A római köztársaság válsága

1. A római köztársaság válsága

2. A római társadalom a hódítások után • nobilitas (szenátori rend) – politikai vezetők és hadvezérek, hatalmuk alapja földbirtok - latifundium, • lovagrend – kereskedelem és pénzügyek, adóbérlés, politikai tisztségeket nem tölthetnek be • kisbirtokos parasztság, kézművesség - proletariátus (Panem et Circenses) • rabszolgák

3. A válság jelei és okai • A kisparaszti gazdaságok tönkremenetele (hosszú háborúk, latifundiumok konkurenciája), • A proletariátus felduzzadása, • A hadra fogható népesség csökkenése • A rabszolgák számának növekedése (lázadások) • A lovagrend politikai hatalomra való törekvése • A köztársasági államszervezet problémái • A szövetségesek és a latin jogúak elégedetlensége

4. A reformkísérletek • Kr. e. 133 Tiberius Gracchus (előkelő plebejus származás) néptribunus • Célja: a Licinius-Sextius-féle törvény felújítása, a nincsteleneknek 30 iugerumos parcellák osztása, • Ellenzőit a nép nyomásával félreállíttatja, elkezdődik a földosztás • Újból tribunusnak jelölteti magát (törvényellenes) • Megtámadják, megölik. • Caius Gracchus – kr. e. 123-ban néptribunus • Felújította Tiberius törvényét, az állam kötelességévé tette a szegények gabonaellátását • Útépítések és Asia provincia megszervezése (lovagok és szegények érdeke) • Colonia alapítási terv Karthago területén (terv) • a római polgárjog kiterjesztése a latin jogúakra (terv) • Összecsapások, megölik

5. Marius reformjai • Az északon (Alpok térsége, Illíria) és Afrikában (Numídia – Jughurta) elszenvedett vereségek sürgetővé teszik a hadsereg reformját, • Kr. e. 108-104: Caius Marius (homo novus) lesz a consul. – sikerek Jughurta ellen • Reformjai: • manipulus taktika helyett cohors taktika (1 cohors 3 manipulusból áll – kb. 600 fő) • Zsoldossereg létrehozása • Reformjai következménye: • A zsoldosseregek felhasználása a politikai harcokban • Megnövekedik a szövetségesek súlya a hadseregben – polgárjogukért több háborút is vezetnek

6. Sulla és Marius küzdelme • Aktuálissá vált, hogy a hadsereg támogatásával hosszabb időre egy-egy tehetséges személy kezébe kerüljön a hatalom • Ez csak a nobilitas ellenében történhetett meg • Pártosodás: optimaták – populares • Állandósulnak a belháborúk, amelyek megtizedelték az elitet • Az ellentétek Mithridatész pontuszi király miatt, aki lemészároltatja Asia provincia rómaijait (kr. e. 89) – a viszály oka: ki vezesse ellene a háborút. • A senatus embere: Sulla hadserege megszállja Rómát (Marius Afrikába menekül), Sulla pedig Mithridatész ellen vonult, győz • Közben Marius elfoglaja Rómát és leszámol Sulla híveivel • Kr. e. 87 – Marius (86-ban meghalt) visszatér Rómába és lemészároltatja ellenfeleit, • Kr. e. 82 – Sulla visszafoglalja Rómát s 79-ig diktatúra: • Proscriptio • Corneliusi törvények: a hivatali rendszer átalakítása, a szenátus létszámának felemelése (300-ról 600-ra), a néptribunusok jogkörének korlátozása (a vétójog megvonása, többi más tisztséget nem viselhet) • Veterántelepítési akció • 10 ezer rabszolga felszabadítása

7. A rabszolga • Hadifoglyokból, a kalózok által elhurcolt emberekből. • A legnagyobb rabszolgapiac Délosz szigetén volt, • A gazdája korlátlan tulajdona • munkájáért nem kellett bért fizetni, csupán a létszükségleteikről kellett tulajdonosaiknak gondoskodniuk. • jogait tekintve, nem számított embernek - „beszélő szerszámnak” tekintették, • felelősségre vonhatók (halálos vétkek esetén keresztre feszítették őket. • Libertinusok – felszabadított rabszolgák, akik továbbra is hűséggel tartoztak volt gazdájuknak és viselték annak nevét. • Alkalmazási területeik: a mezőgazdaságban, bányákban, mesteremberként, a hivatalokban, gladiátorok, stb.

8. Spartacus rabszolgalázadása • Kr. e. 138 – szicíliai rabszolgalázadás (200 000 ezer résztvevő) • 104-101 – második szicíliai rabszolgalázadás • Kr. e. 73-71 – Spartacus lázadása (Capua – Vezuv – Pó-völgye – Brundisium – Apulia) • Legyőzői: Pompeius és Crassus kr. e. 70-ben consulok lettek – néppárti intézkedések: a néptribunusok jogkörének visszaállítása, a lovagok helyzetének erősítése