A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában

1. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Papp Ilona SZTE JGYPK Szeged, 2008. március 4.

2. A benchmarking meghatározása A benchmarking (összemérés) az egyéni és szervezeti tanulás egy formája, amely hozzájárul az egyéni és szervezeti teljesítmény folyamatos fejlődéséhez. Néhány definíció : A benchmarking összehasonlítás más szervezetekkel, majd tanulás az összehasonlításból. A benchmarking rendezett tanulási folyamat másoktól, akik kíválóak valamely területen, és akikkel legális összehasonlítást lehet tenni.

3. A benchmarking meghatározása Egy folyamat, melyben folytonos összehasonlítást ésösszemérést végzünk más szervezetekkel, hogy információt nyerjünk gyakorlatról és tevékenységről, amely aztán segíti a saját szervezetünket olyan változtatásokban, amelyek növelik teljesítményünket. A benchmarking egy menedzsment eszköz. Mi NEM a benchmarking: . NEM csak másolás. NEM „ipari” kémkedés. NEM könnyű és gyors. NEM független cselekvés.

4. A benchmarking filozófia: • Tudjuk, mit akarunk fejleszteni / miről akarunk tanulni. • Azonosítsuk a „jó gyakorlatokat” azon a területen. • Tanuljunk a „jó gyakorlatot” elért szervezetektől: mit értek el, hogyan érték el. • Adaptáljuk a kulcs folyamatokról tanultakat a saját szervezetünk folyamataiba.

5. A benchmarking osztályozásaibólA folyamatok természete szerint: • Független vagy együttműködő. • Belső vagy külső. • Kvantitatív vagy kvalitatív. • Nemzeti vagy nemzetközi benchmarking.

6. A benchmarking fázisai • Tervezés • Adatgyűjtés • Analízis • Alkalmazás • Áttekintés

7. Tervezés: Mit és hogyan benchmarkoljunk?Kritikus és funkcionális folyamatok • Bizonyos folyamatok kritikusak, míg mások csupán funkcionálisak. • Ha kritikus folyamatok rosszul mennek, az az intézmény sikertelenségéhez vezet. • Néhány példakritikus folyamatra: • vizsgák értékelése • a bevételek elosztása • információáramlás • kapcsolattartás cégekkel • a dolgozók továbbképzése.

8. Tervezés: Mit és hogyan benchmarkoljunk? Kritikus és funkcionális folyamatok • A funkcionális folyamatok nem az intézmény magasabb céljainak • elérését szolgálják, hanem a jogi, törvényi előírások teljesítését. • Néhány példafunkcionális folyamatra: • orvosi ellátás biztosítása a munkatársaknak • munkavédelmi előírások • megjelenések nyilvántartása • leltári nyilvántartás.

9. Tervezés: kihez mérjük magunkat? Belső vagy külső benchmarking? • Belső: Könnyebb, de hátránya, hogy „nem a legjobb” gyakorlat • lesz a minta, és belső előítéletekkel is meg kell küzdeni. • Külső: Célszerűbb nem teljes körű, hanem bizonyos • szervezeti folyamatokra, egységekre szűkíteni. • Bizonyos területeken az oktatási intézményeken kívül is • találhatunk partnereket (pénzügyek, könyvtár, takarítás, stb.).

10. Adatgyűjtés Idő- és pénzigényes feladat, figyelembe kell venni a korlátozott erőforrásokat. belső információforrások (legfontosabbak az elektronikus adatbázisok). külső források: szakértők (szakfolyóiratok, tanácsadó cégek, azok a szervezetek amelyek státusuk révén összegyűjtött ismeretekkel rendelkeznek, pl. MAB, minisztériumok, szakmai szervezetek, KSH, Cégbíróság, Foglalkoztatási Hivatal stb.) kutatásból eredő információk klíringintézetek vagy központok adatbázisai.

11. Analízis Azonosítjuk azokat a tevékenységeket, amelyek akadályozzák, vagy segítik a kiválóbb teljesítmény elérését. (Erősségek, gyengeségek.)Tervet készítünk a tanultak implementálására. AlkalmazásÁtdolgozva a saját szervezetünkre, megtesszük azokat a fejlesztéseket, amelyeket a legjobb gyakorlatú szervezetektől tanultunk. Áttekintés Áttekintjük a folyamatot, és értékeljük a kimeneteket, eredményeket.

12. Buktatók a benchmarking megvalósítások során: • Nem hatékony vezetés • Gyenge team választás és előkészítés • A team rossz hatásfokú támogatása • A célok pontatlan meghatározása • Nem reális költség- és időtervezés • Az adatok és a gyakorlat rossz értelmezése • Helytelen kivitelezés

13. A benchmarking szerepe a felsőoktatásban • A felsőoktatásban a másoktól tanulás vágya, a jó eredmények megosztásának • igénye olyan régi, mint az egyetem maga. Ezek sokféle módon • megnyilvánultak: • szakmai kapcsolatokban; • delegációk látogatásában; • szakmai munkacsoportok létrehozásában tudományos eredmények elérésére.

14. A benchmarking szerepe a felsőoktatásban A felsőoktatási intézmények általában non-profit intézmények, az eredményesség mérése ezért nem lehet kizárólag financiális természetű. A „ jó”, „legjobb” meghatározása ezért nehezebb, mint az üzleti életben. Milyen kérdésekre keresik a felsőoktatásban a választ? Hogyan működik az intézmény más hasonló egyetemhez, főiskolához képest? Mely területeken jó és mely területeken akar jó lenni? Hogyan vegyenek át jó példákat anélkül, hogy sajátosságaikat elvesztenék?

15. A benchmarking szerepe a felsőoktatásban A várhatóhaszon: • Segít felmérni erősségeinket és gyengeségeinket • Átveszünk ismereteket • Bátorítást kapunk radikális változtatásokhoz • Ösztönzi a belső gondolkodást a fejlődési lehetőségekről • Csökkentjük költségeinket

16. Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásban • A funkcionális benchmarking területén: • Humán erőforrás gazdálkodás. • Információtechnológia. • Felvételi rendszer. • Öregdiák kapcsolat. • Hallgatói adminisztráció.

17. Benchmarking a felsőoktatásban Támogató Szabályzatok • Európai Benchmarking Szabályzat Aszabályzat jogilag nem kötelező, ajánlás, útmutató. • Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (2005)European Association for Quality Assurance in Higher Education2003. Berlin

18. Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásban LTSN (Learning and Teaching Support Network) Angliában publikálja a benchmarking tanulmányokat és segít partnert találni az együttműködéshez (szakterületek). EUPEN (European Physics Education Network)SOCRATES programm keretében (161 fizika tanszék 37 országból)Célcsoport: • Fizika tanszékek oktatói és hallgatói • Az iskolák tanárai, diákjai • Kutatási szervezetek

19. Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásbanEUPEN A fizika tanításának benchmarking szempontú elemzését végzi 5 munkacsoportban: • Hallgatói tapasztalatok • Tantervi struktúrák és fejlesztésük • A fizika tanulás szervezése • Karrier lehetőségek • A fizikatanítás kutatása. Szakkifejezések és definíciók glosszáriumát ( fogalomtár)hozták létre az egységes értelmezéshez..

20. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Idézet önmagamtól (2007. november 5. HEFOP-3.3.1 Zárókonferencia) „”Hasznos lenne a minőségirányítási tapasztalatok megszerzése után, a módszerek megtanulása , a végbement szerkezeti átalakulások után szervezett keretek között, irányítottan a munkát tovább folytatni.” „A magyarsikeresminőségbiztosítási pályázatok is alapot teremtenek a jövőbeni benchmarking együttműködésekhez.”

21. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában A HEFOP -3.3.1 és 3.3.2 keretében létrejött eredmények tekinthetők együttműködő benchmarking terméknek: a konzorciumban végzett munka során vélhetőleg a legjobb megoldások kerültek a végső termékbe. A létrehozandó adatbázis pedig lehetővé teszi a független benchmarking végzését az érdeklődők számára. Mi kell a független benchmarkinghoz: Elérhető adatbázis mérhető és/vagy szöveges információkkal. A Calderoni programban a szöveges információk játszák a legnagyobb szerepet. Ezek: - tananyagok- digitális tananyagok- e-learning programok- a kompetencia alapú képzés módszerei, tananyagai- minőségmodellek, minőségtankönyvek - stb.

22. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Ezek a tárolt információk viszonyítási pontként szolgálnak az érdeklődők számára: • A kötelező önértékeléseknél. • Az önkéntes fejlesztésekhez lehet válogatni a jó megoldások közül. (általában már pilot projekteken teszteltek az eredmények) • A jó példák fényében másként ( kívülről) látszanak a saját megoldások is. Kiindulási pont lehet a kiválóság díj kritériumrendszerének létrehozásához. .

23. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Ezen adatbázis alapul szolgálhat nemzeti standardok , útmutatók kialakításához különböző területeken. A külföldi tapasztalatok alapján szükséges egységes fogalomtár is kialakítható az ismeretek széleskörű disszeminációja nyomán. A minőségbiztosítási rendszerek számára egységes teljesítmény mutatórendszer, indikátorok kidolgozása valósulhat meg.

24. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában A kompetencia alapú képzés nemzetközi terjedése mutatja, hogy itthon is szükséges jó példákkal segíteni széleskörű alkalmazását. (lásd pl EUrobachelor of Chemistry 2003.,26 intézmény 13 országból SZTE-TTK 2006. óta) (Célok, módszerek, alap és specifikus képzések meghatározása) Benchmarking segítheti olyan alapvető (kulcs) készségek - szaktólfüggetlen - tanítását is a kompetencia alapú képzés keretein belül mint: • Kommunikáció • Információtechnológiai eszközök használata • Önképzés, előadási készség fejlesztése • Csoportmunka • Problémamegoldás.

25. A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Jövőkép: A független benchmarking átalakulhatún.vezetett benchmarkinggá. A vezető (szakértő) testület - Biztosítjaa létrejövő adatbázis folyamatos fejlesztése során a színergiát, koordinálja a munkákat. - Segít együttműködő benchmarking kialakításához partnert találni. - Konferenciák, workshop-ok szervezésével teszi hatékonyabbá az együttműködést.

26. Köszönöm szíves figyelmüket!