelNev- Roller CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller CO15: Vissza jelentés PTTK- FelNev- Roller:4 CK24: Tervár Markup PTTK- FelNev- Roller CO01: Gyártás elrend. PTTK- FelNev- Roller:4

Product costing: Összefoglalás: Nem triviális adatösszefüggések Ügyeljünk a következő indirekt adatösszefüggésekre(), amit szintén fejben kell tartanunk: ERP típusú kész-/félkész nyersanyag legyen Fix költség a megkezdett mennyiségi egységek fix költsége! MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Roller MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Abron MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Csapá MM01: Anyag létrehoz PTTK- FelNev- Kerék MM02: Gyártási verzió PTTK- FelNev- Roller CS01: Darab jegyzék: PTTK- FelNev- Kerék CS01: Darab jegyzék: PTTK- FelNev- Roller CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Roller CR01: Munkahely létrehozás XYVulka XYCsava CA01: Művelet- terv PTTK- FelNev- Kerék Minden fontos nézetet létrehozni! Diszpó2 fül: Retrográd kivét=1 KL01: Telj.fajta létrehoz XYVulk XYCsav XYBeta KS01: Költs.hely létrehoz PTTK FelNev OKKS: Költség számítási kör=1000 KP26: Tarifák beállítása KP04: Tervezői profil= Z_ALL Utolsó múvelet vezérlőkódja PP03 (Mérföldkő)legyen Rekurzív legenerálja a komponensek visszajelentéseit MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Csapá:8 MIGO: Áru beérkez PTTK- FelNev- Abron:8 Ütemezés=2(Időben vissza) auto-generálja a komponensek gyártás-elrendeléseit CO15: Vissza jelentés PTTK- FelNev- Kerék:8 CK24: Tervár Release PTTK- FelNev- Roller CK11N: Termék költség PTTK- FelNev- Roller CO15: Vissza jelentés PTTK- FelNev- Roller:4 CK24: Tervár Markup PTTK- FelNev- Roller CO01: Gyártás elrend. PTTK- FelNev- Roller:4 CO01: Gyártás elrend. PTTK- FelNev- Kerék:8

6-1. Gyakorló Feladat: Dömpingárazás • Tegyük fel, hogy Ön egy kínai tömegvibrátor-gyártó, aki a Kínai Kommunista Párt Legfelsőbb Bizottságának titkos utasítására dömpingárazással meg akarja szerezni Pécs vibrátor-piacának 92%-át! Az ismert árazási-, keresleti- és egységköltség adatokat megtalálja a ArazasiSzimulator.xls–be feltöltve. Számítsa ki vele: • A, Milyen ár mellett szerezhető meg a piac 92%-a? (0.5p) • B, Mekkora átmeneti veszteséget kell finanszírozni ennek eléréséhez? (0.5p) • A megoldás: Gyak6-1Megoldas.xls

Szakirodalom • SAP Online help:http://help.sap.com/ • Ingyenes webtanfolyamok, fórum, blog, e-konzultáció magyarul: • www.tudasmorzsak.hu • Angol nyelvű fórumok és tudásbázisok: • http://www.sap-img.com/abap.htm • http://erpgenie.com/ • http://help.sap.com/search/sap_trex.jsp • http://sap.ittoolbox.com/groups/technical-functional/sap-abap/ • SAP SD Modul jegyzetek magyarul CANAL-formátumban: SAP-SD-Notes.doc • SAP Tutor letöltés és kézikönyv angolul: https://websmp203.sap-ag.de/~sapidp/011000358700001572552002E • Product costing szcenárió: S04_Product_Costing_HU_HU.sim

Objektum szimbólumok Partner (Partner) Anyag (Material) Sarzs (Batch) Bevitt anyag (Partner material) Készlet (Inventory) Raktár (Deposit) Gyári szám (Serial number) Darabjegyzék (Bill of materials) Szortiment (Sortiment) Anyagmeghatá-rozás (Material Identification) Árazás (Pricing) Engedmény (Allowance) Fizetési mód (Payment Method) Számla (Invoice) Bizonylat (Voucher) Értékesítés támogatás (Sales Promotion) Direkt mail (Direct mail) Ajánlat (Offer) Árazás (Pricing) Rendelés (Order) Validáció (Validation) Szerződés (Contract) Szállítás (Transport) Hitel (Credit) Ütemezés (Scheduling) Szerviz (Service) Vevőszolgálat (Customer Service) Kattintás (Click) Dupla kattintás (Double Click) Adatbevitel (Write) Csak olvasható (Read Only) • Cég (Company) • Gyár (Plant) • Értékesítési szervezet (Sales Department) • Üzletkötő csoport (Sales Representative Group) • Értékesítési integráció (Sales Integration) • Csatorna (Channel) • Földrajzi hely (Geographic Location) • Kiszállítási hely (Delivery Location) • Szállítási mód (Transportation Mode) • Rakodási pont (Loading Point) • Árucsoport (Product Group) • Értékesítési terület (Sales Area) Katt Kat- Katt

PTE Természettudományi Kar Programtervező- és GazdaságInformatikus Szak