Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26.

1. Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetésérőlBalatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

2. Tartalom • Az EU energiastratégiája • A magyar energiapolitika fő kihívásai • Hazai intézkedések

3. Az EU Energiastratégiájaa második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a következő 5 területen • infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció; • energia külkapcsolatok; • kőolaj- és földgáztartalékok képzése; • energiahatékonyság; • az EU-n belüli források jobb kihasználása.

4. I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátás-diverzifikáció prioritásai • Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco); • LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv; • Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergia-hálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése; • Balti Összekapcsolási Terv; • Mediterrán Energiagyűrű; • Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;

5. II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése • Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal; • a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain; • Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal; • „Speaking with one voice”;

6. III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése • 2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének szigorítása; • 2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;

7. IV. Energiahatékonysági csomag A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök kiterjesztése és a feltételek szigorítása • Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés; • Épületek energiahatékonysága; • Eco-design; • Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;

8. V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása • megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra 20%-ra kell növelni; • Kőszénfelhasználás; • Kőolaj, földgáz, tőzeg; • nukleáris energia; Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése

9. Tartalom • Az EU energiastratégiája • A magyar energiapolitika fő kihívásai • Hazai intézkedések

10. Az energetikában kezelendő főbb kihívások • Energiaimport függőség – ellátásbiztonság; • Energiaárak – versenyképesség; • Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása, illetve a megújuló energiafelhasználás növelése – fenntarthatóság; • A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő alakítása;

11. Az energiaellátás folyamatosságá-nak és biztonságának fenntartása és javítása. Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek Ellátásbiztonság Cél Részterületek

12. Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny-képességének növekedéséhez. Liberalizált energiapiacok, Energiaárak, szociális gondoskodás Korszerű távhőszolgáltatás Versenyképesség Cél Részterületek

13. A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Energiahatékonyság, takarékosság Megújuló energiaforrások Fenntarthatóság Cél Részterületek

14. Tartalom • Az EU energiastratégiája • A magyar energiapolitika fő kihívásai • Hazai intézkedések

15. Földgázellátás-biztonság Tárolóbővítések • A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm3-ről az év végére 1,2 Mrd m3-re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka; • Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m3-ről 2010-re 4,1 Mrd m3-re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m3-re bővül; • Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi 53,2 Mm3/nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm3/napra nő; Új beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. Rendszerösszekötés • Magyarország mint elosztóközpont; • NETS program; • horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszer-összekötő vezetékek;

16. A szénipar támogatása • Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását. • 2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a szénbányászati ágazat tekintetében. • Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást 2010. december 31-ig adta meg.

17. Atomerőművi kapacitások A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása • Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008. december 15-ig) • A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH programot • Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat • 2009. március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos KHEM előterjesztést; • 2009. március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati javaslatot; • 2009. március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat; • 2009. március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita

18. Energiahatékonyság A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet [2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.] Az energiahatékonyság hatásai • import függőség csökkenés; • a környezet javulása és tudatos javítása; • csökkennek a lakosság energia terhei; Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források • Energiatakarékossági Hitel Alap; • Panelprogram; • ÖKO program; • Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP); • Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP); • Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;

19. Megújuló energiaforrások • A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%; • 2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan; • A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát;

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.khem.gov.hu