Politikai és szociálgeográfia I.

1. Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. 2. tétel: Kultúra és civilizáció

4. Összetevői sokfélék: eszközök, nyelv, dalok stb. Herder felfogásában az emberiség kultúrája az egyes népek, nemzetek kultúrainak összessége, fejlődésükben fokozati különbségek vannak, amelyek az emberi élet egymást követő fázisaira hasonlítanak. Azt is felvetette, hogy az egyes nemzetek kultúrait valamiféle szellemiség hatja át. A hangsúly a szellemi princípiumra, a lelki-testi-intellektuális-művészeti-erkölcsi nevelésre helyeződött, az embert az állatitól mindinkább eltávolító képességek kibontakoztatására, amely viselkedésben, gondolkodásban és alkotásokban mutatkozik meg. Közrejátszott ebben I. Kant nézete, aki a kultúrát – mint az elvontabb erkölcsi-szellemi épülés-nemesedés eredményének magasabb rendű eszméjét – szembeállította a francia és angol nyelvterületen a 18. sz.-ban a kultúrához hasonló jelentésben elterjedt, de a viselkedés, a szokások és a társadalmi intézmények tökéletesedésének gondolatát kiemelő civilizáció fogalmával, amelyet a gyakorlati életvitelben való előrehaladásként, viselkedésbeli csiszoltságként értelmez. • „A kultúra az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és minden más képességet és sajátosságot, amelyre az ember a társadalom tagjaként szert tesz.” • Az életfilozófia a kultúrát mint népek identifikációját v. reprezentációját definiálja. A kultúra közösségépítő, integráló ereje mellet így láthatóvá válik elhatároló lehetősége is. Van egy jelenkori elképzelés a „multikulturális társadalomról”, amelybe a legkülönbözőbb kultúrák tartoznak, és egymást nemcsak megtűrni képesek, hanem kulturális önállóságuk megőrzésével együtt élni is? • Az angol-amerikai társadalomtud.-ban is szembeállították a kultúra és a civilizáció fogalmát, az utóbbi, olyan fejlettségű kultúrara vonatkozik, amelyet államot alkotó társadalom hoz létre.

10. KISSZÓTÁR • Asszimiláció: Folyamat, melynek során egy kisebbségi csoport lényeges megkülönböztető jegyei elvesztésével beleolvad az őt körülvevő nagyobb közösségbe. • Integráció: Beilleszkedési folyamat, melynek során a kisebbségnek nem kell feladnia identitását, elég, ha alkalmazkodik a többségi társadalom általánosan érvényes érték- és magatartásmintáihoz. • Kultúra: A köznyelvben sokszor csak szűk értelemben használják, és a magas kultúrát értik rajta. A társadalomtudományokban átfogóbb – bár sokféle – értelme van. Jelentheti egy népcsoport vagy bármilyen kritérium alapján keletkezett társadalmi csoport ismereteinek, hiedelmeinek, morális elképzeléseinek, szokásainak, szerveződésének összességét. • Multikulturalizmus: Egyenrangú kultúrák, etnikumok és életstílusok egy államon vagy más politikai egységen belüli békés egymás mellett élését előirányzó ideológia

11. ETNIKAI-VALLÁSI-CIVILIZÁCIÓS VÁLSÁGTÉRSÉGEK A FÖLDÜNKÖN ÁZSIA Török-Kurd, Ciprus (görög-török) Kurdisztán Szunita-siíta Irak Libanon (keresztény-iszlám) Izrael Török-örmény Hindu-iszlám Hindu-keresztény Iszlám-Fülöp szigetek, Thaiföld, Timor Szingaléz-Tamil Tibet, Hszingcsiang-Ujgur AUSZTRÁLIA Őslakos-fehér AFRIKA Egyiptomi-kopt Etióp-iszlám É- és D-Szudán Darfur Biafra Nigéria É-D Tuszi-hutu Dél-Afrikai-Köztársaság (?) Kenya Ny-Szahara AMERIKA Kanadai franciák USA-Iszlám USA-afro-amerikaiak USA-spanyol nyelvűek (chicanos) Indián mozgalmak (Mexikó, Peru, Bolívia) EURÓPA Ír-Angol Baszk-Spanyol Korzika Flamand-Vallon D-Tirol Angol-Iszlám Francia-Iszlám Német-Török Iszlám közösségek - Hollandiában, Belgiumban, Dániában, Svédországban, stb. Kárpát-medence (Magyar-”Kisantant”) Bolgár-Pomák Ukrán-Orosz, Dnyeszter menti Közt. Kaukázus Csecsenföld, Abházia, D-Oszétia, Karabah Ny-Balkán (Bosznia, Szerb Köztársaság, albánok, Koszovó, horvát-szerb) Baltiak-Oroszok Cigányok