1 / 20

Mechanika

Mechanika. KINEMATIKA: Mozgások leírása mozgás okát nem vizsgálja DINAMIKA : a mozgás oka erőhatás. VONATKOZÁSI RENDSZER. Példák. Csónak mozgása vízhez vagy parthoz viszonyítva. 2. Oldott molekula elmozdulása oldószerhez vagy edényhez képest.

jereni
Download Presentation

Mechanika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása mozgás okát nem vizsgálja DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás

  2. VONATKOZÁSI RENDSZER Példák • Csónak mozgása vízhez • vagy parthoz viszonyítva 2. Oldott molekula elmozdulása oldószerhez vagy edényhez képest

  3. Koordináta rendszerek Henger Gömb Derékszögű

  4. VEKTOR MENNYISÉGEK Hatásvonal Irány Nagyság MŰVELETEK VEKTOR MENNYISÉGEKKEL Összeadás: paralelogramma módszer lánc módszer Kivonás Skalár szorzat AB=|A|*|B|*cosα skalár mennyiség Vektori szorzat AxB=|A|*|B|*sinα vektor mennyiség

  5. Erő: testek közötti kölcsönhatás (tömegvonzás,elektromágneses magerők, gyenge kölcsönhatás) Merev testre ható erők összegzése Erők hatásvonaluk mentén eltolhatók Paralelogramma módszer vektorokra Erőpár: forgató hatása van, forgatónyomatéka bármely pontra azonos: M=r x F Merev testre ható erők általános rendszere helyettesíthető egyetlen F erővel és egy M forgatónyomatékkal

  6. INERCIA RENDSZER olyan rendszer, amelyben érvényesek a Newton törvények NEWTON törvények Tehetetlenség törvénye: minden test megtartja mozgásállapotát, amíg másik test(ek) ennek megváltoztatására nem kényszeríti(k). F erő hatására egy m tömegű test a=F/m gyorsulással mozog. m a test tehetetlen tömege. Kölcsönhatás törvénye: Ha egy A testre egy B test erőt gyakorol, akkor az A test ugyanakkora, de ellentétes irányú erővel hat a B testre. Szuperpozíció elve: egy testre ható több erő egymástól függetlenül fejti ki hatását, tehát az erő vektor mennyiség.

  7. Impulzustétel Mechanikai rendszer teljes impulzusának (I) idő szerinti differenciálhányadosa egyenlő a rendszerre ható külső erők eredőjével (F) Belső erők a teljes impulzust nem változtatják meg, ha nincs külső erő, vagy a külső erők eredője nulla, akkor a rendszer impulzusa állandó. Példa: ütközések

  8. Súly:G=mg, ahol g a nehézségi gyorsulás Súlypont: nehézségi erőtérben súlypontjában alátámasztott test bármely helyzetben egyensúlyban van Tömegközéppont Súlypont tétel: Egy mechanikai rendszer tömegközéppontja úgy mozog, mintha a rendszer egész tömege ebben a pontban lenne egyesítve és a rendszer összes külső erőinek eredője erre a pontra hatna.

  9. Impulzusnyomaték: Impulzusnyomaték tétele: Mechanikai rendszer bármely pontra vonatkoztatott impulzusnyomatékának idő szerinti differenciálhányadosa egyenlő a rendszerre ható külső erőknek erre a pontra vonatkozó forgatónyomatékainak eredőjével. Centrális belső erők forgatónyomatékainak vektori összege nulla, a teljes impulzusnyomatékot nem változtatják meg. Külső forgatónyomaték hiánya, vagy egyensúlya esetén a rendszer impulzusnyomatéka állandó.

  10. Speciális mozgások A test állandó nagyságú és állandó irányú sebességgel mozog az elmozdulás megegyezik az úttal Egyenes vonalú egyenletes mozgás út idő sebesség kezdeti út A testre ható erők eredője nulla

  11. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A test állandó nagyságú és állandó irányú gyorsulással mozog út idő kezdeti út kezdő sebesség a testre ható erők eredője állandó gyorsulás tömeg

  12. Egyenes vonalú mozgások összetevése Példa: hajítások Ferde hajítás Y irány X irány ható erő gyorsulás sebesség elmozdulás

  13. Mozgás lejtőn Vonatkoztatási rendszer: X-Y koordináta rendszer X: gyorsul azmtömeg agyorsulással Y: nincs elmozdulás A ható erőket X és Y irányú összetevőkre bontjuk: Megoldás:

  14. Körmozgás Egyenletes körmozgás a szög elfordulás a szögsebesség a pálya menti elmozdulás a kerületi sebesség

  15. Egyenletes körmozgás A sebesség iránya változik ezért gyorsuló mozgás A testre ható erők eredője a centripetális erő A gyorsulás a kör közepe felé irányul centripetális gyorsulás

  16. Egyenletesen változó körmozgás Az érintő irányú sebesség nagysága is változik, van érintő irányú gyorsulás is, amely állandó megtett út szögelfordulás szögsebesség kerületi sebesség szöggyorsulás kerületi gyorsulás centripetális gyorsulás

  17. Egyenletesen változó körmozgás A testre ható minden erőt felbontunk sugár és érintő irányú összetevőre. Az érintő irányú erők eredője hozza létre az érintő irányú gyorsulást: A sugár irányú erők eredője hozza létre a centripetális gyorsulást:

  18. Harmonikus rezgőmozgás a maximális kitérés az amplitúdó, A egy rezgési periódus ideje a rezgésidő, T a sebesség a kitéréssel egy irányú a gyorsulás a kitéréssel ellentétes irányú

  19. a maximális sebesség a maximális kitérés a teljes energia (rugalmas + mozgási) állandó a rezgés idő

More Related