310 likes | 628 Views
AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA. Kovács Bea 3/5/D. Fő eszmeáramlatok: Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus Egyéb ideológiák: Nacionalizmu
E N D
AZ ÚJKOR NAGY POLITIKAI ESZMEÁRAMLÁSA Kovács Bea 3/5/D
Fő eszmeáramlatok: Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus Egyéb ideológiák: Nacionalizmu Anarchizmus Elit elméletek
Szocializmus • A szocializmus politikai ideológia, illetve társadalmi és gazdasági rendszer, amelynek alapjai a 19. századi gondolkodásban bukkantak fel, válaszul az ipari forradalom miatt megváltozott viszonyokra.
A szocializmust, mint kifejezést az utópista szocialista Robert Owen használta először a XIX. század elején. Ő a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését értett alatta.
Szocializmus A szocializmus a társadalmi egyenlőtlenségeket • a magántulajdon és a kizsákmányolás megszüntetésével, • a termelőeszközök kollektív tulajdonával kívánja orvosolni. A szocialista rendszerben ideális esetben a kormány ellenőrzi a termelő folyamatokat a piac teljes kiiktatásával, a politikai hatalmat pedig a proletariátus gyakorolja. Eltűnik a vagyoni egyenlőtlenség, a szegénység és a diszkrimináció; előtérbe kerül az együttműködés és a szolidaritás.
Marx, a szocializmus legfőbb ideológusa szerint a szocializmus átmeneti állapot a kommunizmushoz vezető történelmi átalakulási folyamatban.
A tőke 1867, Hamburg • A Kommunista Párt kiáltványa 1848. február 21
Nacionalizmus • A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Az egyik legtöbbet vitatott politikai eszmerendszer.
A nacionalizmus kifejezés jelentéstartalma • a patriotizmus, • nemzeti identitás kitalálása és megteremtése, • nemzetépítés folyamata, • a saját közösség mások felettisége, a kirekesztés
A nacionalizmus eredete • A nacionalizmus történelmileg alapvetően a liberalizmus egyik eleme. A feudális rend lebontásán és a kapitalizmus megvalósításán munkálkodó polgárság a nacionalizmust használta fel egyik fő ideológiájaként • A XIX. század második felében azonban a nacionalizmus önálló ideológiává vált, a liberalizmus áttért az antinacionalizmusra, a nacionalizmus pedig a liberális kapitalizmust ellenző erők egy részének ideológiájává vált.
A nacionalizmus problémái • A nemzeteket megilleti az államalkotás joga, a nacionalizmus a nemzetté válás folyamatának nélkülözhetetlen eleme. A nacionalizmus szélsőséges irányzatai gyakran vallják a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát. További problémát okoz annak megállapítása, hogy mi a különbség a nacionalizmus, a sovinizmus és a patriotizmus között.
Anarchizmus • az egyéni felelősségtudat szerepét állítja előtérbe bármifajta uralommal szemben. • uralomnélküliség, amely alatt "azon társadalmi rendet kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapul. Az erőszakon épülő uralmi rendszer helyett, mely a tulajdon, a jog és állam kényszerintézményeiben nyer kifejezést, az anarchikus társadalom formái az emberek természetében rejlő szolidaritás és az ebből folyó szabadság, egyenlőség és önkéntes összeműködés által jönnek létre."
Anarchista gondolkodók • William Godwin (1756-1836) Vizsgálódás a politikai igazságosságról és annak a közerkölcsre és a boldogságra gyakorolt hatásáról
Anarchizmus típusai: a kollektivista • A kollektivista típuson belüli irányzatok közelebb állnak a szocializmushoz: egyaránt lázadnak a kizsákmányolás és az uralom intézményei ellen.
Anarchizmus típusai: a kollektivista • Proudhon, Bakunyin, Kropotkin és mások érvelése szerint a kapitalizmus gazdaságilag kisajátította a liberalizmus örökségét, aminek lényege pedig a szabadság eszménye. Ezt az eszményt elérni, s egy szabad társadalmat létrehozni csak az uralmi formák lerombolásával lehet.
Kollektivista anarchista gondolkodók • Pierre-Joseph Proudhon (1809-1865) Mi a tulajdon? A gazdasági ellentmondások rendszere vagy a nyomor filozófiája
Kollektivista anarchista gondolkodók • Mihail Alekszandrovics Bakunyin (1814-1876) Gyónás Államiság és anarchia.
Kollektivista anarchista gondolkodók • Pjotr Alekszejevics Kropotkin (1842-1921) Egy forradalmár feljegyzései
Anarchizmus típusai: az individualista • az individualista anarchizmusban a liberalizmus hagyományának öröksége erősebb. Az individualista anarchista Stirner "egoista" felfogása az önérdeket, az önérvényesítést, a minden kötöttségtől mentes szabadság fontosságát hangsúlyozza az állam és a politikai rendszer illegitim követelményeivel szemben.
Individualista anarchista gondolkodó • Max Stirner (1806-1831) Az egyetlen és tulajdona
Anarchizmus típusai: a vallásos anarchizmus • vallási gyökerekhez, általában a nagy világvallások tradícióihoz nyúl vissza. Ez az irányzat az emberi lények egyenlőségét hangsúlyozza, és vallásos vagy misztikus hagyományok alapján mutatja ki a politikai hatalom és mindenfajta elnyomás jogosulatlanságát.
Anarchizmus típusai: a vallásos anarchizmus • Tolsztoj • Schmitt Jenő Henrik • Martin Bubernek • Gandhi
Elit elméletek • Az 1990-es évektől kezdve a társadalomtudományokban ismét szalonképessé, sőt divatossá vált az addig ritkán használt elitfogalom, amely valamikor a 19. század végén, a 20. század elején kezdett elterjedni, • mindenekelőtt Gaetano Mosca, Vilfredo Pareto munkássága révén.
elit változást a társadalom új rétegeinek felbukkanása és szerepvállalása okozza. • Minden társadalom 2 részre osztható: kormányzók és kormányzottak. • Politikai formula: minden hatalmon lévő csoport legitimációt készít. Az elit erkölcsi és törvényes alapon uralkodik.
Tagadja az osztálynélküliség lehetőségét. • Elveti a zárt elitcsoportok létét is. • A társadalom: egyensúlyban lévő rendszer • Minden társ kettéosztható: elitre és nem elitre. • A társ tagozódása nem merev, az adott elit nem állandó. • Megfogalmazza az elitek cirkulációjának elvét.
oroszlánok: forradalmi szakító elit, túl merev, ideologikus, nagyelvek alapján kívánja a társadalmat átalakítani. Hatalmát előbb- utóbb kénytelen átadni. rókák: pragmatikus gondolkodásmód jellemzi őket, szakértelemmel rendelkeznek, kompromisszumkészek. Elitek csoportosítása reziduumai alapján:
FELHASZNÁLT IRODALOM • szog.com/pdf/molnar_anarchizmus.pdf • Bayer József: A politikai gondolkodás története (Osiris, 1998) • ANARCHIZMUS (MODERN IDEOLÓGIÁK) 193.6.201.253/02000/02003/html/ • hu.wikipedia.org