Elektronikus számlabemutatás és fizetés

1. Elektronikus számlabemutatás és fizetés 2007. november 20. Kovács Zoltán

2. Tartalomjegyzék EBBP megoldások: melyik modellé a jövő? Mi kell egy sikeres konszolidátori EBPP modellhez? Magyar piac: számok és trendek Aktuális kérdések a magyar piacon Díjnet (www.dijnet.hu) bemutatása Tapasztalatok a Díjnet kapcsán

3. Elektronikus számlabemutatás és fizetés (EBPP)modellek • Számlakibocsátói web site • Közvetítőiportál Konszolidátor modell: egy közbenső szereplő, a konszolidátor gyűjti be a számlákat különböző számlázóktól és kezeli azokat, illetve figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását. Direkt modell: az adós minden alkalommal felkeresi a számlázója honlapját, belép a rendszerbe és kifizeti a számláját. A nemzetközi példákhoz hasonlóan, a magyar piacon is a konszolidátor modell fog diadalmaskodni és végül két-három EBPP szolgáltató lesz képes hosszú távon életben maradni. Kérdés: milyen út vezet ide és mennyi ideig fog tartani?

4. Mi kell egy sikeres konszolidátori modellhez? • A számlakibocsátók, a bankok és az ebpp szolgáltatás nyújtója egyformán érdekeltek legyenek a projekt sikerességében • Kritikus számlabemutatói tömeggel rendelkezzen – egymásra épülő számlakibocsátói kör • Semleges, hiteles és minden szereplő számára elfogadott partner legyen • Hosszú távra optimalizáló és tőkeerős vállalkozás nyújtsa • Nagyobb a siker esélye, ha kiegészítő szolgáltatásként nyújtja Kérdés: van-e sárga csekk elleni küzdelem valós alternatíva nélkül?

5. Magyar piac: számok és trendek I. • Rendszeres internetet használók aránya alacsony (országosan 39%) • Három piaci szereplő (távszámla, ebpp, dijnet) – sok készülődő • Maximum 20 ezer regisztrált ügyfél, maximum 10 ezer valódi felhasználó • Számlakibocsátók és bankok alacsony száma a működő rendszerekben Az magyar piac várhatóan 1-2 évig ebben a fázisban lesz Kérdés: vannak-e biztató jelek?

6. Magyar piac: számok és trendek II. • Budapesten és a nagy városokban 50% feletti a rendszeres internet használat • A 15-24 éves korosztályban 71%, a 25-34 éves korosztályban 49% a rendszeresen internetet használók penetrációja • Internet banki ügyfelek száma dinamikusan nő ( 2006 vége 1,18 millió ügyfélről 2007 első félévére 1,42 millió ügyfélre) • Számlakibocsátók és bankok csatlakozása várható (a motiváció nem feltétlenül a megtakarítás, hanem a konkurenciával történő lépéstartás) Kérdés: itt van-e az ideje az elektronikus számlabemutatási szolgáltatás beindításának?

7. Díjnet (www.dijnet.hu) bemutatása • 2007. április 2-án indult • Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., Fővárosi Közterületfenntartó Zrt, Fővárosi Gázművek Zrt., Fővárosi Kéményseprőipari Zrt. valamint 15 kisebb szolgáltató, önkormányzat és társasház Díjbeszedőnél számlázott számláit mutatjuk be • Fizetési megoldás: csoportos beszedés és banki átutalás – ingyenesség kérdése • Csoportos beszedésnél „pszichés” lazítás – ki tudom venni a megbízásból • Számlakibocsátó ügyfélszolgálatán elérhető regisztrációs felület • Kiegészítő szolgáltatás a nyomtatási, archiválási szolgáltatások mellett • Minimális marketingköltés (tárgynyeremény, • 2007. szeptemberétől online mérőóra bejelentés Kérdés: valóra válnak-e elvárásaink?

8. Tapasztalatok a Díjnet kapcsán • Fél év alatt 4.454 regisztrált felhasználó – 2.531 számlakibocsátói regisztrációval rendelkező ügyfél • 15.000 bemutatott számla • 2.000 fős minta alapján fizetési szokások változásának fő megállapításai: - banki átutalás vs. csoportos kannibalizáció 0,6% - banki átutalásról csoportosra áttérés 6,5% - csekk, készpénz fizetésről banki utalásra áttérés 62,5% (torzítás lehetősége a sárga csekkről utalók miatt) • Számlakibocsátói érdeklődés élénk – 2008-ban 2-3 országos és 2 fővárosi társaság megjelenését valószínűsítjük • Fizetési oldalon csoportos beszedés, internetbank és VPOS kártyás fizetés beindítása várható a közeljövőben Kérdés: meddig lesz miénk a legidősebb regisztrált felhasználó?