1 / 25

Regionális Gazdaságtan 6. előadás 2005. október 28.

Regionális Gazdaságtan 6. előadás 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet. A regionális fejlődés elméletei. Harrod-Domar modell:

jag
Download Presentation

Regionális Gazdaságtan 6. előadás 2005. október 28.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális Gazdaságtan • 6. előadás • 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A regionális fejlődés elméletei

  2. Harrod-Domar modell: Y = min [ K/κ ; L/λ] Leontieff-típusú fv, adott technológiai szintet feltételezve A termelés növekedési üteme megegyezik a tőkeállomány növekedési ütemével (ez pedig a beruházás növekedési ütemével), de λ=áll miatt a munkáslétszám növekedési üteme a gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

  3. Neoklasszikus növekedési elméletek Y = f (K ; L) adott technológiai szint mellett, első fokon homogén termelési fv. K és L tetszőlegesen helyettesíthető  tényezők határtermelékenysége csökkenő f(0;L) = f(K;0) = 0 Egyensúlyi növekedés esetén a tőkeállomány növekedési üteme egyenlő a létszám növekedési ütemével (amely gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent). Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

  4. Cél a technológiai haladás hatásának vizsgálata a növekedésre Jelölje „A” a gazdaság tudásbázisát t0 időpontban – amely a „kreatív munkaerőhöz” kötődik („Technika: a társadalom által kitűzött célok megvalósításának a tudomány állása által meghatározott módjai”) Y = K(AL)1- egy főre jutó kibocsátás: y = kA1- ahol: y = Y/L és k = K/L A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLAλAφ Endogén növekedési elméletek

  5. A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLAλAφ Ha feltesszük, hogy a meglevő ismeretek hatása az új ötletek kitalálására csökkenő hozadékkal jellemezhető, akkor 0 < λ, φ < 1 Eredmények: a technológiai szint növekedési üteme első sorban a tudás-termelő („kreatív”) munkaerő létszámának növekedésétől függ, valamint a meglevő tudásbázistól. Endogén növekedési elméletek

  6. Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben • A kiegyenlítődés a termelési tényezők mobilitás révén jön létre • Növekvő tőkeintenzitás (K/L) mellett a tőke határterméke (dY/dK) csökken a munka határterméke (dY/dL) nő • A termelési tényezőket érékük alapján ellentételezik (K=dY/dK tőkehozadék és W = dY/dL reálbér)

  7. Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben • R1 régióban magasabb a tőkehozadék és alacsonyabb a reálbér • R2 régióban fordítva • Egyensúly helyreáll, mert: R1-ből a munkaerő R2-be áramlik (ahol magasabb a reálbér) és R2-bőla tőke R1-be (ahol magasabb a tőkehozadék)

  8. A neoklasszikus elmélet nem veszi figyelembe a fejlődéssel együtt járó kummulatív és szinergia hatásokat: Skálahozadék Agglomerációs hatások Technológiai fejlődés következményei Ezen tényezők a prosperáló régiók irányában terelik a beruházásokat, hiszen a dinamikus térségekben nagyobb tőkehozadékot lehet realizálni (ez tehát a gyakorlatban a regionális kiegyenlítődés ellen hat) Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben

  9. A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben szokás mérni (felt: az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van) Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.) Regionális fejlődési elméletek

  10. A regionális gazdaság elvi működési modellje • Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre • Elsődleges regionális multiplikátor révén a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése • Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt

  11. A regionális gazdaság elvi működési modellje 3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma 4. A másodlagos regionális multiplikátor hatás révén nő a helyi (non-traded) szektor 5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetőség nyílik a dinamikus agglomerációs előnyök megerősödésére

  12. A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez Alapvető szektorok Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus) A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors bővülésre A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat igényelnek A traded szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k A regionális gazdaság elvi működési modellje

  13. Kiindulási alap: a régi gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ (North) Exportjövedelmek Termelési feltételek javítása (pl: infrastruktúra fejlesztése Exportbázis kiszélesítése Helyi keresletre termelő szektorok növekedése Mindez lehetővé teszi az exportstruktúra tágítását → a régió jövedelme erőteljesen emelkedik A térségek eltérő gazdasági adottságai miatt ez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet Az exportbázis kiszélesítésével megindul a jövedelmek körforgása a régión belül Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

  14. Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet 1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tőkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik 2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik 3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ

  15. A gyakorlatban a bázis és helyi iparágak szétválasztása igen nehézkes A gazdaságfejlesztésben széles körűen alkalmazták A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami segítséggel) Később a hangsúly áttevődött a háttérfeltételek biztosítására Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentős szereplőjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát) Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

  16. A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési különbségek kiszélesedése A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a növekedési tényezőkben A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat A fellépő egyensúlytalanságok kummulatív folyamatokat indíthatnak el. Perroux: az újdonságokat megjelenítő ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban A polarizációs elméletek

  17. Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra. A polarizációs elméletek

  18. Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre meghatározott törtvényszerűségek alapján történik Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni Rostow ötlépcsős növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó A hatalom a földbirtokosok kezében 2. Átmeneti társadalmak Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők motiválnak Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások A területi gazdasági növekedés szakaszai

  19. 3. Modern társadalmak Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át Kialakul egy vagy több vezető ágazat Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények 4. Fejlődés érett szakasza Modern tudomány és tech segítségével az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés 5. Tömeges fogyasztás korszaka A növekedés hordozói a modern technológiák A területi gazdasági növekedés szakaszai

  20. A területi gazdasági növekedés szakaszai • Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések) 2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

  21. A területi gazdasági növekedés szakaszai • Richardson: polarizációs-decentralizációs modell 1. agglomerációs előnyök jelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom előnyöket kínálnak 4. Megismétlődik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.

  22. Innovációkat koncentráló régiók (magrégiók) és a perifériák Egy autoritást alkotnak A centrum és a periféria közötti kapcsolatokat az alábbi összefüggések jellemzik: A centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függőségét A centrum periféria feletti uralmát önerősítő polarizációs mechanizmusok serkentik A hatalmi viszonyok előre nem látható következményei miatt a centrum innovációi előbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok alakulnak ki A döntési hatalom valós decentralizációja is megkezdődik a régi és az új centrumok között Centrum és periféria modellek

  23. Kompetitív fejlődéselmélet • Globális verseny • Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a meghatározó • Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök

  24. Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján

  25. Köszönöm a figyelmet!

More Related