N euroendokrin -szabályozás

1. Neuroendokrin-szabályozás Hipotalamusz-adenohipofizis rendszer Pajzsmirigy élettan Mellékvese működése

2. Hipotalamusz-adenohipofízis rendszer

3. Hipotalamusz endokrin működése • A ventrális magvak szabályozzák valamennyi adenohipofízis hormon termelődését és felszabadulását • Hipofizeotrop neuronok axonjai az eminentia-medianaban vegződnek, AP hatására a neurohormonok a vérbe jutnak→portális erek → adenohipofízis • Kémiai szerkezetűk alapján peptidek, kívétel a dopamin • Határsuk alapján: releasing és inhibiting hormonok

4. Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

5. Hipofizeotrop hormonok

6. Monospecifikusak, de vannak olyanok is melyek több hormonra fejtik ki hatásukat (TRH → STH↑, PIF → TSH↓, FSH ↓, LH ↓, SRIF → ACTH ↓, STH ↓). • Adenohipifízis hormontermelése spontán, a hipotalamusz szinkronizálja , szekréciós pulzusokathoz létre • Prolaktin termelése releasing hormon nélkül történik • A neurohormonok a neurohipofizotrop sejteken kívül más neuronokban is megtalálhatók (NT, NM működnek) • Portális vérben egyéb neuroszekrétumok is megjelennek – AVP (ADH, vazopresszin) melyet a NSO és a NP kissejtes neuronjai termelnek – ACTH termelését+. • NSO és NP magnocelluláris neuronjainak axonjai → AVP és oxitocin → hipofízis nyél → neurohipifízis

7. Neurohormon termelése • Hormontermelés nem egyenletes, pulzáló jellegű • Csak rövid ideig fejtik ki hatásukat a célsejteken • Folyamatos jelenlétükben a célsejtek elveszetnék érzékenységüket (pl. nagyon érzékenyek a gonadotrop sejtek) • A hormontermelő sejtek változtatni tudják • A kibocsátások közti időt, amplitudójét • A termelt molekulák számát • A hormontermelés napi ritmust is mutat (vak emberben 25 órás) • Endogén • Sötétség/világosság váltja ki → NSCH ←retina

8. Az adenohipofízis hormonjai

10. ACTH • POMC- proopiomelanokortin prohormonból képződik • 39 aminosav alkotja • Fiziológiás szabályozás – negatív visszacsatolás • Jellegezetes napi ritmus –alvás első óráiban, max. kora reggel • Napközben folyamatosan csökken, min. Este • Szekréciót más tényezők is befolyásolják • Fizikai, pszichikai megerőltetés, stressz • Funkciói: • Glukokortikoidok termelésének fokozása a ZF • Androgének termelésének fokozása a ZR • Mellékvese differenciálódása • Ha nagyobb mennyiségben termelődik és hosszabb ideig fokozza a aldoszteron szekréciót is • Tartalmazza a MSH-t is, túltengsé esetén →bőr pigmentál lesz (bronzkór)

11. Glikoprotein hormonok • TSH • Pajszmirigyhormonok termelését szabályozza • Termelődését befolyásolja • a tiroxin és trijódtironin –ha a pajysmirigyhormonok szekréciója hiányos TSH túltermelés következik be • TRH hiányában elégtelen, de nem szűnik meg teljesen • Termelődése napi ritmust mutat • Napközben csökken, estére fokozódik, éjjel max., reggelre lecsökken • Gonadotrop hormonok • Gametogenézist és a nemi hormonok termelését egyaránt befolyásolják • A visszacsatolásos szabályozás nemekben különbözik -lásd szap. élettanát • Szekréciójukat a • GnRH szabályozza –pulzusgenerator • PRL-gátolja – pl. Szoptatás alatt gatolja úgy a petesejtképzést mint a nemi hormonok termelődését is

12. Fehérjehormonok (PRL, STH) • Receptoruk-citokinreceptor • Szerkezetükben 15% homológia • A gének struktúrája is hasonló PRL • Funkciói: • Emlőmirigy előkészítése terhesség alatt • Tejelválasztás szabályozása, útód táplálása • Laktotrop sejtek működése hipotalamikus neurohormon nélkül történik • Állandó tónusos gátlás alatt áll – dopamin STH • növekedés – epifizis porckorongra hat, beindul a kondrociták osztódása, proliferációja • anyagcsere-folyamatok szabályozása - vércukorszint emelő – glukagon révén - csökkenti a perifériás szövetek inzulinérzékenységét - zsírszövetben fokozza a lipolitikus hormonok hatását → növeli a vérplazma szabad zsírsav szintjét - fokozza a fehérjeszintézist • Szervezet alkalmazkodása éhezéshez, stresszállapothoz • Hatására a szövetekben különböző növekedési faktorok képződnek (szomatomedinek- IGF, EGF, bFGF)

13. STH szekréció szabályozása • Emberben 5-10 µg/mirigy • GHRH befolyásolja a GH szekréciót és a GH –gén átírását • A szomatostatin nincs hatással az átírásra és a hormonszintézisre, de meghatározza a szekréciós pulzusok időzítését és amplitúdóját • Szekréciós pulzusnak napi ritmusa van • Lassú hullámú alvási szakaszban - fokozódik • REM szakaszban- csökken akár kimaradhat

14. GH-génműködést befolyásoló tényezők • T4/T3 – • GHRH termeléshez szükséges • A GHRH-receptorok expressziója • T4/T3 hiányában GH –szint alacsony • Glukokortikoidok • Szomatotrop sejtekre hatnak, génátirás és GHRH receptor számának fokozása • Hiányában GH szint alacsony

15. A pazsmirigy élettan

16. Két lebeny • Isztmusz • Kötőszöveti tok borítja • Sövények lebenyket határolnak • A mirigyállományt fol-likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják • A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

17. A pajzsmirigy működése • Tireociták- tüszőkbe rendeződnek – pajzsmirigyhormon termelése • Polarizált sejtek • Alakjuk a mirigy működésével párhuzamosan változik • Hormonok: tiroxin és a trijódtironin

18. Jódfelvétel és hormontermelés • Jodidionok formájában történik • Sejtek bazális membránja- jodidtranszportert tartalmaz • Na+-K+ pumpa • Na+-jodid kotranszportert • Tireoglobulin szintézis sejtben- exocitózis- kolloid • Jódozás a sejt apikális csúcsán • Szabadgyök képzése- peroxidáz • Elektronakceptor-hidrogénperoxid • Jódozás • I lépés- tirozin oldalláncban szubsztitució- monojód tirozin (MIT) • II lépés – másik oldallánc -DIT • Tirozinok kondenzáció • MIT+ DIT • DIT+DIT • Szállítás - plazmafehérjékhez kötötten • Raktár -2, 3 havi hormon- kolloidban • Szabályozás – TRH, TSH révén • Gátló hatás- tiouracil, SCN-perkolát (szulfocianát) • MIT+ DIT • DIT+DIT

19. Pajzsmirigyhormonok hatásai Génexpresszió szabályozásával irányítják a szervezet fejlődését, az idegrendszer működését és anyagcsere-folyamatokat • Központi idegrendszer -mielinizáció, dendritek elágazódása, szinaptikus kapcsolatok, reflexek kialakulása és normális működése, ingerlékenység meghatározása • Növekedés- növekedési faktorok termelésének serkentése • Bőr- proteoglikánok lebontása • Alap-energiaforgalom beállítása –oxigénfogyasztás révén • Vérkeringés – perctérfogat, pulzustérfogat, szívfrekvencia fokozása, közvetlen hatás a miozin szintézisének fokozása, sejtek Ca2+ felvételének szabályozása, β receptorok kifejezésének fokozása (erősítik a katekolaminok hatását)

20. Anyagcserére kifejtett hatásuk

21. A pajszmirigy működési rendellenességei • Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik • Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése • A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe tárolódik • Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin révén jut • A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét • Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat. • Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal • Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok. • Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

22. A mellékvese működése

23. A mellékvesék helyzete • A vesék zsíros tokjában helyezkednek el. • A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és velőállomány. • A kéregállomány mezodermális eredetű. • A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális eredetű.

24. Kéregállomány • Glomeruláris réteg - sejtek gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldoszteron (só és vízháztartás szabályozása) • Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glukokortikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje) • Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben • Dehidropeinandroszteron (DHEA) • Dehidropeinandroszteron-szulfát (DHEAS) • A rétegek vastagsága a szervezet élettani funkciójának megfelelően változik. • Embrióban és újszülöttben fejlett a retikuláris zóna. • Egy év után visszafejlődik és a köteges réteg gyarapodik • Nemi érés idején a retikuláris réteg újból vastagszik • Klimax után a retikuláris zóna vékonyodik, főleg nőkben

25. Glukokortikoidok hatásai • Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban). • Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé) • Immunszupressziv hatás- limfociták apoptózisa csecsemőmirigyben, nyirokcsomókban • Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését • Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését • II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó időszakában -szurfaktant • Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be). • Keringés- perctérfogat és vérnyomás fokozása a noradrenerg beidegzés révén • Idegrendszer – neuronkapcsolatok (hangulat, alvás- ébrenléti ciklus)

26. Glukokortikoidok szerepe a stresszválaszban • Stressz- válaszrekació – Selye 1936 • Katekolaminok szintézise mellékvesében fokozódik • Szimpatikus idegrendszer aktiválódása • CRH-szekréció fokozódása →ACTH +→glukokortikoid+ • Glukagon, STH - azonnali anyagcserehatásuk van • Fokozódik a vérerek katekolamin és angitenzin II érzékenységük

27. Kóros mellékvesekéreg-funkciók • Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki • A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik. • Hipoglikémia • Csökkent vérnyomás – adrenerg beidegzés csökkenése • Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja • Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet • Mellékvesekéreg hiperfunkció -Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet • Izomzat sorvadása • Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt) • A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

28. Velőállomány • Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké-peznek. • Adrenalint és noradrenalint termelnek. • Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket. • A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók. • A hormontermelő sejteken pre-ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek. • A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg-találhatók. • Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer hatásával megegyezik.