150 likes | 606 Views
ELEKTROMOS TRAUMA. ÁRAMÜTÉS , VILLÁMCSAPÁS. FOGALMAK. Az elektromos áram: Töltések egyirányú áramlása - Egy vezetékben áramló elektronfolyam. Áramerősség: időegység alatt a test keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség. A töltés jele: Q [Q] SI =1C (Coulomb) Áramerősség jele: I
E N D
ELEKTROMOS TRAUMA ÁRAMÜTÉS, VILLÁMCSAPÁS
FOGALMAK Az elektromos áram: Töltések egyirányú áramlása - Egy vezetékben áramló elektronfolyam Áramerősség: időegység alatt a test keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség. A töltés jele: Q [Q]SI=1C (Coulomb) Áramerősség jele: I [I]SI=1A (Amper) AZ ÁRAM HATÁSAI 1. MÁGNESES HATÁS Ha tekercshez telepet kapcsolunk, mágnesként viselkedik, mágnesnek tekinthető. (Pl.: vonzza a vasat.) 2. FÉNYHATÁS Ha izzót telephez kapcsolunk, megindul a töltések vándorlása. Ezek a vékony huzalban súrlódnak, így hő keletkezik. Egy bizonyos hőmérséklet után a fémszál izzik, tehát világít. 3. HŐHATÁS 4. KÉMIAI HATÁS (ELEKTROLÍZIS) 5. ÉLETTANI HATÁS (ÁRAMÜTÉS, IZOMGÖRCS) Mi most az áramütéssel foglalkozunk
MIÉRT VESZÉLYES AZ ÁRAMÜTÉS? • Az áramütés hatása attól függ, • - milyen erős az áram: egysége az amper (A), ennek ezredrésze a milliamper (mA); • - mekkora a feszültség: egysége a volt (V); • - milyen a váltóáram frekvenciája: minél nagyobb a frekvencia, annál erősebben érvényesül a hőhatás, annál súlyosabb az égési sérülés; • - nem mindegy az sem, testünk melyik részét éri az áram és mennyi ideig. Az áramütés során elpusztulnak a szövetek; ennek mértéke függ az áramütés időtartamától. Keringési, légzési, illetve anyagcserezavar léphet fel, károsodhat az idegrendszer, az agy és a vese vérellátása. A különböző erősségű áramok eltérő tüneteket okoznak: • 25 mA alatt görcsbe rándulnak a vázizmok, amelynek következtében az illető szerencsés esetben elrúgja magát az áramforrástól. Ha nincs szerencséje, nem tudja elengedni az áramforrást. A görcs következtében az izom sérülhet és lebomlási termékei később vesekárosodást okozhatnak. Legsúlyosabb esetben a görcsös izomzat eltörheti a csontot. • 25 és 80 mA között görcsbe állnak a légzőizmok is. Károsodik a szív elektromos ingerületvezető rendszere, amely szívmegálláshoz vagy végzetes szívritmuszavarhoz vezethet. • 80 mA és 3 A közötti áramerősség minden esetben visszafordíthatatlan szívritmuszavarhoz vezet. • 3 A feletti erősségű áram azonnali szívmegállást okoz. • Miután lekapcsoltuk az áramforrást, szívmegállás esetén azonnali újraélesztésre van szükség. Amennyiben az illető égési sérüléseket szenvedett, később ezeket is el kell látni.
NEM KÉNE….. • Konnektorba nyúlni!!!!
Legfontosabb a megelőzés! • Tegyél a konnektorba vakdugót! • Arra neveld magad, pici korodtól, hogy az áram - a fali konnektor nem játék!!! • Arra neveld kisöcséd, kishúgod, hogy a konnektorba, semmit sem szabad beledugni. Még az ujjadat sem!!! A csavarhúzóval se piszkáld!! • Ügyelj arra, hogy a lakásban ne heverjenek szerte szét csatlakozó (hosszabbító) zsinórok, amelyek esetleg megsérülhetnek a bútorok lábaitól.
NEM KÉNE….. • Hozzányúlni, ha még nem áramtalanítottál!!!!
MI A TEENDŐ? ÁRAMÜTÖTT KEZELÉSE • Azonnal áramtalaníts! • Távolítsd el az áramütöttet az áramforrás közeléből! • Ezt olyan tárgy segítségével tedd, ami nem vezeti az áramot, például fadarab, székláb. • Hívd a mentőket! • Akkor is, ha az adott pillanatban úgy látod, jól van az áramütött barátod. • A mélyreható égési sérüléseken túl ugyanis az áramütés szívműködési zavarokat is okozhat. • Szívmegállás esetén azonnali újraélesztésre van szükség! • Amennyiben az illető égési sérüléseket szenvedett, később ezeket is el kell látni!
NEM KÉNE….. • villámhárítónak lenni!!!!
Villámcsapás • A villámcsapás a másodperc néhány milliomod részéig tartó (azaz s nagyságrendű) elektromos behatás. Igen nagy áramerősség (200-250 ezer A), feszültségkülönbség (100 millió - 1 milliárd V) és energia (250-300 kJ) jellemzi. • tudat-és emlékezetzavar • agyi károsodás hirtelen halálhoz vezet • Az idegek károsodása bénulásokat okoz • A bőrön jellegzetes villámrajzolat jelenik meg (páfrányszerű, vörösesbarna vonalak), amelyek percek-órák alatt eltűnnek, de helyükön barna pigmentáció marad vissza. • A villámlökés hatására az illető eleshet és ez akár csonttöréshez, agyrázkódáshoz vezethet. • Az áramütéshez hasonlóan a villámcsapásnak is az a lényege, hogy elektromos trauma éri a szervezetet. Mivel a szervezetünk tulajdonképpen egy vizes oldat, vezeti az áramot és elektromos ellenállással is rendelkezik. • A bőrréteg ellenállása a legnagyobb, a többi szöveté ehhez képest elhanyagolható. Ezért, ha az áram átjutott a bőrön, a szervezetben már szinte akadály nélkül vezetődik tovább. A bőrréteg nagy ellenállása az oka annak, hogy itt az elektromosság hőt fejleszt és égési sérülésekhez vezet. A bőr ellenállása függ a nedvességtartalmától: a száraz bőré értelemszerűen nagyobb, mint a nedves bőré. Hatása
GYILKOSOSZLOPOK A madarakra áramütés szempontjából a legelterjedtebb, ún. középfeszültségű (20 kV-os) távvezetékek tartóoszlopai a legveszélyesebbek, melyekből ma Magyarországon közel egymillió darab található. Madárpusztulás Tiszasűly határában Negyvennégy madárnak a holttestét, melyek áramütés következtében pusztultak el Tiszasűly határában. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet követlen szomszédságában található halastórendszerhez vezető elektromos távvezeték 10 tartóoszlopa alatt a következő madárfajok tetemére bukkantak: A védett madarak megbecsült eszmei értéke meghaladja a másfélmillió Forintot. Szomorú leltár A fokozottan védett fajokból 2 fekete gólya 3 nagy kócsag a védett fajokból 21 egerészölyv 2 vörös vércse 1 barna rétihéja 1 héja nem védett fajokból összesen tíz áldozat szarka örvös galamb dolmányos varjú tetemét találták meg a távvezetékek alatt. egerészölyv áramütött egerészölyv
Amikor az áramütés életet ment…I. Már évszázadokkal ezelőtt felismerték, hogy az emberi szervezet elektromos árammal ingerelhető. Az orvosok azonban addig nem tudták a gyógyítás szolgálatába állítani, ameddig nem létezett olyan készülék (ez a generátor), amellyel tetszőleges elektromos feszültséget elő lehet állítani. Erre először a XIX. század közepén nyílt csak lehetőség, amikor Faraday indukciótörvénye segítségével sikerült az első áramfejlesztő gépet előállítani. Az ember normális körülmények között 0,001 A-es áramerősséget már megérez, 0,01 A már jelentős izomrángatózást okoz és a szabvány szerint 0,1 A már halálos áramütést jelent GYÓGYÍTÁS Elektromos árammal létrehozott izomösszehúzódás a gyógyulást segítheti. Milyen esetekben? • Izom, ín, izületi sérülések • Izomhúzódások • Izombénulások • Ficamok • Gipszkötés alatti izmok tornáztatása, mert ezzel megakadályozható az izomsorvadás. • és….
Amikor az áramütés életet ment…II. SZÍVMEGÁLLÁS • műtétek közben • felhevült testtel a vízbe ugrunk • mérgezést szenvedünk Mikor következhet be?
DEFIBRILLÁLÁS A szív mesterséges munkára késztetése elektromos áram segítségével A defibrilláláshoz szükséges néhány amper nagyságú áramot csak nagyon rövid ideig szabad használni, mert különben a keletkező hő a szívizomzatot, és a környező szöveteket károsíthatja. A szív ellenállása ugyanis kb. 50-100 ohm, ez pedig a fenti áramerősség hatására néhány 100 W teljesítményfelvételt jelent. Ez jelentős nagyságú hőenergiát jelent, gondoljunk csak arra, hogy a meleg vasalóhoz hozzáérve milyen érzés a pillanatnyi érintkezés! Technikailag kétféleképpen oldják meg a defibrillálást. Az egyik lehetőség az, hogy 50 Hz-es, néhány 100 (maximum 1000) V-os váltakozófeszültséget kapcsolnak a szívre 0,1-0,2 másodpercig. Az időzítést megfelelő elektronikával oldják meg. A másik módszer egy nagyfeszültségre feltöltött kondenzátor kisütését jelenti. A kondenzátor kezdeti feszültsége néhány ezer volt, és az néhány ezred másodperc alatt sül ki. Így 3-400 Ws energiát lehet a szervezetbe juttani. Mivel ez igen nagy energia igen rövid idő alatt, itt meglehetősen nagy csúcsáramról (kb. 50 A!) és igen nagy csúcsteljesítményről (100-200 kW!) van szó. Már a számadatok is döbbenetesek lehetnek, látszik, hogy egy ilyen kezelés során milyen körültekintéssel, és óvatossággal kell eljárni!
Készítette: LAKATOS BARNABÁS 10a • SULINET • Somogyi Endre Dr.: Az igazságügyi orvostan alapjai (Medicina Kiadó, 1990.) • Online Lexikon • Természettudományi Közlöny 2006. május 20. Források: