Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton

1. Esztétikai alapfogalmakRoger Scruton Negyedik előadás A természeti szépség

2. Természetvallás • 18. szd-ban a szépség – a természet szépségeként merült fel a filozófiában • Árkádiai hagyomány – antik idill • A vallás helyét is a természet kezdi átvenni

3. Egyetemesség • A szépség – egyetemes elvként érdekes a filozófia számára (Shaftesbury, Kant) • Ember racionális lény: tehát van ízlése • Kant szerint az átlagember nem a művészetben, hanem a természetben találja meg a szépséget

4. A szépség: egyedi • Kantnál: növények, virágok, madarak és halak a szépek • Elődei: Addison, Hutcheson: tájkép és látványok • A különbség alapja szemléleti: Kantnál szépség egyedi objektumokhoz kötődik • A tájkép szétfolyik • Élő organizmusok: eleve körülhatároltak

5. Egyedi vs világszerű • Egyedi organizmusok: objets trouvés: talált tárgyak • Mint az ékszerek – szépségük magukból árad • Szimmetria, egység, forma • Tájkép: nyitott, grandiózus, világszerű

6. Szépség: haszonelvű vagy kontemplatív? • A 18.szdban természettel kapcsolatban két attitűd lehetséges: • haszonelvű • kontemplatiív • Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha nem ellenséges erő már a természet

7. A természetelvűség marxista kritikája: Lukács, Deleuze, Bourdieu, Eagleton • Shaftesbury, Kant: burzsoá ideológia • Így akarják a polgári értékeket egyetemes értékként feltüntetni • Elfordulás a gazdasági realitásoktól – puszta és öncélú esztétikai élvezet • Holott a kapitalista gazdaság kizsákmányol, eszközként tekint • Ezt leplezi a természetre vonatkozó diskurzus

8. Az esztétikai – mint ideológia • Igaza van a marxista kritikának – ha nem tudjuk igazolni a „esztétikai” fogalmát, csak ideológiaként - akkor az esztétikai ítéletnek nem lesz filozófiai talapzata - megkérdőjelezhető egyetemesség-igénye? • Lehet, hogy csak a szubjektum belevetítéséről van szó? – ami adott történelmi korok velejárója?

9. Keleti felfogás • De: a szépség fogalmával foglalkozott már: • Platón, Arisztotelész, Plotinosz • A szanszkrit Bharata • Confucius • Keresztények: Ágoston és Boethius, Tamás, ma is • A keleti gondolkodásban és művészetben is jelen van a természeti táj szépsége • Ha igaza lenne a marxistáknak: meg kellene mutatni, hogy akkor milyen az ideológiailag semleges esztétikai beállítódás

10. Kant a természeti szépről • Kant: a természeti szép – nem alkotott, hanem talált • Kant megkülönböztetése: Szabad szépség – függő szépség (nem fogalmi) (előzetes fogalomtól függ) • A természeti szép értékelése – az ember sajátossága, mindenkire egyaránt érvényes • Csodálattal tölt el bennünket • Jelentést keresünk általa a világban – otthonosság érzetét kelti bennünk – jó helyen vagyunk itt

11. A természeti szép metafizikája • Formái lehetnek különbözőek: magával ragadó, vagy az odatartozás érzését kelti • Megerősít létedben – ennek van egy metafizikai rezonanciája • A külsőt belsővé teszi ez a tapasztalat (pl. emlék) • Lásd: Rilke Duinói elégia

12. Rilke: A kilencedik elégia Mégis a vándor a csúcsról a völgybe kezébennem valamely mondhatlant hoz le nekünk,  maroknyi földet,de a tiszta, kiküzdött szót, a kék meg a sárgaenciánt. Mi talán csak azért vagyunk itt,hogy nevet adjunk: Ház, Kapu, Híd, Korsó, Gyümölcsfa, Ablak -s tán: Torony, Oszlop... - ámde kimondani, értsd meg,mondani úgy, ó, mint ahogy azt bensőleg a dolgokmég sose vélték. .. S nem ezt akarod-é, Föld? azt, hogy újraszüless bennünkimmár láthatlanul? - Nem álmod-e az, hogy egyszerláthatatlan légy? Ó, Föld: nem látható már?!Sürgető feladatod nem az átlényegülés-e?

13. Természet és művészet • A tájkép szépségét sokszor – az emberi megművelés adja • Wordsworth: „Mert megtanultam másképpen nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét:" (Szabó Lőrinc fordítása) Constable festménye

14. A természeti szép természete • Emberi tenyésztés eredménye //műalkotás • Különbség: nem keresünk benne jelentést • Tőlünk való függetlensége, önállósága a fontos

15. Az angol táj • Allen Carlson és Malcolm Budd szerint: • Természeti szép – ha nem emberi termékként tekintünk rá • A tájképben azonban: emberi életmód, otthonteremtés vágya • Ennek még akár szellemi jelentősége is lehet • Ezt írja meg: John Clare, Paul Nash és Ralph Vaughan Williams

16. Esztétikum és tudomány • Eredeti szándék nem esztétikai – bár az ízlés kétségtelenül közreműködött kialakításában • Természetnek – része az ember is – ezért ez is természetes még • Esztétikai érdeklődés – vezet el a természettudományos érdeklődéshez • De itt – a látszat a fontos – ebből fakadnak érzelmi benyomásaink • Emberi arcon sem a koponyákat és az izmok ízesülése érdekel • Hanem a megtestesült személy • A madárdal az ornitológusnak – területbirtokló funkciót jelez • Számunkra: melódia • Ezt sem a madár, sem az ornitológus nem így érzékeli

17. Az esztétikai tapasztalat fenomenológiája • A természeti szépség tapasztalata – intencionális megértés (szemben a tudományos tapasztalattal) • A természetre irányul érdeklődésünk, ahogy tapasztalatunkban megjelenik • Saját hozzá való viszonyom is fontos része e tapasztalatnak • Egy táj épp akkor megjelenő, esetleges képe – ehhez van viszonyom • Szemben a műalkotással – nem a szemlélet számára készült, csak magát jelenti, nincs „lekerekítve”, és folyamatosan változik • Mindenkinek lehet a természeti szépről esztétikai élménye – még ha kevesen is tudják kifejezni

18. A fenséges és a szép • az esztétikai fogalmak– nem pontosan meghatározottak – alakul a jelentésük • Nem csak egy tárgyról szólnak, hanem tárgyhoz fűződő viszonyunkról • – találkozás: alany-tárgy viszony • Edmund Burke: A fenségesről és a szépről, 1756 • Kétféle viszony a széphez – egyiknek a szeretet, másiknak a félelem az alapja • Szépség: harmónia, rend – otthon érezzük magunkat • Fenséges: hatalmas, erős, félelmetes méltósága a természeti világnak • Mindkettő kiemel a hétköznapok világából – vagyis esztétikai tapasztalat

19. Ember számára otthonos, belakott táj Vs az emberhez képest aránytalan mértékű hegyek De a félelmetes látványban is van esztétikai élmény: saját gyengeségünk tudata – erőt ad (Kant szerint) A táj léptéke

20. A festői tájkép • A természeti szépre vonatkozó irodalom – sovány és hiányos – csak útikönyvek vannak • Tájkép-kertészek műve érdekes lehetne: pl. William Kent és Capability Brown • A festői fogalmának kialakulása

21. Táj, festészet és építészet • Tájkép-művészet: Emberi alkotás + természeti táj • Eredet Campagna, ahogy Poussin és Claude látta – lásd Claude-üveg • Konvex-tükör • Építészek – romokat építenek • Klasszikus mintákat követnek • Épület – mindig része a tájnak – ma is építészeti előírások védik a tájat

22. Szándékolatlan szándékoltság • A természet tárgyaiban ilyenfajta szándékoltságot mégis észlelünk • Saját magunkról is meg tudunk valamit, és a világ rendezettségéről és finalitásáról és teleológiájáról • S bár bel-földön vagyunk, s a part         oly messze, szél elállt,lelkünk látja az örök tengerárt,         mely idehajt,       s mely tovább fog sodorni majd,s látjuk a parton gyermekek raját,s halljuk a hullám örök moraját. (Wordsworth)

23. Kant a természeti szép moralitásáról • Kant: természeti szép: szimbólum – a moralitásé • Aki fogékony a természeti szépre – morálisan jó beállítódású • Egyetért vele Johnson és Rousseau is • Ma is elfogadható (aki a virágot szereti…) – bár nehéz mellette érvelni

24. Még sem érdekmentes? • Visszatér a szándékoltság, érdek és gyakorlati racionalitás? • Épületben: funkció, • emberi szépségnél: vágy, • Művészet: művész szándéka • Természeti szép: szándékolatlan szándékoltság • Teológia alapkérdése: mindez a szép miért van? • Kinek a szándéka ez? • Szép // szent

25. Midőn az est, e lágyan takarófekete, síma bársonytakaró,melyet terít egy óriási dajka,a féltett földet lassan eltakarjas oly óvatossan, hogy minden füszállágy leple alatt egyenessen állés nem kap a virágok szirma ráncots a hímes lepke kényes, dupla szárnyánnem veszti a szivárványos zománcot csupa szépség közt és gyönyörben járvánmégis csak arra fogsz gondolni gyáván:ez a sok szépség mind mire való?mégis arra fogsz gondolni árván:minek a selymes víz, a tarka márvány? miért nő a fü, hogyha majd leszárad?miért szárad le, hogyha újra nő? Babits Mihály: Esti kérdés